Mi a bányászat?

Amikor bitcoin bányászatról beszélünk, nem sötét alagutakra, csákányokra, óriási fúrógépekre és munkavédelmi sisakos emberekre gondolunk. A bitcoin bányászatot számítógépek processzorai végzik. A bányászat szó pusztán az aranybányászat analógiája: ha valaki elég sok munkát tesz bele, előbb-utóbb aranyat fog találni a föld mélyén. Ebben a leckében arról lesz szó, hogy hogyan történik mindez a kriptopénzek világában.

A kriptovaluták “termelése”

Az előzőekben már ejtettük szót a blokkokról. Ezek a fő alkotóelemei annak a globális nagy főkönyvnek, amibe a tranzakciókat írjuk, ami ott van mindenkinél, és amit nem tudunk megváltoztatni.

A bányászat tulajdonképpen az a folyamat, ahogyan a tranzakciók bekerülnek a blokkokba és ahogyan hitelesítik őket.

A bányászat két célt szolgál:

• Az egyik, hogy létrejöjjenek az új blokkok és minden blokk után a bányászok begyűjtsék a blokk megoldásáért keletkezett bitcoin jutalmat. Így kerülnek be új bitcoinok a körforgásba és a bitcoin maga a jutalom azért, mert futtatják a számításokat.
• A másik, hogy a bányászat megteremtse a bizalmat és a konszenzust a hálózaton. Azokból a tranzakciókból lesz lekönyvelt blokk, amihez elég nagy számítási kapacitás hozzájárult. 

Mindez arra jó, hogy azok a bányászok írják be a tranzakciókat, akik a legtöbb számítási erőforrást tudják tenni a tranzakciók mögé, miközben ezért jutalmazza is őket a rendszer – bitcoinnal. Így lesz decentralizált a hálózat, hiszen nem egyetlen szereplő dönti el a főkönyv sorsát, hanem rengeteg szereplő egymással versengve jut konszenzusra.

A konszenzushoz hozzátartozik az is, hogy a bányászat komplex folyamata miatt nagyon sok számítási erőforrásba kerül egyetlen blokkot írni, viszont annak helyességét, hitelességét már nagyon könnyű ellenőrizni.

Éppen ezért a hálózatban működő bányászoknak az az érdeke, hogy igaz, valódi adatokat írjanak a blokkokba. Ha valamelyik bányász helytelen adatokat írna a blokkba (például András küldött Barnának 1 BTC-t, miközben az ő számláján csak 0,5 BTC volt), akkor a hálózat maradék része erre könnyen rájön és ezt egyszerűen nem „könyveli le”. A bányásznál emiatt a hamis blokkra szánt számítási kapacitás, az idő, az energia és a pénz kárba veszik.

Ezáltal a hálózat túlnyomó többsége mindig az igaz adatokat hitelesíti, így épülnek fel egymás mellé a hiteles blokkok, így lesz egy lánc belőlük, vagyis maga a blokklánc. A blokkok visszakövethetőek egészen a Bitcoin hálózat indulásáig, a legelső blokkig (genesis blokk). 

Ezt az egész konszenzus rendszert nevezezzük Proof-of-Work (PoW) konszenzusnak.

A virtuális csákányok

Most nézzük a gyakorlatiasabb oldaláról a bányászást. Azt már említettük, hogy a bányászáshoz és a bitcoin jutalom begyűjtéséhez számítási kapacitásra van szükség. Számolni pedig a számítógépek, mobilok processzorai vagy a grafikus kártyák grafikus processzorai tudnak. Bármilyen eszközön is olvasod a KriptoSulit, mobilon, tableten, laptopon vagy asztali gépen, egészen biztosan van az eszköz belsejében processzor, grafikus processzor, de általában mindkettő. Elvileg tudnál is bányászni velük. A gyakorlatban viszont olyan sokáig kellene futtatnod a bányászatot egy egyszerű otthoni készüléken, hogy évtizedekbe telne, mire egyáltalán bármekkora bitcoin jutalmat kapnál.

Néhány évvel ezelőtt a kiskereskedelmi forgalomban kapható videókártyával is profitábilis volt bitcoint bányászni. Manapság a bányászok erre a célra készült, specializált hardverekkel bányásznak. A specializált hardver pedig egyetlen eszközbe sűrített, kifejezetten erre a célra épített chipeket használ, melyek ára meglehetősen magas. Ezek az eszközök sokkal nagyobb hash teljesítménnyel és energiahatékonysággal rendelkeznek, mint a hagyományos videókártyák, így bizonyos altcoinokat leszámítva, a bányászati piacon való versenyzés szinte lehetetlenné vált hagyományos videókártyák segítségével. 

Aki bányászásba kezd, annak számolnia kell az alábbiakkal:

• Rengeteg áramra lesz szükség, hiszen sokat fogyasztanak a bányász hardverek.
• Hűtésre is szükség lesz, hiszen a processzorok hamar túlmelegednek, mivel egész idő alatt dolgoznak.
• Biztonságos helyen kell elhelyezni azokat, ahol a fenti két adottság is megtalálható.
• Ki kell választani a célnak megfelelő hardvert: videókártyákat vagy célhardvert (ASIC gépeket) és beszerezni / összerakni azokat.
• Csatlakozni kell egy poolhoz. Mivel a bányászás nagyon idő- és energiaigényes, az egyéni bányászok poolokba csatlakoznak. A kibányászott bitcoin mennyiséget pedig megosztják egymás között annak függvényében, hogy ki mekkora erőforrással járult hozzá a blokk kibányászásához.

Amíg a bitcoin kezdeti éveiben az otthoni számítógépedről is tudtál volna bitcoint bányászni, addig a hatékony bányászat ma már sokkal hardver- és áramigényesebb. Ez azért van, mert egy blokk kibányászásának nehézsége mindig változik, annak függvényében, hogy épp mekkora számítási kapacitás működik a teljes hálózaton. A hálózat úgy állítja be a nehézséget, hogy egy blokk kibányászása kb. 10 percig tartson. Mivel napjainkban már nagyon sokan és nagyon nagy kapacitással bányásznak, ezért a szükséges számítási kapacitás nagyon magas.