Augusztus huszadika nagybetűs ünnep itthon és a világban szétszórt magyarok számára egyaránt. Ugyan az évezredes magyar történelmet nehéz összefüggésbe hozni a kriptopénzek világával, egy közös pont mégis kézenfekvő. Akkor is használtunk pénzt, az ünnepnap alkalmából röviden összefoglaljuk, hogy miként nézett ki a kereskedelem fontos eszköze akkor.
A KriptoSuli olvasói emlékezhetnek arra, hogy a mai értelemben vett pénz megjelenése előtt a cserekereskedelem jelentette a korai gazdaságok lényegét, ez nálunk sem volt másképp. Egészen a kilencedik századig az úgynevezett közvetlen árucsere volt a kereskedelem alapja, ahogy a KriptoSuli-ban szintén említettük, a következő lépés a világ minden táján az általános egyenértékesek megjelenése volt.
Nálunk prémek és a tinó (bikaborjú) szolgáltak általános egyenértékesként, ezek voltak azok a javak, amiket mindenki, mindenhol elfogadott cserében a termékeiért. A 10. századra alakult ki a már vert pénzt használó kereskedelem, hosszú ideig párhuzamosan volt jelen a klasszikus cserekereskedelem és a pénz. Lássuk, milyen pénzeket használtak akkoriban:
A fenti érméből mindösszesen három darab maradt fenn az utókornak, 4,25 gramm volt a tömege, aranyérméről van szó. Azt sem tudjuk egészen biztosan, hogy maga István bocsátotta-e ki, vagy I. László, István szentté avatása alkalmából.
A fenti képen látható érme nem a történetileg következő érménk, viszont István korából származik. Érdekessége az ezüstpénznek, hogy jelenleg 60 000 forintért árulják egy numizmatikával foglalkozó oldalon. A korszak pénzérméi nagy hasonlóságot mutatnak bajor és egyéb érmékkel, az akkori uralkodók előszeretettél vették alapul a baráti hatalmak érméit. Komoly irodalma van a területnek, ezen a linken például még a kor európai érméinek területenkénti, átlagos, grammban kifejezett súlyáról is sok részletet megtudhatunk.
Ugyanebből a munkából merítve és egyben a pénzérméktől elkanyarodva az önálló pénzverés jelentőségére, jól látszik, hogy I. Istvánnak komoly gazdasági érdemei voltak. Uralkodásának első éveiben kezdte el a pénzhez kötődő munkáját, érezhető, hogy pontosan értette a pénz jelentőségét.
- Apósa, II. Henrik Bajor herceg úgynevezett obulusai (érméi) jelentették a mintát az érmerajzban, súlyban és az előállítás technikájában egyaránt.
- A pénzverés legnagyobb gazdasági jelentősége, hogy ezzel erősítette a kapcsolatot a nyugat-európai hatalmakkal.
- Az előző pontnak nagy szerepe volt abban is, hogy Nyugat-Európa morális, politikai közösségébe is bevezette népét, a korábbi, keleti befolyás helyett a nyugathoz közelivé tette országát.
A nyugattal való jó viszonyunk nagy jelentőségű, történelmi lépés mely mind a mai napig meghatározza Magyarország életét és önképét, ez István király legfontosabb öröksége.
A kriptopénzekkel összefüggésben érdekessége a kornak, hogy az érmék nemesfémekből, aranyból és ezüstből készültek. Ekkor papírpénz még nem létezett, így fel sem merült az aranyfedezet kérdése. A pénzromlás viszont már ekkor megjelent, a használat során folyamatosan kopó pénz problémájának megoldására az elhasználódott érméket kivonták a forgalomból, hogy új érméket készítsenek belőlük.
Ráadásul a nemesfémek tisztítása sem volt tökéletesen megoldott a kor technikai lehetőségei közepette, ez szintén megkérdőjelezte az érmék értékét. A pénzzel kapcsolatos alapvető problémák, a mennyiség, minőség, értékállóság, közmegítélés és szabályozás kérdései már ekkor előkerültek.
