Múlt hét szombaton, 94 évesen jelentette be visszavonulását Warren Buffett, a világ egyik legismertebb és legsikeresebb befektetője. Buffett az általa vezetett Berkshire Hathaway éves részvényesi közgyűlésén közölte, hogy 2025 végén távozik a vezérigazgatói posztról. A helyét régi bizalmasa, Greg Abel veszi át.
Buffett 1965 óta vezette a céget, irányítása alatt a Berkshire részvényeinek értéke több mint 5,5 millió százalékkal nőtt – szemben az SP500 index 39 000 százalékos emelkedésével.
A bitcoin továbbra is „patkányméreg”
Buffett visszavonulása sem változtatott véleményén a kriptovalutákról. Régóta a bitcoin egyik leghangosabb kritikusa, amelyet 2018 májusában „patkányméreg a négyzeten”-ként és „szerencsejátékként” jellemzett. Bár a blokklánc technológiát elismerte, a bitcoint szerinte „nem lehet valódi értékkel rendelkező befektetésként kezelni”.
“A Berkshire Hathaway továbbra sem tart, és nem is fog tartani kriptoeszközöket. Nem birtokoljuk, nem shortoljuk és soha nem is fogjuk.”
Buffett patkánymérges kijelentésekor a bitcoin árfolyama 9000 dollár környékén mozgott, jelenleg 90 000 dollár fölött kereskednek vele. Bár sokan kritizálták a bitcoinnal kapcsolatos hozzáállását és kinevették, hogy “lemaradt róla”, Buffett egyik legfőbb elve az volt, hogy soha nem fektet abba, amit nem ért. Végig tartotta magát ehhez az elvhez és a sikerei önmagukért beszélnek. Buffett ezen elve miatt több más technológiai cég felemelkedéséről is lemaradt. Ezek közé tartozott például az Amazon, illetve az Apple is. Utóbbiba csak 2016 után kezdett befektetni, igaz ezután egészen addig növelte részesedését, hogy 2023-ra a teljes portfoliójának 40%-át az Apple részvények tették ki.
A 20. század bitcoinja
Buffett példaképe egy másik befektető, Benjamin Graham volt. Tanítványaként már fiatalon ráérzett a pénzügyi világ logikájára. A siker kulcsát a jó vezetőktől való tanulásban, a megfelelő időgazdálkodásban illetve a fókuszált munkavégzésben látta. „A sikeres emberek szinte mindenre nemet mondanak.” – vallotta.
Vagyonfelhalmozásának főbb mérföldkövei:
-
1945 (15 évesen):kb. 6 000 dollár, amit újságkihordásból, golflabdák eladásából, illetve régi flippergépek vásárlásából és bérbeadásából szedett össze.
-
1956 (25 évesen): elindítja első befektetési alapját, saját befektetése: ~100 000 dollár
-
1960 (30 évesen): ~1 millió dollár
-
1965 (35 évesen): megszerzi a Berkshire Hathaway irányítását
-
1970 (40 évesen): vagyon több mint 10 millió dollár
-
1982 (52 évesen): 250 millió dollár
-
1986 (56 évesen): 1 milliárd dollárt
-
1995 (65 évesen): 10 milliárd dollár
-
1999 (69 évesen): 36 milliárd dollár
-
2008 (78 évesen): 62 milliárd dollár, amivel ő lett a világ leggazdagabb embere. Itt Bill Gates-t előzte meg, aki előtte egy évtizeden át vezette a listát.
-
2010–2020 (80-as éveiben): 60–90 milliárd dollár, de összesen kb. 40 milliárdot adományozott el
-
2021 (91 évesen): vagyona meghaladja a 100 milliárd dollárt
-
2025 (94 évesen): visszavonulásánakl bejelentésekpr ~120–130 milliárd dollár.
1 darab Berkshire Hathaway részvény jelenleg 768 000 dollárt ér
Michael Saylor, a több mint 50 milliárd dollárnyi bitcoint felhalmozó MicroStrategy vezetője a “20. század bitcoinja”-nak nevezte a Warren Buffett által vezetett Berkeshire Hathaway-t, ezzel tisztelegve a legendás befektető életműve előtt.