A német pénzügyminisztérium terve szerint 2027-től megszűnhet a kriptoeszközök egy év utáni adómentessége. A bitcoin és más kriptók nyereségére ehelyett a részvényeknél is alkalmazott 25 százalékos adó vonatkozna.
Németország alapjaiban alakíthatja át a kriptovaluták adózását. A pénzügyminisztériumban készülő tervezet szerint 2027-től megszűnne az a szabály, amelynek alapján a magánszemélyként tartott bitcoin, ether és más kriptoeszközök nyeresége egyéves tartási idő után általában adómentessé válik.
A Handelsblatt által ismertetett tervezet szerint a kriptókra ehelyett a hagyományos befektetésekhez hasonló, 25 százalékos úgynevezett Abgeltungsteuer vonatkozna, függetlenül attól, hogy valaki néhány hónapig vagy több évig tartotta az eszközt. A szabály a 2026. december 31. után megszerzett kriptoeszközöket érintené.
A javaslat egyelőre még nem elfogadott törvény, hanem egyeztetési szakaszban van, így a részletei még módosulhatnak.
Ma még egy év után adómentes lehet a bitcoin Németországban
A jelenlegi német rendszer sajátossága, hogy a magánvagyonban tartott kriptoeszközöket adózási szempontból nem ugyanúgy kezelik, mint a részvényeket.
A német pénzügyminisztérium jelenlegi állásfoglalása szerint a bitcoinhoz hasonló kriptoeszközök “egyéb vagyontárgynak” számítanak. Ha valaki a vásárlást követő egyéves időszak letelte után értékesíti őket, akkor a magánbefektető nyeresége adómentes.
Ez lényegesen kedvezőbb, mint a részvénybefektetések adózása. A tervezett reform éppen ezt a különbséget számolná fel. Lars Klingbeil német pénzügyminiszter már júliusban jelezte, hogy a tárca dolgozik a változtatáson.
A régebben vásárolt bitcoinokra megmaradhat a régi szabály
A tervezet egyik lényeges részlete, hogy nem visszamenőlegesen változtatná meg minden kriptoeszköz adózását. Az új rendszer csak a 2026. december 31. után megszerzett állományokra vonatkozna. A korábban vásárolt bitcoinok és más kriptók továbbra is a jelenlegi szabályok szerint adóznának.
A változtatás 2027. január 1-jén lépne életbe, az automatikus adólevonás azonban csak egy évvel később indulna. A terv szerint 2028-tól a kriptoszolgáltatók maguk vonnák le a realizált nyereség után fizetendő adót, hasonlóan ahhoz, ahogy a hagyományos pénzügyi szolgáltatóknál működik az adóztatás.
A német pénzügyminisztérium becslése szerint az új rendszer 2028-ban 160 millió euró, 2031-re pedig évente körülbelül 350 millió euró többletbevételt hozhatna az államnak.
Magyarországon más ponton keletkezik adófizetési kötelezettség
A magyar rendszer felépítése eltér a némettől. Magánszemélynél a kriptoeszköz-ügyletekből származó éves nyereségre nálunk jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadó vonatkozik, és nincs olyan szabály, amely szerint bizonyos tartási idő után automatikusan adómentessé válna a kriptonyereség.
A magyar rendszer egyik legfontosabb sajátossága az, hogy a főszabály szerint csak akkor történik adózási szempontból realizálás, amikor a kriptoeszközért nem kriptoeszköz formájában szerez valaki vagyoni értéket.
Ez azt jelenti, hogy például bitcoin etherre vagy stabilcoinra váltása önmagában nem keletkeztet adókötelezettséget, viszont bitcoin forintra, egy szolgáltatásra, ingatlanra vagy bármilyen más vagyoni értékre váltása viszont már igen.
Egy lényeges különbség Németország és Magyarország között, mivel Németországban már a BTC ETH-re vagy más kriptoeszközre való cseréje is eladásnak számít, tehát adóköteles nyereséget tartalmazhat.
Magyarországon emellett 2026-tól kedvezőbbé vált a kriptós veszteségek elszámolása. Korábban egy bevallott veszteséget csak az adott évben és az azt követő két évben lehetett felhasználni az adó csökkentésére. Az új szabály szerint ez az időkorlát megszűnt, és egy korábbi évben bevallott, még fel nem használt kriptós veszteség később is figyelembe vehető. Ehhez azonban a veszteséget már a keletkezésének évében fel kellett tüntetni az szja-bevallásban.
A kriptotőzsdék körül közben szigorodott az ellenőrzés
Az adókulcs mellett a szabályozási környezet is változott Magyarországon, és megszűnt a korábban sok bizonytalanságot okozó kriptováltás-validálási rendszer. Az erre vonatkozó 2026 júliusában elfogadott törvény eltörölte az átváltások validálásához kapcsolódó engedélyezési és büntetőjogi szabályokat, a korábban kiadott validálási engedélyek pedig hatályukat vesztették.
Emellett 2026. január 1-jétől Magyarországon is életbe léptek a DAC8-hoz kapcsolódó új előírások is. A kriptoszolgáltatóknak ennek megfelelően már olyan regisztrációs és ügyfél-átvilágítási kötelezettségük is van, hogy a kriptoügyletekkel kapcsolatos adatokat meg kell osztaniuk a nemzeti adóhatóságokkal.