Napjaink egyik meghatározó jelensége az úgynevezett fake news, az álhírek tengere. Ezeket a sokszor féligazságokat, gyakran teljes valótlanságokat tartalmazó híreket – legyen a formátum akár egy cikk, videó, közösségi média poszt vagy bármi egyéb – sokan, sok célból használhatják.
A klasszikus politikai indíttatáson túl üzleti érdekek is dominálhatnak a háttérben, az adott céltól függetlenül a lényeg mindig ugyanaz: hamis hírek befolyásolják embertömegek, legalábbis sokak gondolkodását. Alapvetően két eszköztípussal dolgoznak az álhírek terjesztői:
- Botok
- Kamuprofilok
A botokat általában könnyebb kiszúrni, hiszen létezésük egésze egyetlen egy, jól körülhatárolható cél által meghatározott: a feladatként kapott narratívát terjeszteni, retweetekkel, reposztokkal, egyebekkel. Tipikusan nem töltenek fel (pontosabban nem kapnak) olyan tartalmakat, amik emberibbé tennék a jelenlétüket a közösségi médiában, általában hiányzik még a profilkép is, nincsenek olyan interakcióik más userekkel, amik az emberekre jellemzőek.
A kamuprofilok ezzel szemben több munkát igénylő, olykor akár gondosan felépített “személyiségek”, ismerősökkel, képekkel, személyes adatokkal, egyebekkel. A trollkodáson túl a kamuprofilok seregeit bizony politikai- és üzleti célra egyaránt használják a létrehozóik saját szakállukra vagy megbízás alapján dolgozva.
2018 során a Facebook 1,3 milliárd kamuprofilt törölt, saját bevallása szerint a havi felhasználóinak 4-5 százaléka nem valós személy. Riasztónak tűnhet az adat, ez azonban még semmi ahhoz képest, hogy egyes becslések szerint a Twitter profilok 40%-a kamu.
Mindenesetre szinte teljesen mindegy, hogy egy bot, egy kamuprofil vagy egész egyszerűen egy troll tevékenységével találkozunk, a lényeg minden esetben pontosan ugyanaz: fals információkat terjeszteni valamiről. A valótlan információk terjesztése mellett cél lehet természetesen hiteles információk terjedésének elősegítése, féligazságok erősítése, árnyalt, összetett jelenségről van szó.
A kriptopénzek és az álhírek
A kriptopénzek számára a közösségi média elengedhetetlen, a Reddit, a Twitter, bizonyos mértékig a Facebook is a meghatározó információforrások közé tartozik. Annak ellenére is, hogy ez a piac még mindig egyfajta szubkultúra, mint minden szubkultúrának, ennek is megvannak a maga kommunikációs csatornái, esetünkben a Telegram és a Discord, néhány egyéb felület.
A közösségi média közösségi funkcionalitásának már csak azért is különösen nagy jelentősége van a kriptopénzek területén, mert a 2017-es bullrun és az azzal párhuzamosan lejátszódó ICO láz során a csalások elkerülése végett mind a Google, mind a Facebook betiltotta – javarészt mind a mai napig tiltja – a kriptopénzekhez kötődő hirdetéseket.
Márpedig ha fizetett hirdetéseken keresztül nem lehet kommunikálni a piaccal, akkor “marad” a klasszikus, organikus kommunikáció, ez pedig tovább erősíti a fake news műfaját, pontosabban annak lehetőségeit. Geoff Golberg, New Yorkban élő elemző tanulmánya szerint a “kripto-twitter” súlyosan terhelt kamuprofilokkal és botokkal.
Állítása szerint az “XRP Army”, vagyis a Ripple blokklánc projekt- és kriptopénz támogatóinak jelentős részét botok és persze kamuprofilok alkotják. Ezek célja, hogy egy-egy meghatározó, a Ripple-t támogató személyiség minél nagyobb követőszámmal rendelkezzen, a posztjait minél többen kedveljék, a megosztások számát is növeljék. A végcél természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az adott projektnek, esetünkben a Ripple-nek óriási “rajongótábora” van.
Természetesen árnyaltabb ennél a kép, hiszen mindamellett, hogy sok kriptopénzprojekt rendelkezik kamu követőkkel, a valódi, hús-vér érdeklődők is adottak. Golberg nem nyilatkozott tanulmányában arról, hogy a Ripple esetében ki állhat a “trollhadsereg” mögött, azt viszont megtudhattuk, hogy egy ilyen apparátus fenntartása nem egyszerű, komoly finanszírozásra van szükség.
A kutatás szerint a gyanús kriptopénztőzsdék is előszeretettel dolgoznak botokkal és általában a fake news eszközével, beszél egy másik csoportról is, akiknek az volt a célja, hogy a Satoshi’s Vision nevezetű projekt iránti érdeklődést csökkentsék. Visszatérve a Ripple munkáját segítő “XRP Army” kérdéséhez, Golberg a Twitteren értekezett a bankokat, pénzintézeteket segítő projekt CEO-jával, elmondása szerint “ha valóban van ilyen probléma”, akkor “mindent megtesz” a megoldás érdekében.
Úgy tűnik, az internet minden zugában, szegmensében megjelenő fake news, a botok és kamuprofilok problémája a kriptopénzek területén aránytalanul nagy mértékben van jelen.
Ha nem szeretnél kamuprofilokkal, botokkal találkozni, akkor Csatlakozz a Kripto Akadémia Discord csatornájához, értesülj első kézből, megbízható szakemberektől a piac fejleményeiről!
