Legalábbis Kristoffer Inton, a Morningstar befektetési tanácsadó vállalat elemzője szerint:
“2017-ben még a legkevésbé hozzáértő befektetők figyelmét is felkeltette a kriptopénzek meredek emelkedése. Az egyre növekvő hype közepette, néhányan még azt is meglebegtették, hogy a kriptók egy nap átvehetik az arany, a világ egyik legszélesebb körben elfogadott befektetési eszközének helyét. Ha ez megtörténne, az arany számára katasztrofális következményekkel járna, mivel az aranykereslet 40%-a befektetési célú.”
Ez még magában inkább negatív, mint pozitív az arany szempontjából. Készítettek egy elemzést is, amelyhez semmilyen linket nem lehet találni, így meg sem tudjuk nézni a konkrét módszert és számokat, melyben a bitcoin és arany összehasonlítását 5 tényező vizsgálatán keresztül végezték. A jelenleg zajló és jövőbeli potenciális fejlesztésekről nem esik szó:
- Likviditás
- Funkcionalitás
- Ritkaság, ellátás
- A jövőbeli kereslet bizonyossága
- Állandóság
„Ezen keretrendszer segítségével megállapítottuk, hogy a kriptopénzek sem most, sem a jövőben nem jelenthetnek kihívást az aranynak, mint menekülési, biztonsági [befektetési] eszköznek.” – mondja az elemző. Ezek alapján mi meg azt mondjuk, hogy 4-1 a Bitcoin javára, és bizony a következő tíz évben, a megtakarításaik egy részét ma még aranyban tartók túlnyomó része fog nagy mennyiségű kriptopénzt vásárolni. Ugyanúgy a hasunkra ütöttünk, mint a Morningstar tanácsadói. Az angol nyelvű kriptós média jó része a fentieket kritika nélkül hozta le, és bár nyilván nem értenek vele egyet, a területtel még csak most ismerkedők számára erősen negatívnak tűnhet a hír.
Ejtsünk még ráadásként néhány szót az aranyról!
Az arany kereslet 40%-a tehát befektetési célú. 2017-ben 88 millió uncia (=28.35 g), 2500 tonna aranyat bányásztak ki a világ aranybányáiban, mely 70 milliárd dollár költséggel járt. Egy korábbi kutatás szerint az aranytermelés energiaigénye jelenleg hússzorosa a bitcoinénak.
2017 és 2018 második negyedéve között mindössze 2%-kal nőtt az elektronikai eszközökben felhasznált arany mennyisége, míg az általános globális kereslet két százalékkal csökkent, főleg az indiai 8%-os visszaesés miatt. Nagyot mentek viszont a fizikai aranyat letétben tartó befektetési alapok például az USA-ban, Kínában és Iránban. A globális és regionális politika bizonytalansága szokta az átlag befektetőt az arany felé mozdítani, még úgy is, hogy valójában legtöbbjüknek életében nem lesz arany érme vagy tömb a kezében, a brókerüknél csak igéretet vesznek arra, hogy hozzáférhetnének az aranyukhoz, ha akarnának.
Az általános érv az arany vs. bitcoin vitában az, hogy mi van akkor, ha akkora baj lesz, hogy nem lesz internet, hogy pénzre, ételre válthassuk a kriptónkat. Ha ilyen történik, a fizikai arannyal persze mehetünk valamire, ha fel vagyunk készülve annak megvédésére. Általánosságban azonban sokkal nagyobb problémáink lennének, mint a befektetési döntéseinken töprengeni. Ha van internet (vagy legalább mobilhálózat), mikor beüt baj, a kriptopénzek határokon át történő mozgatása, a valódiság ellenőrzése összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint az aranyé.
