Az oroszországi Irkutszkból érkező hírek sokakban idézhetik fel a koronavírus-járvány kezdetét. Egy pestist kutató intézet 28 éves női dolgozója meghalt, 200 embert pedig megfigyelés alá helyeztek.
Az orosz hatóságok szerint az áldozat egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban halt meg, a vele kapcsolatba került embereknél pedig nem mutattak ki pestist. A WHO és az ECDC október 6-i értékelései szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Oroszországban tartós emberről emberre terjedés alakult volna ki. Ettől függetlenül érdekes kérdést vet fel a kriptopiacok szempontjából, hogy mi történne a bitcoinnal, ha az esemény valóban nagyobb járvánnyá nőné ki magát?
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
A pestisnek több formája létezik, és pénzügyi szempontból nem mindegy, hogy melyikről beszélünk. A bubópestis általában fertőzött bolhák csípésével terjed, emberről emberre történő továbbadása ritka. A mostani oroszországi ügyben felmerülő tüdőpestis viszont légúti cseppekkel emberről emberre is továbbadható, és ez a betegség legsúlyosabb formája.
Itt azonban máris van egy nagyon fontos különbség a COVID-19 kezdeti helyzetéhez képest: a pestist okozó Yersinia pestis baktérium régóta ismert, és hatékony antibiotikumok állnak rendelkezésre ellene, igaz a kezelést nagyon gyorsan, lehetőleg már a tünetek megjelenését követő első 24 órában el kell kezdeni.
Ha az irkutszki eset izolált marad, az fundamentálisan szinte biztos, hogy semmilyen változást nem idéz elő a bitcoin vagy más kriptoeszközök értékeltségében. Ez viszont gyorsan megváltozhatna, ha megjelennének másodlagos fertőzések.
Irkutszk
A befektetők első reakciója valószínűleg nem a bitcoin-vásárlás lenne
A bitcoinról gyakran beszélnek úgy, mint válságálló vagy a hagyományos pénzügyi rendszertől független eszközről. Egy hirtelen globális egészségügyi válság első szakaszában azonban valószínűleg egészen más mechanizmus kerülne előtérbe
Ha például más orosz régióban is megjelennének a fertőzések, majd más országokban is igazolnának eseteket, a befektetők első kérdése nem az lenne, hogy hány bitcoin létezhet maximálisan, hanem az, hogy lesznek-e utazási korlátozások, bezárhatnak-e a munkahelyek, sérülhet-e a globális kereskedelem, csökkenhet-e a gazdasági növekedés, hogyan reagálnak a jegybankok és mekkora kockázatot kell gyorsan leépíteni a portfóliókból.
Ilyenkor jellemzően likviditást keres a piac. A befektetők eladják a kockázatosnak tartott részvényeiket, a kriptót és szinte bármit, hogy készpénzhez vagy rövid lejáratú, biztonságosabb eszközökhöz jussanak.
Erre már láttunk példát 2020 márciusában. A koronavírus miatti globális pánik során a bitcoin 2020. március 12-én közel 40 százalékot zuhant, és ugyanabba az azonnali kockázatcsökkentési hullámba került, mint a részvények vagy épp a klasszikus menedékeszköznek tartott arany, ami bár jóval kisebb mértékben, de ezekben a napokban szintén 13 százalékkal gyengült.
Az altcoinok valószínűleg még nagyobbat esnének, egy klasszikus “risk-off” helyzetben ugyanis nem egyformán reagálnak a kriptoeszközök. A bitcoin a leglikvidebb és legkönnyebben hozzáférhető kriptoeszköz, ezért pánik esetén könnyű gyorsan eladni, de ugyanakkor a nagyobb felvevő piaca miatt egy általános esés során relatíve jobban is tartja magát, mint a kisebb tokenek.
Az altcoinoknál viszont három probléma egyszerre jelentkezhet: csökken a kockázatvállalási hajlandóság, csökken a likviditás, és elindulhatnak a tőkeáttételes pozíciók likvidálásai. Ez könnyen önmagát erősítő folyamatot hozhatna létre. Az árfolyam esik, pozíciókat kell kényszeresen lezárni, amik szintén tovább nyomják lefelé az árakat, ami újabb likvidálásokat indít.
A második szakasz akár kedvező is lehetne a bitcoinnak
A COVID-időszak egyik legfontosabb tanulsága, hogy egy járvány első és későbbi pénzügyi hatása teljesen eltérhet egymástól.
2020 márciusában először szinte mindent eladtakm de később a jegybankok hatalmas likviditást juttattak a pénzügyi rendszerbe, a kamatok történelmi mélységbe kerültek, a kormányok pedig rendkívüli költségvetési programokat indítottak. Ebben a környezetben később a bitcoin és más kockázatos eszközök is jelentősen emelkedtek.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy esetleges új járvány automatikusan bitcoin emelkedést eredményezne. Ehhez az is kellene, hogy a gazdasági lassulásra valóban monetáris lazítással reagáljanak a jegybankok.
Négy dologra érdemes odafigyelni
A jelenlegi oroszországi hírekből kiindulva nagyjából négy forgatókönyvet lehet elkülöníteni.
- Izolált eset: Nincs további fertőzés, a kontaktok negatívak maradnak. Ezen kimenetel várható kriptopiaci hatása gyakorlatilag nulla, és jelenleg ez a lehetőség áll legközelebb a rendelkezésre álló információkhoz.
- Helyi oroszországi járvány: Több fertőzött jelenik meg Irkutszkban vagy más szibériai területeken, de a terjedést sikerül lokalizálni. A kriptopiaci hatás ebben az esetben korlátozott kockázatkerülés lehet az első ezzel kapcsolatos hírek megjelenésekor, de valószínűleg nem válna belőle tartós eladási hullám.
- Oroszországon túl is megjelenő fertőzések: Más országokban is igazolt esetek jelennek meg, utazási korlátozásokat vezetnek be. Ennek a hatása már egy érdemi risk-off esemény lehet. Bitcoin- és altcoineladások, magasabb volatilitás, tőkeáttételes pozíciók likvidálása és nagyobb stablecoinkereslet világszerte.
- Világjárvány: Ha több kontinensen tartós emberről emberre terjedés alakulna ki, lezárásokkal és komoly gazdasági hatással, akkor a COVID 2020-as piaci mechanizmusához hasonló esemény válhatna elképzelhetővé. Az első fázisban ez valószínűleg nagyon negatív lenne a kriptopiac számára, később pedig a jegybanki és kormányzati válasz határozná meg a további irányt.
Nem a pestis szó a legfontosabb
Félrevezető lenne egyszerűen azt mondani, hogy pestis = Bitcoin-zuhanás. A piac számára elsősorban nem a betegség neve számít, hanem az, hogy képes-e tartós gazdasági zavart okozni. A mostani eset egyelőre nem érte el ezt a szintet, nincs igazolt pestisjárvány, nincs bizonyított tartós emberről emberre terjedés, és a WHO az európai régióra jelentett közegészségügyi kockázatot jelenleg nagyon alacsonynak értékeli. Amíg ez nem változik, az oroszországi eset inkább egészségügyi és politikai bizonytalanság marad, mint valódi piaci fundamentum.