A kriptovaluták egyik fő értékajánlata, hogy gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá tehetik a pénzügyi rendszer használatát. Így húsvét tájékán különösen a gyorsaságra vonatkozó rész lehet aktuális, a hosszú hétvége és a bankok zárvatartása miatt ugyanis most akár 5-6 napba is beletelhetett egy nemzetközi tranzakció jóváírása, ami nem igazán felel meg modern kor kihívásainak. Az öreg és rugalmatlan rendszerekhez való ragaszkadás azonban ennél sokkal fájóbb módon is éreztetheti hatását, például lassíthatja a koronavírus-járvány miatt munkanélkülivé váló tömegek támogatását.
Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapban több, mint 16 millióan vesztették el az állásukat. Részben az ő megsegítésükre fogadták el a 2200 milliárd dolláros CARES törvénycsomagot, ami lehetővé teszi, hogy heti 600 dolláros rendkívüli segélyt utaljanak ki az érintettek számára, ám ennek gyors végrehajtását egy elavult programozási nyelv akadályozhatja.
A COBOL-t 61 évvel ezelőtt hozták létre, elsősorban pénzügyi és ipari célú felhasználásra. Bár egykor rendkívül modernnek számított, ma már elavultnak tekinthető. Legfőbb hátránya, hogy alkalmazása rendszerspecifikus ismereteket követel, és ugyanaz a munka sokkal lassabban, nehézkesebben végezhető el vele, mint az újabb nyelvek esetében. Egy dolgot azonban tényleg nem lehet elvenni tőle, mégpedig azt, hogy működik. Sok helyen egyszerűen nem merik lecserélni a COBOL-ra épülő rendszereket, hiszen a váltás akár zavarokat is okozhatna az állam vagy mondjuk a bankok működésében, azonban a folyamatos karbantartáshoz szükséges szakemberek számra évről-évre csökken.
Miközben az olyan népszerű nyelvek alapjait, mint például a Java, vagy a Python szinte bárhol, akár egy néhány hónapos gyorstalpalón is elsajátíthatják a kezdő programozók, a COBOL oktatása gyakorlatilag nem létezőnek tekinthető. Ez a nyelv még azelőtt jött létre, hogy a kódolás szélesebb körben elterjedt volna, és még az öreg szakik többsége is csak az ezzel végzett mindennapos munkája során tanulta ki a használatát. Az egységes oktatás hiányának az lett a következménye, hogy sok helyen a karbantartások és frissítések végrehajtásához csak arra a néhány programozóra lehetett hagyatkozni, akik ott voltak az adott intézmény rendszerének a létrehozásakor és még emlékeztek annak a felépítésére.
Míg a modernebb programozási nyelvekben a programkódok részletei könnyedén módosíthatóak, a COBOL lényegében egy egységes, egymás után begépelt hosszú kódsort jelent, így bármilyen benne végrehajtott változtatás használhatatlanná teheti más részek működését. Tehát önmagában nem a nyelv az elsajátítása okozza a nehézségeket, hanem hogy a vele végezhető munka rendkívül lassú, időigényes és unalmas. A mások által megírt kódot visszaolvasni és megérteni nem éppen egy kreatív folyamat, amiért a COBOL programozókra egy időben mint a bankszektor betanított gyári munkásaira is hivatkoztak. A fiatalok, akik meg akarják váltani a világot, ezt nem igazán tekintik valami vonzó elfoglaltságnak.
Az USA szociális ellátórendszereit COBOL alapú számítógépek üzemeltetik, amiket a sebtiben elfogadott gazdasági segélycsomag miatt most egyszerre több tagállamban is frissíteni kellene, szakemberek hiányában azonban ez akár több hétbe is beletelhet. Egyes helyeken ezért önkéntesek jelentkezésére kértek fel a kormányzók.
A videó alatti kommentekben több programozó is jelezte, hogy kisegítené az államot.
A helyzetet az is nehezítheti, hogy a COBOL rendszerek a karbantartása a legrosszabbul fizetett programozói munkák közé tartozik. Egy belépő szintű pozíció megpályázásához például akár 20 év gyakorlatot is elvárhatnak, az ehhez társuló 35 000 dolláros éves jövedelem azonban a közelében sincs az átlagos amerikai programozó által megszerezhető 84 000 dolláros fizetéshez.
