
A spot a befektetés és a kereskedés legelterjedtebb formája, különösen a kezdő kriptósok körében. A spot kereskedés egész egyszerűen egy adott kriptopénz közvetlen vásárlását vagy eladását jelenti.
Ez alatt azt értjük, hogy valódi, ténylegesen a hálózaton létező kriptopénzeket cserélhetsz a tőzsdén. Pl. a BTC/USDT páron eladhatsz vagy vehetsz bitcoint vagy usdt-t. Képzeld el úgy, mintha tényleges fizikai tárgyakat vagy érméket cserélnél: az egyik érmét egy másikra. Az így megvásárolt kriptopénzzel szabadon rendelkezhetsz, és akár ki is utalhatod magadnak a tőzsdéről a saját tárcádba.
A spot kereskedést magyarul azonnali kereskedésnek is szokták fordítani. Ez arra utal, hogy a tőzsdén két ajánlat találkozik: valaki egy meghatározott áron szeretne vásárolni egy adott kriptopénzből, ha pedig van valaki, aki azon az áron szeretné eladni azt a kriptopénzt, akkor a tőzsde megköti az ügyletet és azonnal eljuttatja a vevő és az eladó számlájára a nekik járó kriptopénzeket.
A spot kereskedés egy egyszerű folyamat, a kockázatokat és a nyereséget/veszteséget övező szabályok nagyon egyszerűek. Ha te veszel 1000 dollárért BTC-t, majd azt követően a BTC árfolyama +20%-ot megy, akkor neked 1200 dollárt fog érni a számlán elhelyezett bitcoinod. Azt eladhatod, ezzel bezsebelheted 20%-os nyereséget.
A spot kereskedés hasznos az új befektetők számára, hiszen azzal hosszú ideig a piacon maradhatnak: amíg a piacokon mások kereskednek, az adott kriptopénz ott pihenhet a tárcán vagy a számlán, akár évekig is, várva a megfelelő pillanatot az eladásra.
Léteznek határidős szerződések, illetve határidős piacok. Az angolul futures-nek nevezett termékek tulajdonképpen szerződések, megállapodások, amiben a két üzletelő fél megegyezik, hogy a jövőben egy előre meghatározott napon, egy meghatározott áron vásárol az adott kriptopénzből. A határidős kereskedés során ezeket a szerződéseket adják és veszik a kereskedők. A határidős piacon a befektetők nem birtokolják a valódi kriptopénzeket, helyette az árfolyamok mozgására spekulálnak és a teljesítések is általában fiat pénzben (dollárban, euróban) történnek.
Jellemzően a legnagyobb kriptotőzsdék fenntartanak egy Futures részt, ami elkülönül a spot kereskedés résztől. Előfordulhat, hogy ide külön kell regisztrálnod vagy egy elkülönített számlára kell beküldened a kriptopénzedet.
De mire jó mindez? A határidős szerződések előnye, hogy nem csak az árfolyam növekedésére (ennek neve long), hanem annak esésére (ennek neve short) is spekulálhat a befektető. Emellett lehetőség van tőkeáttétel használatára, amivel nagyobb pozíciót vehet fel a felhasználó, mint amennyit a tőkéje engedne. Ezt nevezzük leverage-nek.
Tőkeáttét esetén a kereskedő nagyobb pozíciót vesz fel, mint amekkora tőkével rendelkezik, a plusz tőkét pedig a tőzsde biztosítja a számára, természetesen magasabb kereskedési díjak fejében (mondhatni, hogy rövidtávú hitelt nyújt a felhasználónak). Ha hagyományosan spoton nyit a kereskedő egy pozíciót 100 dollárért, akkor 100 dollár értékű kriptovalutát vásárol. Ha annak értéke 10%-kal kövekszik, már 110 dollárt fog érni a befektetés. 2x-es tőkeáttét alkalmazása esetén ugyanazért a 100 dollárért egy 200 dolláros pozíció nyílik, amely a hasonló 10%-os emelkedést követően 220 dollárt fog érni. A művelet végén a kereskedő lezárja a pozíciót, visszaadja a tőzsdének a “kölcsönkapott” 100 dollárt, kifizeti a jutalékot (legyen most 1 dollár, de ez a folyamat teljesen automatizáltan megy végbe), az így maradt 119 dollárját megtartja, és örül neki, hogy a 2x-es tőkeáttétnek köszönhetően majdnem kétszer akkora profitot realizálhatott, mintha csak simán spoton vásárolt volna.

A tőkeáttétes kereskedésnek azonban komoly kockázatai is vannak: példánknál maradva az árfolyam lefelé megy 10%-ot, az az eredeti tőkéhez mérten 20%-os veszteséget jelent a kereskedőnek, arról nem is beszélve, hogy 50%-os esésnél “elfogy” az eredeti saját tőkéje, és ilyenkor (pontosabban általában még ez előtt) a tőzsde likvidálja, azaz lezárja a pozícióját, visszaveszi a saját 100 dollárját, a díjakat, illetve a likvidálásért is költséget számol fel (ezért van az, hogy a likvidáláshoz el sem kell érni a saját tőke elvesztését). És jelenleg még csak a 2x-es tőkeáttétről beszéltünk, léteznek ennél nagyobb, 10, vagy akár 100x-es áttétek is, arányosan növekvő kockázattal.
Kezdő befektetőként vagy kereskedőként még nem ajánlott shortolni vagy tőkeáttételt használni, azok megnövekedett kockázata miatt. Kezdőként a legjobb amit tehetsz, hogy akkor vásárolsz, amikor az árfolyamok leestek és azok növekedése után pénzre váltod a nyereséged.
A határidős szerződések úgynevezett derivatívák, vagyis származtatott termékek, mivel eszközök (esetünkben bitcoin és más kriptopénzek) állnak a szerződések mögött. A határidős szerződéseken kívül léteznek más derivatívák is, pl. opciók, CFD-k, swapok.
Hasonlóan a határidős szerződésekhez, a CFD-k is kontraktusok: egy megegyezést képviselnek a vevő és az eladó között. A neve is erre utal: contract for difference, magyarul különbözeti szerződések vagy különbözeten alapuló ügyletek.
A CFD-k olyan szerződések, amelyek előírják, hogy a vevőnek ki kell fizetnie az eszköz aktuális értéke és a szerződés megkötésekor megállapított érték közötti különbözetet.
A CFD birtokosok nem birtokolják a mögöttes terméket, kizárólag az árfolyamkülönbségre spekulálnak. Itt is tudsz shortolni és longolni is, valamint tőkeáttétel használatára is lehetőséged van.
A CFD tőzsdék rengeteg újonc befektetőt tudnak behúzni (pl. eToro, iForex, XTB), viszont fontos tudni, hogy hosszú távú befektetésre kevésbé alkalmasak a relatíve magas jutalékok és büntetések miatt. Hosszú távú kriptopénz befektetéshez azt ajánljuk, hogy inkább birtokold saját magad a kriptopénzeidet, őrizd őket a tárcádban, a CFD brókerek használatával ugyanis valójában nem te fogod kezelni őket.
Az ETF (Exchange Traded Fund), vagyis tőzsdén kereskedett alap egy olyan befektetési forma, amely egy adott indexet, eszközkategóriát, iparágat vagy egyéb pénzügyi terméket követ. Az ETF-ek működése egyszerű: a befektetők részvényekhez hasonlóan tudnak vásárolni és eladni belőlük a tőzsdén.
Korábban is léteztek különböző kritovalutákat követő ETF-ek, de a tényleges áttörést 2024. januárja hozta, amikor az amerikai tőzsdefelügyelet jóváhagyta az első spot bitcoin ETF-eket (az ezekbe áramló tőkemennyiség okozta a 2024. első hónapjaiban tapasztalt bikapiacot).
A kriptovaluta ETF-ek lehetővé teszik, hogy a hagyományos tőzsdéken keresztül, kriptotárca vagy kriptotőzsde igénybevétele nélkül fektess be kriptopénzekbe. Ez különösen vonzó lehet azok számára, akik nincsenek otthon a kriptopénzek technikai részleteiben, és például egy hagyományosabb portfoliót szeretnének diverzifikálni. Emellet a kriptovaluta ETF-ek szabályozott termékek, amelyek nagyobb fokú biztonságot nyújtanak a hagyományos kriptovaluta-kereskedésnél.
Hátrányként lehet elmondani, hogy kevesebb profitot lehet rajtuk realizálni, mintha közvetlenül kriptovalutát vásárolnál, hiszen az ETF-ek kibocsátói jelentős jutalékokat kérnek el szolgáltatásaikért cserébe. Emellett, ha egy kriptovaluta ETF-et vásárolsz, nem birtoklod közvetlenül az adott kriptopénzt. Ez azt jelenti, hogy nem tudod azt például a saját tárcádba kiutalni, nem tudsz felette közvetlenül rendelkezni.
Jelenleg két kriptovalutának, a bitcoinnak és az ethereumnak van spot ETF-e, de a közeljövőben valószínűleg a solana is csatlakozni fog a sorhoz.