Ebben az évben több energiát fordíthatnak Izlandon a bitcoin bányászatra, mint lakossági felhasználásra. A megújuló energiaforrások miatt ellepték az országot a bányászatra specializálódott vállalkozások és már az izlandi parlamentben is felmerült az a kérdés, hogy ennek vajon milyen hatásai lehetnek az itt élőkre?
Természeti adottságainak hála, hidro(71%) és geotermikus(29%) forrásokból fedezik az ország teljes energia ellátását, beleértve a bányász farmok üzemeltetését is. Míg a világ más pontjain a bányászat során keletkező hő elvezetése is porblémát okoz, a hűvös északi levegő erre is természetes megoldást biztosít. Ezen adottságai Izlandot egy modern aranybányává tették, ezt azonban nem mindenki nézi jó szemmel.
“Tőbb tíz- vagy százezer megawattnyi energiát fordítunk valami olyasminek az előállítására, aminek a létezése nem kézzelfogható, az egész puszta spekuláció. A bányászat munkaerőigénye alacsony, emellett nehezen is adóztatható, valamint jelentős infrastruktúrális befektetést sem kíván. A bányászok lényegében kihasználják az országot” – nyilatkozta Smári McCarthy, az izlandi kalóz párt képviselője.
Sokan tartanak attól, hogy az ország újra elköveti azt a hibát, amit az alumínium kohók esetében vétett. Nem is olyan régen még ezek az ipartelepek voltak felelősek az ország energiafogyasztásának 74%-ért, miközben az olcsó áram mellett még adókedvezményeket is igénybe vehettek az ezt üzemeltetők. Hasonló a helyzet a bitcoin bányászok esetében is, akik a lakossági árhoz képest harmad áron (€0.04/kwh) juthatnak energiához.
Velük szemben az alternatívát a jelenleg is igen népszerű adatközpontok jelenthetik. A szinte korlátlan energia és a kedvező feltételek miatt a Google és a Facebook például már régóta tervezi, hogy itt hozza létre új adattárait. Ezek a létesítmények még kedvezményes energia árak nélkül is is sokkal profitábilisan üzemeltethetők itt, mint a világ más pontjain. A már meglévő közül azonban egyre több kezdett el kriptopénz bányászattal foglalkozni és a KPMG felmérese szerint az általuk használt energia mintegy 90%-a már a bányászathoz köthető.
A probléma ezzel egyrészt az, hogy az árfolyamingadozások miatt az egyik percben még rendkívül profitábilisnak tűnő vállalkozások nagyon hamar csődbe mehetnek és ezzel akár magukkal is ránthatják az ország gazdaságát, hiszen a GDP 4%-a az IT szektorból érkezik. Másrészt semmi sem garantálja, hogy 10-20 év múlva még létezni fog, vagy szükség lesz-e a bányászatra, így erre alapozni egy gazdaságot nagy felelőtlenség lenne.