Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, de belső pénzforgalma még ma is a bankjegyeken és érméken alapul. Az országban jelenleg 200 000-nél is több készpénzfelvételre alkalmas automata működik, melyek üzemeltetése évente 18 milliárd dolláros költséget jelent a pénzintézetek számára
A problémára egyébként is megoldást kereső japán kormány már bejelentette, hogy 2025-re a pénzforgalom legalább 40%-át készpénzmentes fizetési módokkal szeretné kiváltani, a törekvésekkel együttműködő vállalkozások számára pedig adó- és járulékcsökkentéseket ajánlott fel.
Ezen az úton indult el az ország legnagyobb (és egyben a világ ötödik legnagyobb) bankja, a Mitsubishi UFG is, ami az amerikai Akamai-al közösen vezetné be még a jövő nyári olimpiai játékok előtt az új, blokklánc technológián alapuló fizetési megoldását. Az Akamai a világ legnagyobb tartalomelosztást és felhőszolgáltatásokat kínáló cége. Becslések szerint szervereik az internet teljes forgalmának 15-30%-át szolgálják ki.
A világ legnépszerűbb oldalainak megoszlása, szolgáltatók szerint
A két vállalat állítása szerint, rendszerük másodpercenként 10 millió tranzakciót is képes lesz feldolgozni, mindössze 2 másodperces visszaigazolási idővel, ami ha igaz, a VISA-nál is nagyobb teljesítményt jelentene.
A MUFG mellett két másik helyi konzorcium, a Mizuho és az SBI is saját digitális pénzt szeretne kibocsátani, melyek közül az egyiket akár már márciusban is bevezethetik a piacra. Jelenleg mind a 3 vállalat részese a Ripple globális rendszerének is, de a fentiek fényében elképzelhető, hogy az XRP helyett a jövőben inkább a saját maguk által kidolgozott technológiákat helyezik majd előtérbe.
Annak ellenére, hogy a kripto történelem két legnagyobb hacker támadását is az országban követték el (a Mt.Gox és a Coincheck esetében is félmilliárd dollár értékű kriptopénzt loptak el), Japánban töretlen a digitális valuták népszerűsége. Egy korábbi felmérés szerint, a kriptotőzsdék globális forgalmának 50%-át itt, helyben bonyolítják.
