Közel 90 százalékra ugrott a szeptemberi amerikai kamatemelés piaci esélye az augusztusi inflációs adatok pénteki közzététele után. A Wall Street figyelme ezzel már arra helyeződött át, hogy egyszeri korrekcióra készül-e a Fed, vagy egy hosszabb kamatemelési ciklus kezdődik.
Az amerikai jegybank (Fed) szeptember 16-án három év után először emelhet kamatot. A határidős piacokon a 25 bázispontos emelés valószínűsége a tegnapi inflációs jelentés megjelenése után rövid időre 91 százalékig emelkedett, majd 87 százalék körül stabilizálódott. A piaci vita ezzel új szakaszba lépett. A szeptemberi kamatemelés már közel került a várt alapesethez, a folytatásról azonban jelentősen eltérnek az előrejelzések. Egyes elemzők további emelésre számítanak, mások szerint a Fed egyetlen lépés után ismét kivárhat.
A vártnál magasabb lett a havi infláció
Az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint a fogyasztói árindex augusztusban 0,4 százalékkal emelkedett júliushoz képest, míg az éves infláció 3,4 százalékon maradt.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció havi szinten 0,3 százalék volt. Ez meghaladta az elemzők 0,2 százalékos várakozását, és április óta a legnagyobb emelkedést jelentette. Éves összevetésben ugyanakkor a maginfláció 2,5-ről 2,4 százalékra mérséklődött.
A két adat első látásra eltérő irányt mutat. Az éves maginfláció lassan csökken, a rövidebb időszakot vizsgáló mutatók viszont arra utalnak, hogy az infláció mérséklődése megtorpanhatott. Nick Timiraos, a The Wall Street Journal Fedre szakosodott újságírója arra is felhívta a figyelmet, hogy a háromhavi évesített maginfláció 1,6-ról 2 százalékra, a hathavi pedig 2,4-ről 2,6 százalékra emelkedett.
Az augusztusi jelentésben azonban egy szokatlan tétel is megjelent. A mobiltelefon-szolgáltatások ára közel 6 százalékkal ugrott meg egyetlen hónap alatt, ami érzékelhetően növelte a maginflációt. Emiatt több elemző is megkérdőjelezte, hogy az amerikai gazdaság egészében ismét gyorsulni kezdett az áremelkedés.
Az olajár újabb bizonytalanságot hozott
A Fed döntését az energiaárak emelkedése is nehezíti. A közel-keleti konfliktus miatt a nyersolaj ára ismét átlépte a hordónkénti 100 dollárt, miközben az amerikai dízelár országos átlaga 6 dollárig emelkedett, ami történelmi rekordot jelent.
Az augusztusi CPI-jelentésben a benzin 3,9, az egyéb gépjármű-üzemanyagok ára 9,6 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt. Az energia drágulása később a szállítási és termelési költségeken keresztül más termékek áraiban is megjelenhet.
Az amerikai jegybanknak ezért egyszerre kell értékelnie a már bekövetkezett áremelkedést és egy újabb energiaár-sokk lehetséges következményeit. A Reuters összefoglalója szerint ez a stabilabb munkaerőpiaci adatokkal karöltve együtt erősítheti meg a szeptemberi kamatemelés esélyét. Ha stabil a munkaerőpiac, a gazdaság könnyebben átvészelheti az esetleges kamatemelés által okozott nehézségeket, a dráguló hitelezést és a csökkenő befektetési hajlandóságot.
A Fed történetében ritka az egyszeri emelés
A Fed jelenlegi irányadó kamatsávja 3,50-3,75 százalék. Egy 25 bázispontos emelés ezt 3,75-4,00 százalékra vinné fel. Önmagában egy ilyen lépés csak mérsékelten változtatná meg az amerikai gazdaság finanszírozási feltételeit. Sokkal erősebb jelzés lenne azonban arról, hogy a Fed túl alacsonynak tartja a jelenlegi kamatszintet. Ebből indult ki az a piaci feltételezés, hogy az első emelést további lépések követhetik.
A Fed 1994 óta (amióta rendszeresen, közvetlenül bejelenti a kamatcél változtatását), csak egyetlen alkalommal, 1997-ben hajtott végre olyan kamatemelést, amelyet nem követett további szigorítás ugyanabban a ciklusban. A jegybank akkor egyetlen 25 bázispontos emelés után 18 hónapig nem változtatott a kamaton, mielőtt lazításba kezdett volna.
A magasabb kamat az AI-beruházásokat is drágíthatja
A tartósabb szigorítás elsősorban a kötvénypiacon jelentkezne. A tízéves amerikai állampapír hozama pénteken rövid időre 4,99 százalék közelébe emelkedett, majd 4,92 százalék környékére húzódott vissza. Az 5 százalékos hozam önmagában nem jelent automatikus piaci fordulatot, de erősödik mellette az állampapírok versenye a részvényekkel. Ez a magasabb és kockázatmentes hozam a már most is magas értékeltségen forgó technológiai vállalatokra helyezhetne nyomást.
Erre pedig pont egy olyan időszakban kerülhet sor, amikor az AI-infrastruktúra gyors bővítése miatt ezek a cégek egyre több külső finanszírozást vesznek igénybe. A Reuters számítása szerint az Alphabet, az Amazon, a Meta, a Microsoft és az Oracle az elmúlt egy évben mintegy 220 milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki. A magasabb hozamok így tovább emelhetik az adatközpontok és más nagy beruházások finanszírozási költségét.
Hasonló nyomás nehezedhet az amerikai költségvetésre is. A szövetségi hiány a 2026-os pénzügyi év első tizenegy hónapjában elérte az 1,97 billió dollárt, meghaladva a teljes előző évi 1,775 billió dolláros összeget. Az, hogy a korábban olcsón kibocsátott államadósságot magasabb kamatozású kötvényekkel tudják csak újrafinanszírozni, tovább növelheti az USA kamatkiadásait.
A kriptopiac számára a hosszabb távú kamatpálya lehet döntő
A magasabb amerikai kamatok emelhetik a dollárban elérhető biztonságos hozamot, erősíthetik a dollárt és drágíthatják a tőkeáttételes pozíciók finanszírozását. Ezek a folyamatok általában szűkítik a bitcoinhoz és más magasabb kockázatú eszközökhöz áramló likviditást.
A szeptemberi 25 bázispontos emelés azonban többé már nem lenne meglepetés, így elkezdhetett beépülni a piaci árakba. A részvények és a kriptoeszközök reakcióját ezért várhatóan már nem maga a döntés, hanem inkább a Fed friss gazdasági előrejelzései, a döntéshozók kamatvárakozásait összesítő táblázat (dot plot) és a jegybankelnök szerda esti sajtótájékoztatóján elhangzó mondatok határozhatják meg. Ezekből válhat világosabbá, hogy a jegybank egyszeri korrekciónak tekinti-e az emelést, vagy már egy hosszabb szigorítási folyamat első lépéseként tekint rá.