A kriptovaluták kereskedelme kezdetek óta az iparág legjövedelmezőbb üzletága. A szabályozásoknak az első pillanattól kezdve megfelelni akaró Coinbase-ről, az ICO korszakból kiemelkedő Binance-ről és a határidős piacok királyává váló Bitmexről már mindenki hallhatott, elődjeiket azonban csak kevesen ismerik.
Most induló sorozatunkban amellett, hogy röviden áttekintjük ennek a szektornak a fejlődését, az egyik legrégebb óta üzemelő váltó alapítója is elmeséli majd nekünk, hogy az online szerepjátékokban használható arany árusításától, miként jutott el egy kriptotőzsde megalapításáig.
A Liberty Reserve és az e-gold
A kriptopénzek kereskedéséhez vezető út első lépéseit, a Bitcoin egyik korai elődjének is tekintett digitális arany, az e-gold taposta ki. Az elektronikus fizetőeszközt a Gold & Silver Reserve Inc. bocsátotta ki még 1996-ban, és bár a hatóságok néhány évvel később a pénzmosás veszélyeire hivatkozva elérhetetlenné tették a szolgáltatást, egy 1999-ben megjelent Financial Times cikk az e-goldot nevezte meg, mint az egyetlen olyan digitális valutát, “ami képes volt a weben egy kritikus számú embertömeg érdeklődését felkelteni.”
Az e-gold kereskedését támogató oldalak közül mindenképpen meg kell említenünk a Gold Age-et, amit ugyan szintén bezárattak (2001), ám annak üzemeltetője néhány évvel később Liberty Reserve néven (2006-2013) újra megpróbálkozott egy hasonló vállalkozás beindításával. A Liberty viszonylag rövid idő alatt egymillió felhasználóra tett szert, és amikor a 2010-es évek elején, a PayPal blokkolni kezdte a bitcoinok adásvételét célzó tranzakciókat, sokak számára ez jelentette az egyetlen belépési lehetőséget a kriptopénzek világába.
A bizonyos szempontból a Tether elődjének is tekinthető Liberty Reserve működését végül a e-goldhoz hasonló módon, a hatóságok tették lehetetlenné. A központosítottan működő szervezetet felszámolták, alapítóját pedig letartóztatták. A vád szerint az ügyfélazonosítás nélküli tranzakciókra lehetőséget adó rendszert pénzmosásra használhatták, amiért az oldal tulajdonosát végül 20 év börtönbüntetésre ítélték. Persze csak találgatni tudunk, de elképzelhető, hogy Satoshira is ez a sors várt volna, ha anno felvállalja valós kilétét.
Tőzsdék, tőzsdék mindenhol…
Az első bitcoinkereskedő platform létrehozását egy 2010 januárjában megírt fórumbejegyzésben jelentették be.
“Hello mindenki. Éppen egy tőzsde létrehozásán dolgozom. Nagy terveim vannak, de még sok vele a teendőm. Ez egy igazi piactér lesz, ahol az emberek egymás között adhatják, vehetik majd a bitcoinokat. Heteken belül elkészülhet az oldal, legyetek türelemmel.”
A BitcoinMarket.com végül 2010 márciusában nyitotta meg a kapuit. A felhasználók a PayPal-on keresztül fizethettek egymásnak a coinokért, ám az indulást követő időszakban, a bitcoin népszerűségének növekedésével, a csalók száma is emelkedésnek indult, a sorozatos visszaélések és panaszok miatt pedig a PayPal végül megszüntette a kapcsolatot az oldallal.
Az első fecske után nem kellett túl sokáig várni a többiekre sem. Alig néhány hónapon belül több trónkövetelője is akadt a BitcoinMarketnek, akik között ott volt a 2010 júliusában indult és mai napig hírhedt MtGox is, de rájuk a későbbiekben még visszatérünk.
2010 végén a bitcoin piac teljes mérete még alig haladta meg az egymillió dollárt, és az egydolláros árfolyamot is csak 2011. február 9-én sikerült először áttörni. Ebben az évben indultak el az első nemzetközi váltók (Bitcoin Brasil, Bitmarket.eu) és ekkor került sor az első nagyobb botrányra is.
A Bitomat, az akkoriban harmadik legnagyobbnak számító tőzsde üzemeltetői 17 000 BTC-t veszítettek el, miután egy üzemzavar következtében szerverükről törlődtek a bitcoin walletjeikhez hozzáférést biztosító kulcsok és biztonsági mentések.
A sor 2012-ben a legnagyobb amerikai váltó, a Tradehill csődjével, majd a Bitcoinica és a Bitfloor hackjeivel folytatódott. A tucatjával induló oldalak többsége ugyanígy végezte, neveikre ma már senki sem emlékszik. A korszak egyik nagy túlélőjét, a 2011-ben alapított és azóta is működő Bitstampet azonban más fából faragták.
Két szlovén srác 1000 eurónyi befektetéssel és néhány laptop segítségével hozta létre a tőzsdét, amit ma is a kriptopiac legmegbízhatóbb oldalai között tartanak számon.
“Számítógép alkatrészek árusításával foglalkoztam, egy nap pedig valaki összerakatott velem egy olyan gépet, amibe a legócskább processzor és szinte semennyi ram mellé, a legjobb videókártyákat kérte. Megkérdeztem tőle, hogy mire kell neki ez cucc, ő pedig elkezdett mesélni nekem a kriptopénzbányászatról. Így találkoztunk Damijannal.” – mesélte Nejc Kodric, a Bitstamp egyik alapítója.
Nejc Kodric (balra) és Damijan Merlak, a Bitstamp alapítói
A teljes Bitstamp sztorit itt olvashatod el, ha pedig kíváncsi vagy a kriptotőzsdék történelmének következő fejezetére, figyeld oldalunkat a folytatásért. Ha még nem tetted meg, vess egy pillantást különleges ajánlatunkra is: így szerezheted vissza a Binance-nek kifizetett jutalékaid 20%-át.
