Az S&P 500 a világ egyik legismertebb részvénypiaci indexe. Nemcsak az amerikai nagyvállalatok teljesítményéről, hanem a globális befektetői hangulatról is fontos képet ad. A kereskedés többféle pénzügyi eszközön keresztül lehetséges: minden megoldás eltérő időtávval, költséggel és kockázattal jár.
Mit mutat valójában az S&P 500?
Az index az Egyesült Államok meghatározó, tőzsdén jegyzett nagyvállalatainak árfolyam-alakulását követi. Súlyozása piaci kapitalizáció alapján történik, ezért a legnagyobb cégek mozgása erősebben hat az értékére. Általában az amerikai részvénypiac általános állapotjelzőjeként említik, de nem tekinthető az egész gazdaság pontos másolatának. Bizonyos időszakokban néhány kiemelkedően magas értékű társaság teljesítménye is jelentősen befolyásolja.
A befektetők leginkább azért követik kiemelt figyelemmel, mert jelezheti a vállalati eredményekkel, a kamatkörnyezettel, az inflációval és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásokat. Mindezek mellett több befektetési termék viszonyítási alapja. Turbulens egység, ezért a korábbi grafikonok és hozamadatok elemzése ugyan fontos, de hosszútávú következtetéseket nem lehet belőlük levonni. Információval bírnak, de a korábbi teljesítmény nem garantál és nem jelez előre hasonló jövőbeli eredményt.
Milyen eszközökön keresztül érhető el az index?
Az indexet közvetlenül nem lehet megvásárolni. Hosszabb távú kitettséget jellemzően az indexet követő befektetési, tőzsdén kereskedett alapokkal, vagyis ETF-ekkel lehet kialakítani. Ezek célja az index teljesítményének követése, de költségük, devizanemük, osztalékkezelésük és követési pontosságuk eltérhet. Az aktívabb piaci szereplők határidős és opciós ügyletekkel, illetve CFD-kkel is kereskedhetnek az index árfolyammozgására. Az SP500 kereskedés az XTB-nél például indexalapú CFD-n keresztül is elérhető, amelynél emelkedésre és csökkenésre egyaránt nyitható pozíció. A CFD nem jelent tulajdonrészt az index vállalataiban: a nyitási és zárási ár különbségére kötött, tőkeáttételes szerződés.
A tőkeáttétel kisebb letét mellett nagyobb piaci kitettséget tesz lehetővé, de ugyanilyen arányban növelheti a veszteség kockázatát. Emiatt a CFD összetett, magas kockázatú instrumentum, és közel sem megfelelő minden befektető számára. Használata előtt elengedhetetlen a működés, a költségek, a pozícióméretezés és a veszteségkorlátozó eszközök pontos megértése, nyomon követése.
Mi alapján válasszunk kereskedési módot?
A megfelelő eszközt az egyéni befektetési cél, a tervezett időtáv, az eddigi tapasztalatok, a kockázattűrés és a rendelkezésre álló tőke alapján érdemes mérlegelni. Egy hosszabb távú portfólióban más szerepet tölthet be egy indexkövető ETF, mint egy rövid távú árfolyammozgásra építő, estleg tőkeáttételes CFD-pozíció.
Fontos számolni az árfolyamkockázat mellett a devizakitettséggel, a termék költségeivel, az adózási következményekkel és azzal is, hogy gyors piaci mozgások idején a veszteség rövid idő alatt jelentőssé válhat. Az S&P 500 széles körben követett és likvid piac, de ez önmagában nem teszi biztonságossá a befektetést. Megalapozott döntéshez jelentős előzetes ismeretekre, saját kockázati keretekre és fegyelmezett portfóliókezelésre van szükség. A CFD összetett eszköz, és a tőkeáttétel miatt a hirtelen veszteség jelentős kockázatával jár. Ennél a szolgáltatónál a lakossági befektetői számlák 74 százalékán veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Mielőtt valaki belevág, érdemes megfontolni, hogy érti-e a CFD-k működését és hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát.


