Arthur Hayes, az ágazat egyik ismert elemzője legutóbbi írásában arról értekezett, hogy az AI-infrastruktúrába áramló hatalmas tőke egy része olyan adósságra épül, amely problémássá válhat, ha a mesterséges intelligencia iránti kereslet elmarad a mostani várakozásoktól. Az ebből kialakuló pénzügyi feszültség később akár olyan állami vagy jegybanki beavatkozáshoz is vezethet, amely növeli a dollárlikviditást, ebből pedig a bitcoin is profitálhat.
Hayes szeptember 22-én megjelent, Safety First című esszéjében egy többlépcsős forgatókönyvet vázolt fel. Nem közvetlenül az AI-piac gyengülésétől vagy összeomlásától várja a bitcoin erősödését, hanem attól a pénzügyi reakciótól, amelyet egy komolyabb hitelpiaci probléma kiválthat. A felvetés egyelőre spekulatív, de az AI-beruházások mögött gyorsan növekvő adósságállomány már most látható jelenség.
Több billió dollár kell az AI-infrastruktúra kiépítéséhez
Az AI-modellek fejlesztése és működtetése egyre nagyobb és modernebb adatközpontokat, chipeket, energiahálózatokat és egyéb infrastruktúrát igényel.
Az Apollo becslése szerint 2030-ig körülbelül 5 billió dollárnyi beruházásra lehet szükség, hogy a fejlődés hasonló ütemben folytatódjon. A befektetési társaság számításai szerint ekkora tőkebefektetés megfelelő megtérüléséhez az AI-hoz kapcsolódó éves bevételeknek 2030 környékére 1,5-2 billió dollárra kellene emelkedniük, csakhogy az új AI-alkalmazások éves bevételét 2025-ben még csak nagyjából 35-65 milliárd dollárra becsülték.
A különbség jól mutatja, milyen erős növekedési várakozások épültek be az AI-infrastruktúra jelenlegi beruházási hullámába. A finanszírozás ráadásul egyre kevésbé kizárólag a nagy technológiai cégek saját pénzéből történik. A kötvénypiac és a magánhitelezés szerepe is folyamatosan növekszik.
Az Apollo egy másik elemzése szerint az AI-hoz kapcsolódó vállalatok már a hosszabb lejáratú, befektetésre ajánlott vállalati kötvénykibocsátás közel 40 százalékát adták. A társaság becslése alapján az AI-ökoszisztéma akár több mint 2 billió dollárnyi további adósságot is felvehet, amelyből több mint 1 billió dollár a magánpiacokon jelenhet meg.
A hitelpiac egyre szorosabban kapcsolódik az AI-boomhoz
Az AI-infrastruktúra finanszírozásának méretét jól mutatja az Nvidia augusztusi bejelentése is. A chipgyártó az Apollo, a BlackRock, a Blackstone, a Brookfield, a Goldman Sachs és a KKR részvételével olyan finanszírozási platformokat hozott létre, amelyek idővel több mint 500 milliárd dollárnyi külső tőkét mozgósíthatnak AI-számítási infrastruktúrára.
Más nagy szereplők szintén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a hitelpiacra. A SoftBank szeptemberben több mint 10 milliárd dollárnak megfelelő kötvénykibocsátást indított, amelynek bevétele részben a vállalat további OpenAI-befektetését finanszírozza.
Ez azért változtatja meg az AI-boom kockázati profilját, mert egy esetleges visszaesés már nem kizárólag az Nvidia, az adatközpont-üzemeltetők vagy az AI-részvények tulajdonosait érintené.
Ha az új adatközpontok bevétele elmarad a várakozásoktól, az az ezeket finanszírozó kötvények és hitelek értékét is érintheti. A kockázat így továbbterjedhet a magánhitelezési alapokra, biztosítókra és más intézményi befektetőkre.
Hayes a biztosítási szektorban látja az egyik gyenge pontot
Hayes szerint az egyik lehetséges problémát az amerikai biztosítók és a magánhitelezők közötti egyre szorosabb kapcsolat jelentheti.
A private credit lényegében olyan vállalati hitelezést jelent, amely nem a hagyományos bankrendszeren vagy a nyilvános kötvénypiacon keresztül történik. A hiteleket jellemzően befektetési alapok és más intézményi szereplők nyújtják közvetlenül a vállalatoknak.
Az ilyen eszközök kevésbé likvidek, ritkábban árazódnak újra, és az értékelésük is kevésbé átlátható, mint a nyilvánosan kereskedett kötvényeké.
Hogyan jut el az AI-adósságtól a bitcoinig?
Hayes gondolatmenetének következő lépése már makrogazdasági feltételezés.
Ha az AI iránti kereslet jelentősen gyengülne, az adatközpontok és más infrastruktúrák bevétele csökkenhetne. Ha emiatt tömeges hitelveszteségek vagy leminősítések következnének, az nyomás alá helyezhetné a hiteleket és kötvényeket tartó pénzügyi intézményeket.
Hayes szerint egy elég nagy probléma esetén az amerikai kormány kétféleképpen avatkozhatna be: közvetlenül támogathatná az AI-számítási kapacitás iránti keresletet, vagy pénzügyi segítséget nyújthatna azoknak az intézményeknek, amelyek az AI-hoz kapcsolódó hiteleken veszteséget szenvedtek.
Mindkét megoldás több állami finanszírozást vagy lazább pénzügyi kondíciókat hozhatna. Hayes szerint az ebből származó többletlikviditás a bitcoinhoz hasonló, korlátozott kínálatú eszközök keresletét is növelhetné.
Hayes forgatókönyvének bitcoinra vonatkozó része egyelőre hipotézis. Ahhoz, hogy az általa leírt folyamat végig fusson, egy ponton meg kellene torpannia, vagy vissza kellene esnie az AI iránti keresletnek, ebből komoly hitelpiaci veszteségeknek kellene kialakulniuk, majd ezeknek olyan méretű pénzügyi problémává kellene válniuk, amely állami vagy jegybanki beavatkozást vált ki. A bitcoinra vonatkozó következtetése tehát csak akkor kerülhet előtérbe, ha az egyensúly tartósan felborul, és a probléma már a szélesebb pénzügyi rendszerre is átterjed.