
Az ismeretlen Satoshi Nakamoto már az elejétől kezdve a bankrendszer alternatívájának látta a Bitcoint. Találmányával lehetővé vált, hogy bankok vagy más pénzügyi szervezetek beavatkozása nélkül küldhess és fogadhass pénzértéket. Gyakorlatilag kizárta a harmadik felet a tranzaktálásból, ezzel teljesen felforgatta a pénzről alkotott elképzelésünket és új paradigmát teremtett meg.
Ha nem tetszik a pénzügyi rendszer működése, akkor a Bitcoin segítségével megvan a lehetőséged, hogy kiszállj a rendszerből. Ez a lehetőség pedig messzire vezet. Sokan úgy látják, hogy már létezhet pénzügy az állam nélkül. Ahogy régen a vallás és az állam egy egységet alkotott, majd később szétválasztották, elméletben akár hasonló módon elkülönülhet most a pénzügy és az állam a kriptopénzek segítségével.
A kriptopénzek ellenállóak a külső beavatkozással szemben. Ez a „cenzúra rezisztencia” teszi lehetővé, hogy más nem tudja lefagyasztani vagy kezelni sem a tárcádat, sem magát a hálózatot. Mivel a blokkláncba adatok is írhatóak, egyes ellenállási mozgalmak szívesen írnak például az Ethereum blokkláncára olyan dolgokat, amit bizonyos rezsimek szeretnének cenzúrázni.
Amikor Kína nyomására a hongkongi tévé- és rádió bejelentette, hogy törölni fogja a csatorna archívumát, a hongkongi ellenállók gondoskodtak róla, hogy a kínai állammal kritikus felvételek és tudósítások felkerüljenek a blokkláncra, így örökre és bárki számára hozzáférhetőek lehessenek.
A kriptopénzek másik fontos pillére a privát tranzaktálás. Szinte az összes blokklánc pszeudonim, ami azt jelenti, hogy a tárcád címe azonosítóként szolgál, de a neved, lakcímed vagy más adatod nem jelenik meg sehol, ezért nem tudnak beazonosítani. Vagyis nem teljesen privát, hanem pszeudonim. Itt a nyugati világban viszont egy-egy tőzsdén vagy váltón a legkönnyebb hozzájutni a kriptopénzekhez, nekik viszont szigorú ügyfél-azonosítási törvényeknek kell megfelelniük, ezért elkérik az okmányaidat is.
Néhány éve gyakran hallott érv volt a bitcoinnal (és úgy általában a kriptovalutákkal) szemben, hogy ezek elsősorban a bűnözők által kedvelt eszközök, ők alkalmazzák előszeretettel a kriptopénzeket tiltott üzleteik lebonyolításában. Ezt a képet erősítették azok a hírek, amelyek drogdílertől lefoglalt bitcoinról szóltak, illetve a tény, hogy például a dark weben valóban a kriptovalutákon keresztül bonyolítják a pénzforgalom jelentős részét.
Bár a tranzakciók valóban privátok, a tárcacímek mindenki számára nyilvánosan elérhetőek a blokkláncon, így, ha a bűnüldöző szerveknek sikerül egy nevet kapcsolni a karaktersorhoz, máris elveszíti anonimitását a bűnöző.
Ennek ellenére készültek kifejezetten privát tranzaktálásra szánt altcoinok, például a Monero (XMR). Ha ezekhez anonim módon hozzáférsz (vagyis nem egy hagyományos tőzsdén vagy váltón keresztül), akkor a hálózaton belüli tranzakciók már teljesen privátok maradnak.
A legtöbb érdeklődőt a magas megtérülések vonzanak a kriptopénzek világába. Számukra a kriptopénzek spekulációs eszközök, amikben magas kockázatok és még nagyobb megtérülések várhatóak. A volatilis, nagy kilengésekkel tarkított kriptopénz piacok kiváló lehetőséget biztosítanak a spekulációra.
A nagyobb befektetők a befektetésük diverzifikációjára használják a kriptopénzeket. A befektetések világában diverzifikálni annyit jelent, mint sok különböző pénzügyi eszközbe rakni a tőkét azért, hogy csökkenjen a kockázat: ha egy cég részvényei elértéktelenednek, de az adott papír a teljes tőkénk csak 1%-át tette ki, akkor nem buktunk akkorát, mintha 20%-ot tett volna ki.
A kriptopénzek által használt blokklánc technológiának megvannak az üzleti felhasználásai is. Kiválóan lehet vele nyomon követni árucikkek vagy más termékek mozgását. Eredetiségvizsgálatra, okmányok regisztereként és a hamisítások visszaszorítására is használják. Jelentősen egyszerűsödnek vele a nemzetközi tranzakciók. Mivel a blokkláncok nagyon biztonságosak, a könyvelések és könyvvizsgálatok adatai is tárolhatóak itt, amivel jelentősen csökken az ember okozta hibák száma, miközben növekszik a főkönyvek integritása.