Mi az a bitcoin és mik azok a kriptopénzek?
Szinte mindenki hallott már a bitcoinról, mint a legnagyobb kriptovalutáról, azonban, mielőtt részletesebben foglalkoznánk vele, megnézzük, hogy hogyan alakultak ki a kriptopénzek és mik a legfontosabb tulajdonságaik.
A bankrendszer problémái
A kriptopénzek célja, hogy értéket tárolhassunk és továbbíthassunk a segítségükkel anélkül, hogy ehhez bármilyen központi, harmadik félre, például bankra szükségünk lenne. Korábban csak úgy küldhettünk pénzt valakinek, ha ezt egy tranzakciókat kezelő cég, például a PayPal engedélyezte.
Azért volt szükség ezekre a pénzintézetekre, hogy megoldják az úgynevezett dupla költés (double spending) problémáját, ami azt jelenti, hogy nyilvántartják, hogy kinek mennyi pénze van a számláján és garantálják, hogy senki sem költhet többet, mint amennyivel ténylegesen rendelkezik.
Ezekkel a szervezetekkel viszont több gond is van. A pénzintézetek a szolgáltatásaikért különböző díjakat szednek be. Ma már egy egyszerű utalás is sokba kerül, különösen, ha nemzetközi tranzakcióról van szó, ami ráadásul rendkívül lassú is. A 21. században még mindig napokig tarthat két számla között a pénzmozgást jóváírni. Az Európai Gazdasági Térségen belül ugyanakkor létezik az úgynevezett SEPA (Single Euro Payments Area, magyarul Egységes Euró Fizetési Övezet), amely keretében a térség államain belül olcsón és gyorsan, általában egy napon belül, de gyakran néhány óra alatt végbemehet az adott banki tranzakció. Ez jól jöhet akkor, ha egy kriptotőzsdére szeretnél pénzt befizetni, de ezzel majd a későbbiekben foglalkozunk.
Az evolúció folytatódik
A bankokkal azonban nem csak az utalások sebessége és költsége a probléma. Legutóbb a 2008-as gazdasági világválság során kellett adófizetők pénzéből kimenteni a felelőtlenül gazdálkodó bankokat és pénzintézeteket. A válság felfedte a bankszektor piszkos ügyeit és rávilágított a pénzrendszer hibáira is, ezáltal egyre többen kezdtek kritikusan gondolkodni az egész szektorról.
A gazdasági válság évében, 2008-ban egy titokzatos személy, Satoshi Nakamoto kidolgozta a Bitcoin protokollt, amely később a világ első kriptopénze lett.
Hogy Satoshi ki lehetett, azt a mai napig nem tudjuk, abban sem lehetünk biztosak, hogy egy személy vagy egy csoport áll a név mögött. Ami azonban biztos, hogy 2008 novemberében azonban közzétette a Bitcoin első leírását, amelyben megoldotta a már fentebb említett kétszeres költés problémáját, ezzel pedig egy olyan forradalmat indított el, amely alapjaiban változtatta meg a pénzhez való viszonyulásunkat.
A digitális pénzek ötlete már létezett a Bitcoin előtt is. Az addigi digitális pénzekkel alapvetően az volt a probléma, hogy akárcsak egy számítógépes fájlt, például egy képet, le lehetett őket másolni. Ahogy valaki lemásol egy digitális fotót és kiteszi több különböző közösségi oldalra, központi felügyelő szerv nélkül ezt a digitális pénzekkel is meg lehetett tenni. Minden így tárolt digitális pénzt végtelenszer le lehetne másolni és el lehetne költeni. Vagyis nem tudták megoldani a dupla költés problémáját. Aztán jött a Bitcoin és a mögötte álló technológia, a blokklánc.
A lényeg az, hogy a Bitcoin és a többi kriptopénz alkalmassá vált arra, hogy az emberek közvetlenül egymásnak küldhessenek pénzt a világon bárhol, bárkinek és bármikor, egy bank vagy más központosított pénzintézet kihagyásával.
A blokklánc működésével és a technológia részleteivel a következő leckében foglalkozunk.
A kriptopénzek előnyei
A blokkláncon névtelenek maradhatunk, így például nem kell megadnunk a nevünket és érzékeny adatainkat, viszont a valaha létrehozott összes számlához tartozó összes tranzakció rögzítésre kerül, ezek segítségével pedig néhány klikkeléssel kideríthető, hogy valaki tényleg elutalta-e a pénzt nekünk. A rendszer sok esetben gyorsabb is, mint egy banki tranzakció és nincsen munkaidőhöz sem kötve.
A Bitcoin után megjelentek más kriptopénzek is, ezek működésükben eltérőek lehetnek, egyes kriptopénzek például nem a szó szoros értelmében vett pénzek, hanem más szerepet töltenek be. Azonban mindegyikükben közös, hogy kiváltják a közbenső, harmadik fél szerepét.
A kriptopénzek több dologban is eltérnek a tradicionális pénzektől, például globálisak, azaz bárhol használhatóak, ahol van internet, ezzel szemben például magyar forinttal csak Magyarországon lehet fizetni, máshol nem fogják elfogadni (külföldi bankkártyás fizetés esetében technikailag pénzváltás történik, így végeredményben mindig az elfogadóhely által preferált pénznemben fizetünk).
A kriptopénzeknek fizikai alakjuk sincs, nincsenek bankjegyek, sem érmék, amelyeket a zsebünkbe tehetünk, kizárólag digitális formában léteznek és a telefonunk vagy számítógépünk segítségével használhatjuk őket. Ez látszólag új dolognak tűnhet, de a világ forgalomban lévő pénzeinek 90%-a már most is kizárólag digitálisan létezik. Ezt a fajta pénzt bankszámlapénznek nevezzük.
Sok szempontból a bitcoint és más kriptopénzeket a pénz természetes evolúciójának is tekinthetjük. Gyorsabbak, biztonságosabbak, olcsóbbak és hatékonyabbak.