Az internet atyja csalódott alkotásában, de mi a megoldás?

Megosztom

Timothy John Berners-Lee nem más mint a világháló, azaz a World Wide Web megalkotója. A brit fizikus fejlesztette ki a CERN-ben a világ első weboldalát és rakta le az alapjait annak, amit ma világhálóként ismerünk. Bár a magyarban gyakran szinonimaként használják, a világháló nem teljesen azonos az internettel. A világháló, azaz a World Wide Web az interneten működő hiperlinkekkel összekötött dokumentumok és tartalmak virtuális terét jelenti. Abban, hogy ezekhez ma bárki hozzáférjen, Tim Berners-Lee-nek óriási szerepe volt: neki köszönhetjük többek között HTML, a HTTP, az első böngésző és az URL cím feltalását is. Ezeken felül óriási jelentőséggel bírt, hogy találmányával kapcsolatban lemondott minden jogdíjról és oltalomról.

Timothy Berners-Lee 1993-ban. A világ első weboldalát a CERN megőrizte és ma is látható eredeti formájában.

A fenti események 90-es évek eleji lefolyása óta Berners-Lee nem tétlenkedett. Az általa alapított World Wide Web Consortium ma is a legfontosabb szereplője a webes szabványok felállításának. Egy másik szervezetének, a World Wide Web Foundation-nek a keretén belül a szabad, ingyenes internetért és az internetelérés emberi jogi besorolásáért küzd. Hangos kritikusa volt az internet szabadságát fenyegető netsemlegességi törvények visszavonásának is.

Berners-Lee különösen a 2016-os amerikai elnökválasztás óta vált bírálójává annak, amivé a saját alkotása vált. Azóta többször is arról beszélt a sajtónak, hogy az óriáscégek és a kormányok ellopták, eltérítették az internetet.

„Az internet csődött mondott abban, hogy szolgálja az emberiséget – ahogy azt eredetileg kellett volna tennie, méghozzá sok helyen mondott csődött”

nyilatkozta a Vanity Fair magazinnak az internet atyja. Azt is hozzátette, hogy az internet növekvő központosítása egy súlyos és nagyívű antihumánus jelenségnek ágyazott meg.

Berners-Lee több helyen kifejtette, hogy a szociális hálók adatvisszaélési ügyeiben, a Facebook és a Google monopóliumában és a politikai megrendelésű manipulációban látja a legnagyobb veszélyt.

De hogyan kapcsolódik mindez a kriptopénzek világához? Berners-Lee figyelme mostanában a decentralizációra összpontosul, emellett a kriptovilág szóhasználatával is sok helyen élt. A világháló hőskorára visszaemlékezve például a következőket mondta:

„Nagyon decentralizált szellemben működött. Az egyénnek óriási erőt kölcsönzött. Az egész azon alapult, hogy nem volt egy központi szerv, nem kellett senkitől engedélyt kérni. (…) Az egyén ellenőrzése olyan dolog, amióta azóta elveszítettünk”.

Berners-Lee úgy döntött, hogy felveszi a harcot a központosítással és a monopóliumokkal szemben. A hamarosan San Franciscóban megrendezésre kerülő Decentralized Web Summit 2018-as rendezvényén fogja a nagyközönség elé tárni legújabb projektjét, a Solidot.

A Solid (vagyis Social Linked Data) olyan konvenciók és eszközök együttese lesz, amik decentralizált webes applikációk építésére használhatóak. A Solid arra szolgál majd, hogy visszaadja a felhasználóknak az adataik feletti kontrollt, amivel megválaszthatják, hogy azok hogyan és milyen módon kerülnek felhasználásra – szemben azzal, hogy teljes mértékben a Googlera vagy a Facebookra bíznák őket. A Solid szlogene, hogy újra-decentralizálják a webet – utalva arra, hogy a decentralizáció az évek során elveszett.

“Hogyan veszett el az internet” – az első hekkelésektől a Campbridge Analytica botrányig. Forrás: VanityFair

Bár a munka még csak az elején jár, Berners-Lee elmondása szerint a projektbe naponta csatlakoznak új emberek. Bár tény, hogy Berners-Lee nem említi a blokklánctechnológiát, a Decentralized Web Summit támogatói között ott van a Hyperledger és az Ethereum Alapítvány is. Továbbá nem nehéz elképzelni, hogy az új decentralizált internetben milyen szerepet tölthet be egy decentralizált fizetésre alkalmas technológia. A kriptomédiát böngészve már csak egy apró lépésnek tűnik a kettő közti kapcsolat megszületése.

 

 

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel