McKinsey: a blokklánc értéket teremt a kereskedelmi bankok számára

Megosztom

Átfogó kutatást végzett a világszerte ismert McKinsey and Company elemzőcég a blokklánc lehetséges szerepéről a kereskedelmi bankok területén, három, jól kürülhatárolható szegmenst azonositottak. A tanulmány kiemeli, hogy mig a kereskedelmi bankok “gyorsak” voltak az adatalapú szolgáltatások, és a mobil bankolás felfedezésében és bevezetésében, addig a blokklánc alkalmazásában kevésbé sikerül dinamikusan haladni.

A bankok “mentségére” hozzáteszik a szerzők, hogy a szabályozás kérdésköre mindig nagy hatással van egy-egy új technológia elterjedésére, a bankokra különösen szigorú szabályok vonatkoznak, ez lassitja a folyamatot. A blokklánc szabályozása a jövőben pedig különösen bizonyalan.

Ezzel szemben azt is kiemelik, hogy a befektetési bankok, IT infrastruktúra szolgáltatók, sőt, még kormányok is sokat kisérleteznek a blokklánc technológiával, a transzparencia, és hatékonyság növelése, illetve a költségcsökkentés érdekében.

Megtudhattuk azt is, hogy a kockázati tőke befektetések összege a blokklánc kapcsán elérte az egymilliárd dollárt, kiemelik a Ripple jelentőségét is, megemlitve, hogy egyre több “nem-banki” pénzügyi szolgáltatóval vannak szoros kapcsolatban, hiszen úgy tűnik, ezekhez jobban “illik” a blokklánc használata.

Beszámolnak a Ripple banki ügyfeleiről, a kereskedelmi bankok és a blokklánc kapcsolatában pozitiv példaként emlitve a Santander-Ripple együttműködést, mint az első blokklánc alapú pénz transzfer lehetőséget, mely euró, és dollár nemzetközi mozgatását teszi lehetővé.

Mindezek ellenére a cikk szerzői szerint még “további értékeket kell felmutatnia” a blokkláncnak ahhoz, hogy széleskörben is elterjedhessen a kereskedelmi bankok között.

A blokkláncra nézvést kellemetlen információkat is kaphatunk az anyagból, például a német központi bank elnökének elmondását, Jens Weidman szerint a blokklánc lassitotta, és költségesebbé tette egyes folyamataikat, bár azt is hozzátette, hogy megfelelt minden alapvető szabályozási elvárásnak a pénzügyi tranzakciók kapcsán.

Három felhasználási terület a kereskedelmi bankok számára

Az anyag legfontosabb eredményeképp felvonultat három területet, melyen a lehető legtöbbet profitálhatnak a kereskedelmi bankok a blokklánc használatából, hiszen ezeken “érvényesülhetnek” a leginkább a blokklánc értékei, az adatkezelés, a dezintermediáció, és a bizalom.

Nemzetközi utalások

A nemzetközi utalások értéke nagyjából évi 600 milliárd dollár, ennek ellenére a folyamat nehézkes, és nagyban szabályozott, ellenőrzött, ráadásul költséges. A McKinsey munkatársai szerint a blokklánc használatávan nem kevesebb, mintsem évi négy milliárd dollárt spórolhatnánk meg, miközben transzparenciát, és immutabilitást, azaz megváltoztathatatlanságot, biztonságot kapnánk.

Ezen a ponton ismét kiemelik a Ripple szerepét, megemlitve, hogy a mostani néhány nap helyett percekre zsugorodhat a nemzetközi utalások sebessége.

KYC, és a csalások elkerülése

A KYC, azaz a Know Your Customer (ismerd a vásárlód) óriási jelentőséggel bir a kereskedelmi bankok számára, csak az úgynevezett identity theft, azaz a személyazonosság ellopásából eredő károkat évi 15-20 milliárd dollárra becsülik. Elengedhetetlen tehát, hogy pontosan azonosithatóak legyenek egy bank ügyfelei.

Ennek megfelelően a szabályozási, és biztonsági előrások szigorodnak is, ám ezzel párhuzamosan nőnek a költségek, és az adminisztrációs terhek.

Az ügyfélazonositás területén a blokklánc használata évi egymilliárd dollárnyi megtakaritást hozhatna a működési költségekben, az egymással átfedő, nehézkes azonositási protokollokat kiválthatná, gyorsabbá, és egyszerűbbé tenné ezt az elengedhetetlen folyamatot.

Vannak is élő példák, 2017 során szingapúri bankok dolgoztak a Buzelle névre keresztelt blokklánc startuppal, a tapasztalatok szerint 25-50%-al sikerült csökkenteni az ügyfélazonositás költségeit. A szerzők kiemelik, hogy számos tényező neheziti a blokklánc elterjedését ezen a területen, például a banki kultúra “megkövesedett” volta, illetve a magas átállási költség, egyebek mellett.

Kockázatelemzés az ügyféladatok alapján

A kockázatelemzés például egy hitelügylet során gyakran nehézkes, sokszor kevés információ áll rendelkezésre az ügyfélről ahhoz, hogy gyors, és hatékony döntés születhessen egy hitelkérelem során. Ennek eredményeképp a bankok sokszor “konzervativ”, ha úgy tetszik “óvatos” döntéseket hoznak.

A blokklánc lehetőséget teremthet arra, hogy a bankok egyfajta közös kockázatelemző rendszer segitségével lássák azokat az adatokat, amiket egy adott ügyfélről töltenek fel, egymástól származó információk segitségével hozhatnának döntéseket. Ez az előző pontnál is nehézkesebb, technikai, és kultúrális “akadályok” egyaránt adottak. Az elvi lehetőség viszont adott.

Ami a blokklánc elterjedését segiheti

Végezetül a szerzők felsoroltak néhány gondolatot, javaslatot, amik segithetik a blokklánc technológia használatának globális elterjedését a kereskedelmi bankok körében:

  • Szabályozás: ha lenne megfelelő, előremutató szabályozás, az minden kereskedelmi banknak megadná a “biztonságérzetet” a blokklánc használata kapcsán, a kripto “eszközök” helyzetét is tisztábban láthatnák, ha lenne szabályozás, ez jótékonyan hathatna a blokklánc elterjedésére is.
  • Felhasználói “identitások”, adatok a blokkláncon: ez a kissé elrugaszkodott javaslat arról beszél, hogy ha már adottak lennének a blokkláncon tárolt felhasználói adatok, akkor a bankok hitelbirálata is gördülékenyebb lenne, a blokklánc elfogadottságára, elterjedésére is jótékonyan hatna.
  • Könnyebb átjárás a kriptopénzek és a fiat pénzek között: ha könnyebb a “mozgás” a klasszikus, fiat pénzek, és az új digitális fizetőeszközök között, akkor a felhasználók, és a bankok számára is könnyebb lenne a kriptopénzek, ezáltal a blokklánc elfogadása, elterjedése.
Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel