A Kraken tette közzé azt az infografikát, mely szerint tavaly 475 esetben kérték ki felhasználóik adatait az amerikai hatóságok. A szám háromszorosa az egy évvel korábbinak
A legtöbb esetben a Belbiztonsági Minisztérium érdeklődött (91), akiket az FBI (67) és a Kábítószer-ellenes Hivatal (40) követett.
“Az adatok puszta megléte nem elegendő. Azok rendszerezése és a hatóságok által kért formátumban való összeállítása rendkívül körülményes és időigényes.” – mondta a tőzsde igazgatója.
A kép szerint, a tőzsdének jelenleg 11 állami szervezet által megszabott feltételeknek kell megfelelnie, az ezekkel kapcsolatos kesze-kusza jogi procedúrák és engedélyek megszerzésének költségei pedig már egyre nehezebbé teszik az új szereplők számára, hogy megvethessék lábukat a piacon. Egy, a témát feszegető cikk szerint, az állam túlzott beleszólása a piac működésébe olyan, mintha egy ősember találkozott volna egy terepjáróval. Ahelyett, hogy beszállt volna és kihasználta volna az autó által nyújtott előnyöket, fogta volna a bunkóját és addig verte volna a motorháztetőt, amíg a elhallgat a motor, majd büszkén feszített volna, hogy elhárította a veszélyt.
A szabályozás kérdése Európában is egyre hangsúlyosabb téma. Az ír parlament január 3-án fogadta el azt az EU-s direktívát, ami 2020 januárjáig kötelezően bevezetné a különböző pénzügyi szolgáltatásokat igénylő ügyfelek szigorúbb azonosítását. A javaslat nemcsak a különböző bank- és megtakarítási számlákra, de a kriptotőzsdék és wallet szolgáltatóknál megnyitott fiókokra is vonatkozik