Egy évig tartott az a büntetőeljárás, amiben a 33 éves dél-koreai Ahn-t végül elítélték. Ahn több évig üzemeltetett egy gyermekpornográfiát terjesztő weboldalt és több mint 235 000 tiltott fájl cserélt gazdát a felügyelete alatt. Az ügy először 2017-ben került Szuvon kerületi bírósága elé és ahogy az várható volt, kimondták a 18 hónapos letöltendő börtönbüntetésről szóló ítéletet.
Az ügy számunkra ott kezd érdekessé válni, hogy tevékenysége nyomán Ahn 216 darab bitcoint gyűjtött be – mai árfolyam ez kb. 1,6 millió dollárnak felel meg. Annak ellenére, hogy elítélték, a bíróság nem talált jogalapot arra, hogy elkobozza bitcoinjait. Akkor úgy érveltek, hogy mivel csak elektronikus formában léteznek, a pénzzel ellentétben a virtuális valuták nem rendelkeznek objektív értékkel, ezért nem kezelhetőek illegális tevékenységből származó nyereségként, így nem konfiskálhatóak.
Azóta egy év telt. Az elsőfokú ítéletet időközben visszavonták. Az ügy megjárta Dél-Korea igazságszolgáltatását, amíg az év elején megszületett a Legfelsőbb Bíróság ítélete. Kimondták, hogy a bitcoin olyan pénzügyi eszköz, ami immateriális, csak elektronikus formában jelenik meg, de tőzsdéken cserélhető és adásvételre használható. Emiatt a bitcoin cseréje profitszerzésre is alkalmas.
Az ítélet nyomán a 215 darab bitcoinból a bíróság 191 darabot foglalt le, ennyit tudtak beazonosítani fizetségként az illegális tartalomért cserébe. Ahn büntetésének időtartama nem változott.
Érdekes, hogy a pontos mennyiséget éppen a blokkláncon tárolt tranzakciók visszakövetésével tudták megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság tehát elismerte, hogy valós értékkel bír a bitcoin. Ez az intézkedés is beleillik abba a szélesebb trendbe, aminek a végén a kriptovaluták teljes törvényi beágyazottságával kell számolnunk. Dél-Koreán kívül a világ többi állama is efelé mozdult el ebben az évben.