Van egy pár olyan elemző, akinek az előrejelzéseit régóta figyelemmel követem.
Fel vagyok iratkozva a hírleveleikre, ha tehetem megnézem a videóikat is.
Közéjük tartozik Dr. Martin Weiss is, a Weiss Rating’s-től. Nem mondom, hogy minden előre jelzésük bejött, de mondjuk a ciklusokról szóló munkáikban sok igazság van.
Nemrég (január végén) szembe jött velem a hír: meg van a Weiss cég értékelése a Bitcoinról.
2018. január 24-én jelent meg az első bitcoint érintő minősítésünk. A következő írás ezzel az értékeléssel fog foglalkozni, az oldalukon megtalálható információk alapján.
A Bitcoin C+-ot kapott, azaz “fair” minősítésű lett.
Rögtön sokan fel is hördültek a kripto közösségen belül, mondván, hogy ez az „osztályozás” egy „büntetés” a bitcoin számára. Az elérhető minősítések egyébként a következőek szerint adhatóak:
A = excellent, B = good, C = fair, D = weak, E = very weak
Látható, hogy ezzel a „C+” értékeléssel a bitcoin az értékelési skála közepén helyezkedik csak el.
Charles Hoskinson, a Cardano megalkotója és az Ethereum egyik alapítója ki is jelentette az értékelés után:
„Bármilyen minősítés, ami nem ad egy minimum „A”, értékelést a bitcoinnak az hibás. Ugyanis közel 10 éves pályafutás, innováció, masszív növekedés, bizonyított ellenállóság az árfolyam zuhanásokkal szemben és milliárdos infrastruktúra van a bitcoin háta mögött. Mindezt vezető nélkül. A Bitcoin mára már egy szabvány.”
Ez bizony nem az a fajta minősítés volt, amit a krito pénzek fejlesztői és a támogatói vártak volna.
Nézzük meg, hogy a Weiss mi alapján is adott ilyen értékelést a bitcoinnak?
A cég alapvetően 4 indexet használ: a jutalmazási, kockázati, fundamentális és a technológiai indexeket.
A jutalmazási index értékeli (a) a befektetési hozamokat a mozgó átlagokhoz képest, (b) az abszolút hozamokat a referenciaértékhez viszonyítva, (c) a kiegyenlített hozamokat a referenciaértékhez képest és még más tényezőket.
A kockázati index értékeli a) a relatív és abszolút áringadozások különböző időszakokon belül, (b) az árfolyam csúcsról való lefordulás gyakoriságát és nagyságát, (c) a piaci torzulását felfelé vagy lefelé, valamint egyéb tényezőket.
A fundamentális index értékeli a tranzakciós sebességet és skálázhatóságot, a piaci részesedést és beágyazódottságot, a hálózati biztonságot, a blokkok bányászatának decentralizációját, a hálózati kapacitást, a fejlesztői részvételt, a nyilvános elfogadást és más kulcsfontosságú tényezőket.
A technológiai index a nyilvánosan elérhető white paper-ek, a nyilvános vitacsoportok és bejelentések, valamint a nyílt forráskód elemzésén alapul, azért hogy értékelje az egyes kripto pénzek alapjául szolgáló protokollokat. A figyelembe vett tényezők magukban foglalják az anonimitás szintjét, a kripto pénz monetáris politikájának kifinomultságát, a hálózati irányítás képességeit, a nyílt forráskód fejlesztésének képességét, az energiahatékonyságot, a skálázási megoldásokat, a többi (blokk)hálózattal való átjárhatóságot és még sok mást.
Nézzük meg ezeket most sorban és nagy vonalakban:
Jutalmazási index: A bitcoin számos fejlett altcoinnnal szemben veszített értékéből ezen a téren. Ha az elérhető hozamokat vizsgáljuk, akkor nem feltétlen szerepel a bitcoin az előkelő helyeken.
Kockázati index: Tekintettel a bitcoin árfolyamának szélsőséges ingadozására nem kell meglepődnünk, hogy a bitcoin nem szerepelt túl jól ezen az indexen. Itt van a legfontosabb megállapítás is egyébként: a Bitcoin viszonylagos befektetési teljesítménye elmarad a versenytársaihoz képest, azaz a kockázat/jutalom (risk/reward) arányban nem éppen a legjobban szerepel.
Fundamentális index: Itt az első legfontosabb kérdés az, hogy mennyire biztonságos a bitcoin hálózata? A válasz a bányászat és hálózat teljes energiafogyasztásában rejlik. A hálózat megtámadása esetén a rosszindulatú aktoroknak hasonló mennyiségű villamos energiát kellene felhasználniuk. Ebben a szekcióban a Bitcoin egyértelműen felülmúlja az értékelés többi részét. A bitcoin hálózat és bányászat több villamos energiát fogyaszt évente, mint Írország.
A második kérdés az, hogy mi a bitcoin hálózat kapacitása? Annak érdekében, hogy a kripto pénz(nem)ek megszerezzék és fenntartsák a mainstream elfogadásukat a piaci szereplők körében, nagy tranzakciós sebességre van szükségük. Másodpercenként százezres tranzakciók kellenek ide és az ügyleteknek is olcsóknak kell lenniük. Most azonban a bitcoin másodpercenként kevesebb mint öt tranzakciót támogat, átlag 10 dolláros költséggel. Nem igazán jó mutató.
A harmadik fontos kérdés: A kripto pénz(nem)eket decentralizált pénzként hozták létre, amelyet egyetlen központi hatóság sem ellenőriz. Más szavakkal, olyan pénznek kell lennünk, amelyet bárki bárhol használhat a cenzúra vagy az elnyomástól való félelem nélkül. Hogy működik a bitcoin ezen a területen? Itt sem túl jól, hiszen az első öt bányász a bitcoin hálózat teljes hash erősségének mintegy 70% -át birtokolja.
Technológiai index: Ha azt mondjuk, hogy a fundamentális index annak mérésére szolgál, hogy mit csinál a hálózat, akkor a technológiai indexünk viszont egy módja annak, hogyan értékeljük, hogy mire képes a hálózat.
Vegyük csak az első mobil eszközöket.
Az első mobiltelefonok súlya meghaladta a 2 kilót, az akkumulátor élettartama 30 perc volt, és 10 órát vett igénybe a töltés. Ma a felhasználók gyakorlatilag mindent megtehetnek okos telefonjukkal. Kifizetik a számlájukat, beszélnek a haverjaikkal a közösségi médián keresztül és igen, még a kriptoval is kereskedhetnek.
Hasonló technológiai evolúciót látunk a kripto pénzekben.
Az első generációs bitcoin fizetési hálózat volt. Az Ethereum bevezetésével jött az a képesség, hogy “intelligens szerződéseket” kezeljen és egyfajta részvényt (tulajdoni részesedést) bocsássanak ki.
Az újabb generációs kripto pénzek valójában már olyan platformok lesznek amikkel az az egész országot el lehet vezetni.
Most képzeljük el ezt a jövőbeli forgatókönyvet: A kripto pénzek már világszerte elfogadottak. Millió és millió polgár világszerte használja őket a mindennapi életben. Több száz helyi és szövetségi kormány, valamint több ezer vállalat építi és tartja fent működését a blokklánc technológia segítségével. Az emberi kultúra szinte minden fontos aspektusa átalakul. Minden állampolgár azonosítója a blokkláncon található. Ez egy olyan privát kulcs, amely nem csak a mobiltárca címedhez ad hozzáférést, hanem az egyes emberek egyedi jellemzőit is tárolja a digitális térben.
Ez a privát kulcs segít az embereknek megvédeni az egészségügyi nyilvántartási adataikat, segít részt venni a politikában (decentralizált szavazások), segít beruházni projektekbe vagy cégekbe, bizonyítja a személyes vagyontárgyak tulajdonjogát, sőt tárolja a genetikai kódunkat is. Minden privát és ez megvéd a kíváncsiskodó szemektől.
Ez a jövő. De technikailag a bitcoin nem áll készen rá.
Dr. Varsányi Károly
