A fiat pénzek világában nincsen blokklánc, amin élőben követhetnénk azok mozgását. Kisebb mennyiségű pénz kifehérítésére akár egy kaszinóban eltöltött este is elég lehet, nagyobb összegekhez pedig fel lehet használni egy legálisan működő üzletet vagy különböző műtárgyakat, melyek értéke gyakorlatilag bármennyi lehet.
A képen például Mark Rothko 1961-ben készült festménye a “Narancs, Piros, Sárga” látható, melyet pár évvel ezelőtt 45 millió dolláros kikiáltási ár mellett 86.9 millió dollárért értékesítettek. A blokklánc ezzel szemben lát és feljegyez minden mozgást, éppen ezért a XEM tolvajok nagy nehézségekbe ütköznek hogy zsákmányukat valós vagy más kripto pénzekké alakítsák.
Fekete pénz, fekete lista
Az Ethereum hálózaton a DAO hack kapcsán már volt példa arra, hogy a lopott javak felhasználását egy tervezett soft majd hard fork keretében teszik lehetetlenné az elkövetők számára. Ez akkor a közösség kettéválásához vezetett ( ETH – ETH Classic). A NEM vezetői úgy döntöttek más utat választanak és felvették a kapcsolatot azokkal a tőzsdékkel melyek képesek a XEM tokenek fogadására. 33 ilyen létezik, de számottevő forgalom csak 8 tőzsdén található. A többin a likviditás hiánya miatt a pénz akár egy kis részének átváltása is lehetetlen feladat lenne.
A NEM fejlesztői megjelölték a lopott pénzt tároló wallet címeket és létrehoztak egy automatikus riasztó rendszert is, mely jelzi a tőzsdék felé ha valaki a lopott tokeneket próbálná náluk értékesíteni. Az ügy jelenleg ott tart, hogy a tolvajok 100db-os csomagokra kezdték felosztani a tokeneket. Egy ilyen 100-as csomag jelenleg ~60 dollárt ér. 500 millió XEM token felosztása még automatizálva is eltart majd egy darabig. A cikk írásának pillanatában a XEM be- és kifizetések inaktívak a legtöbb tőzsdén, beleértve a ShapeShift és Changelly instant váltókat is.
Nem a pénzmosók paradicsoma
Egy nemrégiben elkészült tanulmány megállapította, hogy a 2013-2016 közötti Bitcoin tranzakciók kevesebb mint 1%-a volt illegális forrásra visszavezethető.Viszonyítási alapként: az ENSZ 2011-es jelentése szerint a globális GDP 2-5%-nak megfelelő dollárt mosnak tisztára minden évben. Ez 2009-ben például 1.5 trillió dollár volt. A hatóságok ezen pénzmozgások kevesebb mint 1%-át derítették fel.
Ahogy a XEM példáján is látható, a blokklánc nemcsak hogy nem a pénzmosók paradicsoma, de akár a leghatékonyabb fegyver is lehetne az ellenük folytatott küzdelemben, hiszen a tranzakciók követésére kiválóan alkalmas. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy léteznek olyan kripto pénzek is melyeket kifejezetten az anonimitás megörzésére hoztak létre, remélhetőleg a média idővel túljut majd a “kripto = bűnözők, drogok, pénzmosás, terrorizmus” mantrán és több szót ejt majd azon lehetséges felhasználási módjairól, melyek jobbá tehetik a világot.