BitMEX CEO v Roubini – a verbális boxmeccs összefoglalója

Megosztom

A héten egy régóta várt esemény zajlott le a 2019 Asia Blockchain Summit nevű tajpeji rendezvényen, mégpedig a Nouriel Roubini kontra Arthur Hayes vita. A téma és az eldöntendő kérdés gyakorlatilag az volt, hogy átverés-e kripto vagy ez a jövő?

Felvétel csak borzalmas minőségben került ki a vitáról, ezért néhány pontba szedve írásban összefoglaljuk a főbb vitapontokat és az érveket.

Az egymásnak esők

Nouriel Roubini közgazdász, a kriptopénzek heves kritikusa: saját idegrendszerét nem kímélve rendszeresen eljár a kriptós eseményekre, hogy ott jobb belátásra térítsen embereket és vitatkozzon a szektorról a kriptopénzek nagyjaival. Egyébként szakmájának prominens alakja, jelenleg a New York University professzora, de megfordult már kutatóként a Yale-en, volt már IMF tanácsadó, dolgozott a Federal Reserve-nek és a Világbanknak is. A Clinton kormány alatt az elnöknek felelő Gazdasági Tanácsadók Tanácsának tagja volt.

Széles ismertségét már inkább annak köszönheti, hogy évekkel a 2008-as gazdasági válság előtt munkáiban figyelmeztetett annak közeledtére.

Arthur Hayes a BitMEX kriptopénz tőzsde CEO-ja. Hayes nem futott be akadémiai karriert, a Bsc. diplomája után Hongkongba ment, ahol a Deutsche Bank-nál és a Citigroup-nál is évekig derivatívákkal kereskedett, de dolgozott árjegyzőnél is. 2013-ban kezdett Bitcoinba fektetni, akkor még arbitrázs ügyletekkel kereste a pénzét. Ezután harmadmagával úgy döntött, hogy valós derivatívák piacának (pl. CME) mintájára itt az ideje egy Bitcoin derivatívák tőzsdének, ebből lett a BitMEX, vagyis a Bitcoin Mercantile Exchange.

A BitMEX-en lehetőség volt kriptopénzekhez kötött határidős ügyletekkel kereskedni, de 2015-ig meglehetősen ismeretlen és illikvid tőzsde volt. A problémákra válaszul Hayes-ék az addigi 3-szoros maximális tőkeáttételt alaposan megemelték. A 100-szoros tőkeáttétel aztán tömegeket vonzott be és a csúcson 800 milliárd dollárt forgattak meg egy év alatt a BitMEX-en.

Kisbefektetők

Roubini a saját, legkevésbé sem visszafogott modorával azzal érvelt, hogy a BitMEX és sok más kriptotőzsde abból él, hogy megvezetett kisbefektetőket (“retail suckers”) húz le túl sok pénzzel egy szuperkockázatos termékre alapozva.

Éles kritikával illette a 100-szoros tőkeáttételt: szerinte a megvezetett kisbefektetők jutalékából él a BitMEX, ez az üzleti modellje, ehhez a lehúzáshoz asszisztál. Felhívta a figyelmet, hogy a Twitteren a BitMEX Rekt tweetjeibe belenézve bárki ellenőrizheti, hogy milyen óriási pénzeket buknak a kisbefektetők.

A hagyományos pénzügyi piacokon legalább megvan a fék ehhez és nem nyúlhat bárki a 100x gombhoz. Nem véletlenül szabályozza minden ország a magas spekulatív és óriási kockázattal járó befektetéseket: mivel lépten nyomon átverik egymást az emberek, a társadalomnak jobb, ha tényleg csak az arra kvalifikáltak nyúlhatnak az ilyen befektetésekhez. Azt is aggasztó trendnek tartja, hogy az amerikai diákok 20%-a a diákhitelből kriptózik. Szerinte a Hayes-félék ezek fölött szemet hunynak, mivel ők „leszarják az embereket”.

Arthur Hayes is felvette a ritmust és provokációkból, odaszúrásokból nem volt hiány a vitán, ahogy a közönség hangos reakciójából sem. Így a vita inkább emlékeztetett egy kereskedelmi tévés showműsorra, mint egy ELTE BTK vitaestre.

A befektetők védelmével kapcsolatban Hayes annyit mondott, hogy nem csak, hogy ők senkit nem kényszerítenek a BitMEX használatára, még csak nem is hirdetik sehol a tőzsdét, marketinget egyáltalán nem folytatnak. Így is rátalált több százezer ember a BitMEX-re és ennek megvan az oka. Az emberek szeretnek spekulálni – mondta Hayes, mi pedig megadjuk ennek a lehetőségét.

Szabályozás

„Nem szabad megengedni, hogy a kriptóból legyen a következő svájci bankszámla”

– szögezte le Roubini. Határozottan kiállt amellett, hogy harcolni kell az illicit finanszírozás ellen és a nem kívánatos, bűnözők által indított pénzmozgásokat le kell állítani – a KYC nélküli kriptós tőzsdéket viszont ez nem érdekli.

Hayes szerint a jövőben a pénzügyi magánéletre nagy szükség lesz, mert minden fizetésünket és pénzmozgásunkat óriásvállalatok és az állam kontrollálja majd. A készpénz eltűnése és a Kínában hódító mobilos fizetési rendszerek ennek tökéletes példái: elképzelhető, hogy egy Párttal szembemenő politikai aktivista holnap már nem tud vásárolni egyetlen boltban sem.

„Egy ilyen jövőben a bitcoin ésszerű választás lesz, kell az alternatíva a társadalomnak.”

– mondta Hayes.

Innováció

A decentralizáció problematikája ebben a vitában is előkerült. Egy hálózat jelenleg nem lehet egyszerre decentralizált, skálázható és biztonságos. A háromból egy mindig csorbát szenved, ha a másik kettőt akarjuk fejleszteni. Bár dolgoznak a problémán, a két vitázó fél egyetértett, hogy ebben a kérdésben elmaradt az ipar.

Roubini szerint az innováció máshol született, mégpedig a fintech szektorban, hála a digitalizációnak, az AI-nak, és az IoT-nek. A blokkláncoknak ebben az innovációban kevés szerep jutott. A bitcoin a maga néhány tranzakció per másodperces sebességével messze elmarad a már most tömegek által használt fintech megoldásoktól. „A bitcoin nem jó fizetésre. Becserélheted bűzlő shitcoinokra, hogy azokat eladd bitcoinért, aztán abból még több shitcoint veszel és így tovább…”

Hayes azzal érvelt, hogy, a Kínában használt telefonos fizetés nagyon kényelmes, de nagyon veszélyes és megvan az ára. „Privacy is expensive” – fogalmazott. Szemében a bitcoinnak más a felhasználási területe: bár nem olyan gyors, de az emberek szemében még így is értéket képvisel és a lassúsága ellenére is reális alternatívát kínál az óriáscégek vagy az állam megoldásaival szemben.

“Ötven év múlva, amikor az Alibaba, a Facebook és a Google irányít majd mindent, az emberek imádni fogják, hogy a kriptot nem ezek a vállalatok irányítják. A bitcoin nem egy szűkkörű piac lesz”

– állította Hayes.

Libra

Abban mindketten egyetértettek, hogy a Facebook új digitális pénze nem egy kriptopénz. Roubini szerint „a Libra centralizált, kötött bejárású, nem is kriptopénz és nem is blokklánc, skálázható és potenciálisan a legjobb dolog amit láttunk ezen a téren a sok kriptós átverés között”.

Hayes azért tartja fontosnak a Facebook projektjét, mert emberek milliárdjainak lesz lehetősége megtapasztalni a kriptopénzeket.

Hol lesz a bitcoin öt év múlva?

Roubini

„A bitcoin aszimptotikus tulajdonságú eszközosztály, a nulla felé közelít!”

Hayes:

„A Bitcoin 10 billió dolláros eszközosztály lesz.”

A fentieken kívül a vitában felmerültek a kriptopénzekkel szembeni hagyományos kritika: a kriptopénzek igazából nem decentralizáltak, nem is biztonságosak, nem is anonimek, ezekre viszont már nem térünk ki az írásunkban. A végén a volatilitás problémája is felmerült, akárcsak a Tether manipuláció és a szisztematikus pump-and-dump sémák. A teljes felvételt csak pocsék minőségben sikerült megszereznünk, de aki így is szeretné meghallgatni, az itt megteheti.

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel