Az alábbiakban Yuval Noah Harari ‘Why technology favors tyranny‘ (Miért szereti a technológia az elnyomókat?) című írásából közlünk egy részletet. A Magyarországon is nagy sikert aratott Sapiens és Homo Deus könyvek szerzője a The Atlantic hasábjain arról értekezik, hogy a mesterséges intelligencia hogyan törli el a demokráciák előnyeit és értékteleníti el a szabadság és egyenlőség értékeit. A technológia magában hordozza a hatalomkoncentráció veszélyét is, az író szerint ennek megakadályozására meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Lehet ebben egyáltalán szerepe a blokklánc technológiának?
A demokráciák és a diktatúrák egymáshoz mért hatékonyságát a legnagyobb és legijesztőbb mértékben a mesterséges intelligencia forradalma befolyásolhatja. A történelem során a tekintélyelvű rendszerek mindig hátrányt szenvedtek az innováció és a gazdasági növekedés versenyében. A 20. század végére a demokráciák lekörözték a diktatúrákat, köszönhetően annak, hogy az információk feldolgozásában sokkal eredményesebbek voltak.
Szokásunk úgy gondolni a demokráciák és a diktatúrák közötti ellentétre, mint két erkölcsben gyökerező rendszer szembenállásra. Valójában viszont két különböző adatfeldolgozó rendszerről van szó. Amíg egy demokráciában különböző emberek és intézmények között megoszlik a feladat, hogy bizonyos adatok alapján döntéseket hozzanak, egy diktatúrában a döntéshozás és az adatfeldolgozás is egyetlen helyre összpontosul.
A 20. század során semmilyen intézmény nem volt képes arra, hogy gyorsan, adatokkal alátámasztott és helyes döntéseket hozzon meg. Többet között ezért írhattunk több hibás gazdasági döntést a Szovjetunió számlájára és ezért maradt el annak gazdasága az Egyesült Államoké mögött. Az akkori technológiát tekintve egyszerűen nem volt hatékony, ha túl sok hatalom és információ koncentrálódott egyetlen kézben.
Ennek a korszaknak hamarosan vége, az inga a másik irányba kezd lengeni. A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy eddig elképzelhetetlen mennyiségű információt dolgozzanak fel egyetlen helyen. Mivel a mesterséges intelligenciával szoros összefüggésben működő gépi tanulás annál jobban teljesít, minél több adatból tud meríteni, egyetlen központi entitás ma már sokkal hatékonyabb tud lenni, mint szétszórt versenytársai.
Ha egy rendszer az összes személyiségi jogot felrúgva egy milliárd embertől tud begyűjteni adatokat, sokkal hatékonyabban tud dolgozni, mintha adatvédelmi törvények által burkolt részleges információkat kapna. Képzeljük el, hogy egy tekintélyelvű kormány elrendeli minden személy genetikai és egészségügyi információinak rögzítését egy központi adatbázisba. Ennek segítségével ez a képzeletbeli rendszer az orvostudomány olyan mértékű fejlődését tudná elősegíteni, amilyennel nem tudna lépést tartani egyetlen olyan rendszer sem, ami tiszteletben tartja az egészségügyi adatokra vonatkozó jogszabályokat. Így lehetséges, hogy a hatalom és információ koncentrációja – ami hátráltatta a tekintélyelvű rendszereket a múltban, a 21. században döntő versenyelőny lehet.
Ugyanakkor folyamatosan bukkannak fel az új technológiák, ezek közül néhány a hatalom és az információ elosztását segíti majd elő. Ilyen a blokklánc technológia is, ami jelenleg úgy tűnik, hogy ellensúlyként szolgálhat a centralizáció erőinek.
A blokklánc viszont még az embrionális szakaszát éli és egyelőre nem tisztázott, hogy miként ellensúlyozathatja a mesterséges intelligencia központosító tendenciáját. Elég visszaemlékeznünk, ahogy a korai időszakban az internetet libertárius csodaszerként harangozták be, ami felszabadítja az embert minden központi rendszer uralma alól. Ma viszont már éppen azzal fenyeget, hogy a központi hatalmat még hatalmasabbá teheti.
Amennyiben érdekel a szerző teljes okfejtése, ajánljuk az eredeti cikket a The Atlantic weboldalán
Ha kriptopénzeket szeretnél vásárolni és magyar nyelvű szolgáltatást keresel, mi a Coincash használatát javasoljuk. Könnyen használható, megbízható eszközről van szó, jelentős választékkal.
Borítókép: Sergii Golotovskiy @Artstation
