Tegnapi összefoglalónkban már megemlítettük, hogy a YouTube hosszabb-rövidebb időre felfüggesztette több ismert kriptós tartalomgyártó anyagait. Bár hivatalos indoklás ezzel kapcsolatban még mindig nem látott napvilágot, nem kizárt, hogy a problémát a videók alatt elhelyezett tőzsdékre, ICO-kra, vagy más kriptós oldalakra, termékekre mutató meghívó linkek jelenthették.
Ezekkel kapcsolatban a YouTubenak több gondja is lehetett. Például a nem megfelelő KYC procedúrát alkalmazó tőzsdéket (pl.: Binance) veszélyesnek minősíthették, vagy kifogásolhatták, amiért a videósok nem hívták fel rá külön a figyelmet, hogy az általuk reklámozott oldalakra irányított forgalomból bevételük keletkezik és ezért anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy követőiket regisztrálásra bírják. (A hivatalos magyarázat megjelenéséig persze ez is csak találgatás.)
A tisztogatás egyébként eddig még több ismert szélhámost is elkerült, akik közül kiemelném a Bitconnect scam arcaként ismert Trevon James-t, akit az év trollja díjra is jelölhetnénk ezért a hozzászólásáért.
I think all these crypto youtubers are getting strikes because they promoted ico scams. I didn’t. That’s why I haven’t gotten any strikes.
— TrevonJames.eth 🟢 (@TrVon) December 25, 2019
“A szankciók érintettjei biztosan scam ICO-kat promótáltak. Én nem tettem ilyet, ezért nem is kaptam figyelmeztetést.”
Lol.
A tiltásokkal foglalkozó cikkekben, közösségi oldalas hozzászólásokban sokan felvetették, hogy a kriptósok miért nem hagyják ott a YouTube-ot és költöznek át egy decentralizált, kriptós alternatívára. Ennek nyilván nem technikai akadályai vannak, elvégre már több hasonló keretek között működő platform is létezik (d.tube, bittube, lbry, stb.).
A költözés tehát valóban logikus megoldásnak tűnhet, de az, hogy egy videós oldal tényleg decentralizáltan, cenzúra mentesen tud, vagy fog-e működni, vagy az, hogy a növekedésének érdekében egyelőre még nem cenzúráz semmit, az két teljesen különböző dolog. Ha a hatóságok utánamennek egy ilyen platform üzemeltetőinek, secperc alatt lekapcsolhatják, vagy ugyanúgy eltávolíttathatják onnan ezeket a tartalmakat.
Az ok, amiért mindenki a YouTubeot választja az, hogy a Google után ez a világ második legnagyobb internetes kereső oldala. Ha bárki, bármilyen problémára megoldást keres, akkor az vagy a Google, vagy a YouTube keresőmezőjébe írja be a kérdéseit.
Ha valaki tartalmat gyárt, annak minden másnál fontosabb, hogy azt eljuttassa az emberekhez, és ha nincs jelen a legnagyobb elérést biztosító felületeken, akkor az olyan, mintha nem is létezne. A Google a versenytársak oldalait nyilván sohasem fogja a saját termékei elé helyezni, a találatok 35. oldaláig pedig senki sem fog ellapozni, hogy esetleg belefusson egy nem YouTube-on közzétett kriptós videóba. (Talán most még megjelenhet a találatok között egy d.tube videó is, de amint fenyegetésként tekintenek az oldalra, el fogják tüntetni azt a találatok listájából.)
A Google/YouTube sikerrel monopolizálta a figyelmet. Eldöntheti, hogy ki és mit láthasson az internetből és ezért megkerülhetetlen tényezővé vált. Ez pedig még komolyabb problémává válhat a hang alapú keresések elterjedésével, amikor már nem fogjuk begépelni, csak belemondani a telefonunkba, hogy mire vagyunk kíváncsiak.
Külföldön már egyre többen használnak Google asszisztenst, Shiri-t (Apple), Echo-t és Alexa-t (Amazon), vagy Cortana-t (Microsoft). Ezek a nevek talán még nem mindenki számára mondanak túl sokat, de ha meg fognak jelenni ezeknek a magyar nyelvre optimalizált változatai, az a hazai internetet is alapjaiban változtathatja meg.
A hang alapú kereséseknél már senki sem fog 2-5-10 találati alternatívát kapni, kizárólag csak egyet. Ha például pizzát akarunk rendelni, nem böngészhetünk majd végig 10 féle étlapot. Ha nem nevezünk meg egy konkrét helyet, ahol le akarjuk adni a rendelésünket, a gép csak azt az egy éttermet fogja a figyelmünkbe ajánlani, ami a legtöbbet fizette azért, hogy első lehessen a hang alapú keresések listáján.
Persze fogadkozhatunk, hogy, “de mi majd begépeljük, meg kikeressük…”, viszont az internet már régen bebizonyította, hogy a gyorsaság és a kényelem mindig sokkal fontosabb lesz a felhasználók számára, mint akár a legalapvetőbb személyes adataiknak a védelme.
És ez lehet az a pont, ahol az Amazon, vagy akár a Google is elindíthatja majd a saját pizzéria hálózatát, amit mindig elsőként fog ajánlani a kereséseknél és amivel letarolhatja majd a piac 80%-át. Ugyanezt pedig megtehetik majd bármilyen más termék/iparág esetében is, amiben kiemelkedő nyereség potenciált látnak.
Talán ez most még hihetetlennek tűnhet, de azért ne felejtsük el, hogy az Amazon 30 éve még csak egy egyszerű online könyvesboltnak indult, jelenleg viszont már az internet javarésze az általa biztosított felhőszolgáltatáson (AWS) fut, beleértve például az Ethereum hálózat “decentralizált” node-jainak 60%-át is. Az Amazoné a világ egyik legnagyobb logisztikai cége is és hosszasan sorolhatnánk, hogy a következő években még milyen területeken tervezi azt, hogy piacvezető pozíciót érjen el, az űrturizmustól kezdve, a saját Netflix alternatívájának felfuttatásáig.
Ha beírnám azt a szót a keresőbe, hogy “kormányváltás”, akkor egy irodában ülve dönthetné el valaki, hogy az első dolog amit olvasok a témáról egy csőbomba tervrajza, vagy egy szavazólap kitöltési útmutatója legyen. Versenytársak hiányában ezek a vállalatok sok mindent megtehetnek, de a kriptopénzek elterjedése ezen a téren is segíthet a változások elérésében. A Brave böngésző használatával például már több, mint 10 millió ember döntött úgy, hogy nemet mond a Google Chrome-ra, de a bitcoin is segíthet abban, hogy a világcégek által kínált monetizálási lehetőségek mellett, legyen egy alternatív módja is annak, hogy támogatni lehessen az egyes emberek, vagy közösségek számára fontos ügyeket, legyen szó akár tartalomgyártásról, akár egy valamilyen okból ellehetetlenített szervezet vagy mozgalom támogatásáról.
