Támaszok és ellenállások

Gyakran halljuk egy elemzőtől, hogy „X dollárnál van egy erős támasz” vagy „Y dollárnál található egy ellenállás”. A támaszoknak és az ellenállásoknak nagyon fontos szerepük van a trend meghatározásában vagy abban, hogy megtudd, milyen árfolyamszinten tud megállni a növekvő árfolyam vagy hol tud visszapattanni a zuhanó árfolyam. Most megtanulhatod, hogyan tudod te is beazonosítani ezeket bármilyen grafikonon.

Az előző leckében már említettük, hogy az árfolyam hullámokban, csúcsok és aljak sorozatának kirajzolásával mozog valamilyen irányban, ez adja a trend irányát is. Leegyszerűsítve, tulajdonképpen ezeket a csúcsokat és aljakat hívjuk támaszoknak és ellenállásoknak.

A hullámok aljai támaszként szolgálnak. Az aljak az jelzik, hogy adott árfolyam szinten a vásárlók szívesen vásároltak akkora mennyiségben, hogy az felszívta az eladók által piacra dobott kriptopénzeket. Ennek eredményeképp az árfolyam megállt az esésben és az árfolyamok újra elindulhatnak felfelé. 

Az ellenállás ennek ellentéte. Az egy olyan árfolyam szintet jelez, ahol már az eladók által kínált mennyiség túl nagy lesz ahhoz, hogy mindet felszívja a kereslet – vagyis a vevők. Ekkor az árfolyam megáll a növekedésben és elindul lefelé.

Minél többször érinti az árfolyam az ellenállás vagy támasz szinteket, annál könnyebben találjuk meg, akár ránézésre is azokat a grafikonon. Alapvetően a támaszt és az ellenállást egy gyors megfigyeléssel azonosítani lehet, ha túlságosan vadásznod kell rá, akkor lehet, hogy valamit rosszul csinálsz.

Ne vonalakat keress a grafikonon, hanem inkább zónákat. A támasz zónáknak például nem kell tűpontosnak lenniük. A grafikonon és a gyakorlatban gyakran előfordul, hogy egy gyertya kanóca ki- vagy átlóg a zónán.

A támasz- vagy ellenállás azonosításához nézd meg a múltbéli csúcsokat és aljakat. Ha már a múltban láthatóan elakadt egy szinten az árfolyam, nagy eséllyel a jövőben is ez történik. Ennek ellenére a támasz és ellenállás szintek nem örök érvényűek, ahogy változik a piac, vele változnak azok is. 

Az elemzők véleménye megoszlik abban, hogy egy támasz vagy ellenállás gyengébb vagy erősebb lesz-e attól, hogy az árfolyam többször érinti a zónát. Egyesek szerint minél többször tesztelünk egy zónát, az annál gyengébb lesz (vagyis nagyobb eséllyel törik meg legközelebb), mások szerint pont ennek ellenkezője igaz (vagyis ha eddig kitartott, nagyobb eséllyel most is kitart).

Ha az árfolyam átviszi az ellenállás zónáját, azt kitörésnek hívjuk, ha pedig az árfolyam átmegy a támasz zónán, az a letörés.

Mi történik akkor, ha egy támasz vagy ellenállás vonal megtörik? A legtöbb esetben az ellentétes módban kezdenek viselkedni. Ha egy ellenállás zónát áttör az árfolyam, az után támasszá változik, a támasz zónája pedig ellenállásként. Ezek teljesülését általában egy ún. visszateszt is megerősíti: ekkor az árfolyam újra érinti az adott zónát, majd onnan indul el a másik irányba. Érdemes figyelni ugyanakkor az úgynevezett fakeout (hamis kitörés) jelenségére. Ilyenkor úgy tűnhet, mintha kitört volna az árfolyam (áttörte az ellenállást vagy a támaszt), ugyanakkor nem sokkal később irányt vált, így csak egy hamis kitörés volt.

A múltbéli aljak és csúcsok keresése csak az egyik eszköz arra, hogy beazonosítsd a támasz és ellenállás zónákat. Azokat felismerheted pusztán gyertyából is, de mozgóátlagok is gyakran szolgálnak támaszként és ellenállásként is. Üss fel néhány grafikont és gyakorold a támasz / ellenállás zónak beazonosítását.