Sajtóértesülések szerint megállapodás születhetett a Fehér Ház és republikánus szenátorok között a CLARITY Act vitatott etikai rendelkezéseiről. A kompromisszum enyhítheti a kriptopiac átfogó amerikai szabályozásáról szóló tárgyalások egyik legnagyobb akadályát, de a módosított szöveg még nem nyilvános, és a törvényről szólós szenátusi szavazás időpontját sem tűzték ki.
Eleanor Terrett, a Crypto in America műsorvezetője több iparági forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy a Fehér Ház elfogadott egy etikai szabálycsomagot, és annak szövegét hétfőn megküldte néhány republikánus szenátornak. Az értesülést egyelőre nem követte hivatalos fehér házi bejelentés, de a bitcoin kedvezően reagált, és árfolyama a 64 400 dolláros régióból 65 500 dollár fölé emelkedett.
Vita Trump kriptoérdekeltségei körül
A CLARITY Act körüli egyeztetések az elmúlt hetekben elsősorban az összeférhetetlenségi szabályok miatt akadtak el. A demokraták olyan kiegészítéseket szeretnének a törvénybe, amelyek korlátoznák, hogy az elnök, az alelnök, a kongresszus tagjai és más magas rangú tisztségviselők közvetlenül részt vehessenek kriptovállalkozásokban, illetve anyagilag profitálhassanak azokból.
A kérdés Donald Trump és családjának érdekeltségei miatt kapott ekkora figyelmet. Trump a 2025-ös pénzügyi nyilatkozatában több mint 1,4 milliárd dollárnyi, kriptovállalkozásokhoz kapcsolódó bevételről számolt be, aminek jelentős része a fiaival közösen alapított World Liberty Financialhez és a Trump nevével forgalmazott mémcoinhoz kötődött.
A Reuters becslése szerint a Trump család kriptós érdekeltségei Trump második elnöki ciklusának kezdete óta összesen mintegy 2,3 milliárd dollárt hozhattak. A Fehér Ház ugyanakkor korábban azt közölte, hogy álláspontjuk szerint az elnök tevékenysége nem jelent összeférhetetlenséget.
A demokrata szenátorok azonban nem így látják, és az elfogadás előtt álló CLARITY Act kriptotörvényt etikai szabályokkal egészítenék ki, hogy egy ehhez hasonló gazdagodás a jövőben ne ismétlődhessen meg.
Ki felügyeli az ágazatot?
A CLARITY Act további célja, hogy tartós jogi keretet teremtsen az amerikai kriptopiac működéséhez. A törvény egyik fő feladata annak meghatározása lenne, hogy egy digitális eszköz mikor számít értékpapírnak, és mikor sorolható a digitális árupiaci termékek közé.
A besorolás döntené el, hogy egy adott eszköz elsődlegesen az amerikai értékpapír-felügyelet, a SEC, vagy a határidős és árupiaci felügyelet, a CFTC hatáskörébe tartozik-e.
Ez a különbségtétel határozná meg többek között a kriptotőzsdék és közvetítők regisztrációs kötelezettségeit, a tokenkibocsátók közzétételi szabályait, a letétkezelés és az ügyfélvagyon elkülönítésének feltételeit, az egyes digitális eszközök szabályozott kereskedésének lehetőségeit, illetve a két hatóság végrehajtási jogköreit.
Az Egyesült Államokban ezekre a kérdésekre korábban csak hatósági eljárások és bírósági döntések adtak eseti választ. Emiatt ugyanazt a tokent az egyik piaci szereplő árupiaci terméknek, a másik pedig nem regisztrált értékpapírnak is tekinthette, ami jelentősen nehezítette a szabályoknak megfelelő működést.
Egy kormányváltással ráadásul a felügyeleti szervek jogértelmezése és végrehajtási gyakorlata is módosulhatott, míg ha most sikerülne elfogadni egy törvényt, az már biztosabb és hosszú távú keretet adna az ágazat felügyeletéhez.
Már napirendre vehető, de szavazási időpontja még nincs
A képviselőház 2025. július 17-én, a szenátus bankügyi bizottsága pedig 2026. május 14-én engedte tovább a CLARITY tervezetét. A törvényjavaslat június 1-jén, 423-as sorszámmal felkerült a szenátus jogalkotási naptárába is, így a republikánus vezetés elvileg bármikor vitára és szavazásra bocsáthatja azt, de erre eddig nem került sor.
A 100 fős szenátusban a végső elfogadáshoz rendszerint 60 szavazat szükséges. A republikánusoknak 53 szavazatuk van, ezért legalább 7 demokrata támogatását is meg kell szerezniük. Az etikai szabályok beillesztése a törvénybe sokat segíthetne ebben.
A szenátusban augusztus 10-én kezdődik és szeptember 11-ig tart a nyári munkaszünet. Erről visszatérve a legtöbb szenátor már az őszi félidős választásokkal és a saját újraválasztási kampányával lesz elfoglalva, ezért jóval nehezebb lenne a CLARITY-nek helyet találni a törvényhozási naptárban. Vagyis, ha a következő három hétben nem sikerül a CLARITY-t efogadni, jelentősen csökken az esélye annak, hogy még 2026-ban megszülessen egy átfogó amerikai kritposzabályozás,
A határidő azért is fontos, mert a törvény puszta elfogadása előtt tartalmi feladatok is maradtak. A javaslathoz a törvényhozás alsóháza, és több szenátusi bizottság is fűzött kiegészítő szövegeket, melyeket össze kell hangolni.
Miért fontos az amerikai szabályozás a világ többi részén?
Az amerikai kriptoszabályozás hatása messze túlmutat az Egyesült Államok határain. Számos meghatározó kriptotőzsde, stabilcoin és ETF-kibocsátó, letétkezelő, szolgáltató és befektető amerikai központtal működik, vagy jelentős üzleti tevékenységet folytat az országban.
Mindemellett a globális kriptokereskedés is a dollárhoz kötött, az intézményi befektetők pedig nagyrészt amerikai bankokra, alapkezelőkre és letétkezelőkre támaszkodnak. Az ott elfogadott szabályok tehát alapvetően befolyásolhatják, hogy a nagy platformok milyen tokeneket kínálhatnak, mely projektekkel dolgozhatnak együtt, és milyen feltételekkel nyújtanak szolgáltatásokat más országokban.
Az etikai alku még nem jelenti a törvény elfogadását
A Fehér Ház állítólagos beleegyezése politikai mozgásteret adhat azoknak a demokrata szenátoroknak, akik korábban erősebb összeférhetetlenségi szabályokat követeltek. A megállapodás valódi jelentőségét azonban csak a szöveg nyilvánosságra hozatala után lehet megítélni.
Továbbra sem ismert, pontosan kikre és milyen a korlátozások vonatkoznának, érintenék-e a tisztségviselők családtagjait, és milyen szankciók járnának a szabályok megsértéséért. Az sem látható előre, hogy a kompromisszum vajon elegendő lesz-e a szükséges számú demokrata szavazat megszerzéséhez. A mostani fejlemény azonban egy régóta húzódó politikai akadály enyhülését jelzi, amivel a CLARITY Act egy lépéssel közelebb kerülhetett a szenátusi szavazáshoz.
Donald Trump 100 000 dollárért kínál elsőbbségi hozzáférést a piacmozgató közösségi bejegyzéseihez