Tegnap írtam az okosszerződésekről, úgy illik, hogy a cikkben említett példákon túl egy hús-vér, kézzelfogható esetet is bemutassak. Sőt, a ma terítékre kerülő projekt nem csak egy remek példa az okosszerződések használatára, egyben egy izgalmas blokklánc use-case (alkalmazási eset) is.
Ha van valami, ami minden emberben közös, akkor az a zene. Teljesen mindegy, hogy fanatikus technó rajongóként hétvégente másoknak idegesítő zajra tombolsz vagy negyvenes cégvezetőként is lobog a hajad a kocsiban miközben ordít egy gitárszóló.
A zene egyidős az emberiséggel, valószínűleg csontok összecsapkodásával már az őseink is fel tudták dobni a hangulatot egy nehéz nap után. A baj csak az, hogy ami sok embernek kell, abból hamar nagy üzlet lesz, a nagy üzlet pedig többnyire nem igazságos.
Amikor még fizikai adathordozókat használtunk, a zenészeknek a stúdiókkal kellett egyezkedniük. Amióta beléptünk a digitális korba, az alkotóknak óriáscégek sokszor agresszív jutalékszerzési stratégiáival kell szembenézniük. Nincs mese, ha el akarsz jutni a közönségedhez, szükséged lesz egy cégre, aki cseppet sem önzetlenül segít a céljaid elérésében.
De biztos, hogy ez csak így megy, nincs mit tenni? Persze, hogy nem! Miért ne kaphatná meg az alkotó a 100%-át a munkájából származó bevételeknek? Nem tévedés, ez a Musicoin.org rendszerében lehetséges. De mielőtt beleugranánk az üzleti modellbe, beszéljünk egy kicsit az okosszerződésről.
A rendszer esszenciája a Pay-Per-Play (PPP) modell, minden egyes alkalommal amikor a Musicoin oldalán meghallgatunk egy számot, az eszköz azonnal fizet a szerzőnek. Ez az okosszerződés lényege, ha lejátszás van, akkor automatikusan fizetés is történik (ha-akkor feltétel).
De itt még nincs vége, többről van szó annál, mintsem, hogy az együttes tárcájába megérkezik bizonyos mennyiségű pénz. Az okosszerződés meghatározza az együttes tagjainak és egyéb munkatársaknak szóló kifizetések pontos arányát is, szintén automatizáltan. Egy lejátszás utáni bevétel megoszlik az érintettek között, például 50% jár az énekesnek, 20% a dobosnak, 20% a gitárosnak, 10% a menedzsernek.
A kifizetés eszköze pedig nem más, mint a rendszer tokenje, a MUSIC. A Musicoin ugyanis egy Ethereum fork, ezzel a platformmal dolgoznak. Van egy fontos sajátossága is a rendszernek, ez nem más mint a Universal Basic Income (UBI) modell, a zenészek “alanyi jogon” kapnak MUSIC-ot a lejátszások után, “csak” annyit kell tenniük, hogy alkotnak.
Tehát a tokenek nem a rajongók tárcájából kerülnek levonásra, a rendelkezésre álló összes MUSIC-ból bizonyos mennyiség el van különítve arra, hogy a zenészeket a PPP modellben kifizessék. Sokak szerint ez egy erősen megkérdőjelezhető modell, de fontos látni, hogy a MUSIC másra is felhasználható.
A tervek szerint koncertjegyeket vehetünk belőle és a kedvenceinkhez kötődő emléktárgyakat, egyebeket. A token bányászható, bárki hozzájuthat MUSIC-hoz, aki a gépét a blokklánc szolgálatába állítja. E mellett természetesen vehetünk is FIAT ellenében a Bittrexen és a Cryptopia oldalán.
Fontos továbbá, hogy a szerzői jog kérdése is meg van oldva, a blokklánc tökéletesen alkalmas arra, hogy egyszer és mindenkorra, megkérdőjelezhetetlenül rögzítsük, kinek a szellemi alkotása egy zeneszám. Jelenleg néhány dollár cent a MUSIC árfolyama, idén járt már 10 cent közelében is.
Több ezer zenésszel dolgoznak már együtt, a beszámolóik szerint több pénzt kerestek a Musicoin-al egy hét alatt, mint a mainstream zenemegosztó rendszerekkel két év alatt. Meglátjuk, hogy mi lesz ebből, az egészen biztos, hogy a zenészeket viszonylag könnyű elérniük, hiszen egy igazságosabb lehetőséget teremtenek.
A kriptovaluták iránt érdeklődők is hamar felfedezték maguknak a rendszert, a bányászokról nem is beszélve, fiatal token, még viszonylag könnyen és jó eredményekkel bányászható. Az egyenlet legfontosabb tagja viszont maga a hallgató. Embertömegeket kell elérniük ahhoz, hogy valóban legyen esélyük talpon maradni a zeneiparban.
Ha tetszett a poszt kövess a Facebookon továbbiakért!
