Bitcoin bányászat: próba szerencse

Megosztom

A Bitcoin bányászata a hálózat működésének elengedhetetlen része. Célja, hogy garantálja a rajta tárolt adatok egységességét és megmásíthatatlanságát. A következőkben belesünk a kulisszák mögé és megpróbáljuk egy hétköznapi ember számára is érthető formában elmagyarázni, hogy miről is szól ez az egész.

Maga a Bitcoin blokklánc egy olyan lista, ami az egymás után következő tranzakciók adatait tárolja. Erről a listáról emberek ezreinek van másolata (közéjük tartoznak a bányászok is), de hogy az új adatok erre való felvétele ne fulladjon totális káoszba, mindig csak egyetlen egynek, egy véletlenszerűen kiválasztott bányásznak van lehetősége arra, hogy ezeket hozzáadhassa a listához

Azt, hogy a több ezerből ki lehessen ez az egy, egy sorsolással döntik el. Ennek a nyertese amellett, hogy frissítheti a listát (vagyis a blokkláncot), némi bitcoint is kap ajándékba a munkájáért.

Mint minden sorsolásban, a részvételhez jelen esetben is szükség van egy nyertes szelvényre is. Ezt a bányászok a befektetett energiájukkal szerezhetik meg. Minden egyes szelvényhez bizonyos mennyiségű elektromos áram felhasználására van szükség, amit egy úgynevezett kriptográfiai hash függvény futtatására fordítanak. Ennek az a feladata, hogy egy már meglévő adathalmazt (a tranzakciókat) egyedi aláírással, vagyis egy ujjlenyomattal lásson el.

A Bitcoin az SHA256 algoritmust használja, ami azt jelenti, hogy az ezzel titkosított adatokat 2²⁵⁶ számú egyedi ujjlenyomattal lehet ellátni. Hogy kontextusba helyezzük, ez nagyjából annyi, mint ahány atom található az univerzumban.

A bányászok tehát a sorsjegy megszerzéséhez fogják a tranzakciók adatait tartalmazó adatcsomagot és ellátják azt egy egyedi ujjlenyomattal. Az egyedi ujjlenyomat egy véletlenszerű szám ami 0 és 2²⁵⁶ között található. Amikor ezt a számot hozzáadják az adatokhoz, azzal létrehoznak 1 hash-t.

Mivel ez önmagában még túl könnyű lenne, a Bitcoin algoritmusa külön szabályozza az is, hogy milyen hash-t fogad el nyertes sorsjegyként: előre meghatározza, hogy a hash létrehozásához szükséges számnak milyen tartományba kell esnie.

Tegyük fel, hogy ebben a körben ennek a számnak 0 és 100 000 000 000 közé kell esnie, ezért a bányászok mindegyike dob egy 2²⁵⁶ oldalú kockával. Ha valakinek a nyertes tartományban található számot sikerült kifognia, akkor nyert, vagyis hozzáírhatja a legfrissebb tranzakciókat a blokklánchoz és zsebre teheti az ajándék bitcoinokat (a blokkjutalmat). A legtöbbször viszont mindenki veszít és ezért újradobnak, egészen addig, amíg valakinek szerencséje nem lesz.

Mivel elég kicsi az esélye annak, hogy valaki 2²⁵⁶ lehetőségből eltalálja ezt a kis tartományt, a játékban való részvételhez (a folyamatos találgatáshoz) sok áramra van szükség. Akinek jobb és gyorsabb bányagépe van, az gyorsabban találgathat és több tippet tud leadni az adott körben, így nagyobb eséllyel szerezheti meg a blokkjutalmakat is, viszont egyre többet kell költenie a berendezéseinek működtetésére is.

A legtöbbször azonban mindenki veszít. A Bitcoin algoritmusa folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a bányászok milyen gyorsasággal találják ki a nyerő számokat és gondoskodik arról, hogy erre átlagosan 10 percenként kerüljön sor. Ha növekszik a bányászok száma, vagy az általuk használt bányagépek kapacitása, akkor nehezít a feltételeken és a fenti 0 és 100 000 000 000 közötti szám helyett például már csak a 0 és 100 000 közötti találatokat fogadja el. Ezekre a módosításokra minden 2016. blokk után szokott sor kerülni, ami nagyjából két hetet jelent. Az algoritmus a statisztikák alapján ilyen rendszerességgel dönti el, hogy a következő időszakra milyen célszámot tűzzön ki a bányászoknak.

Ennek a folyamatnak a fordítottja is igaz. Ha csökken a bányászok száma, vagy a hálózat kapacitása, akkor a rendszer könnyít a sorsjegyek megtalálásához szükséges feltételeken, ami viszont visszatérésre ösztönzi a bányászokat, hiszen sokkal kevesebb befektetett energiával szerezhetik meg a blokkjutalmakat. Az eredmény egy önszabályozó és természetes ciklus, amin hullámai a BTC árfolyamában is tükröződnek.

A bányászati kapacitás (színes pöttyök) és az BTC árfolyamváltozásainak ciklusai

És hogy ennek az egésznek mi az értelme? A blokkláncra írt adatokat tároló blokkokat a játék során kitalált hash kódok teszik egyedivé. Ha valaki visszamenőlegesen meg akarná változtatni ezeket (például meg akarná hamisítani egy utalás adatait), akkor újra ki kellene bányásznia az adott hash-hez tartozó blokkot. Ez már önmagában is egy költséges vállalkozás lenne, de emellett még az összes azt követő blokkot is újra kellene bányásznia, mivel minden egyes új blokk, az azt megelőző hash értékét is magában foglalja. Ha a láncban csak egyetlen egy múltbéli blokkot változtatnak meg, az az összes többi utána következőt is érvénytelenné teszi, vagyis egyből fény derül a csalási kísérletre.

A fentiek miatt a Bitcoin hálózaton tárolt adatok megváltoztatása roppant költséges vállalkozás lenne. A támadónak egymagában olyan sok pénzt kellene rá fordítania, mint a szabályokat betartó összes többi bányásznak együttvéve.

A GoBitcoin szerint, egy sikeres támadás kivitelezéséhez jelenleg 16 milliárd dollár értékű hardver beszerzésére lenne szükség, aminek a napi működtetése (a villanyszámla) 11 millió dollárra rúgna. Mi azt javasoljuk, hogy ha ennyi pénzed van akkor azzal ne akarj keresztbe tenni több millió bitcoin tulajdonosnak, inkább csatlakozz hozzájuk. Ezt többek között a Coinmixed oldalán keresztül is megteheted, hiszen te is tudod, hogy meg fog történni:

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel