Venezuela évtizedek óta a Bank of England (BoE) páncéltermeiben őrzi, pontosabban őrizteti aranytartalékait, ugyanúgy, ahogy számos másik ország. 2018 végén azonban, amikor Caracas úgy döntött, hogy szeretné kikérni aranytartalékait, a BoE megtagadta ezt, a brit, és további hatvan ország kormányának nyomására.
Az ok egyszerű, nem ismerik el az ország elnökét, Nicolas Madurot legitim vezetőként, az arany megtagadása jelképes, egyben nagyonis gyakorlati módja annak, hogy akadályozzák a dél-amerikai ország működtetését.
A hivatalos álláspont szerint a legutóbbi, két évvel ezelőt megrendezett választásokon Maduro csalással nyert, mindemellett számos jogsértésről is beszámolt már a nemzetközi sajtó, arról nem is beszélve, hogy a 28,8 millió lelket számláló nemzet gyakorlatilag folyamatos válságban van.
Legutóbbi igénylése során Maduro arról is beszélt, hogy az arany eladásából befolyó összeget az ENSZ fejlesztési programjába (United Nations Development Program – UNDP) fogja csatornázni, egyelőre úgy tűnik azonban, hogy ez az érv sem hatja meg a marcona brit vagyonőröket.
Sőt, még a koronavírus-kártya is előkerült, egészségügyi eszközök vásárlását is emlegette az elnök, kevésbé meglepő módon ez sem jött be. A londoni legfelsőbb bírósághoz benyújtott keresetében a venezuelai központi bank mintegy 930 millió eurót követel a BoE-től, indoklásuk szerint ennyit ér az arany, amihez nem férnek hozzá.
Venezuelának nem mellesleg azért is nagy szüksége lenne az aranyára, mert nemrégiben az IMF visszautasíatotta az öt milliárd dolláros hitelkérelmét, melyet szintén a koronavírus-járványra hivatkozva tett. A BoE amúgy bő 400 000 aranyrudat tárol, ezek összesített értéke meghaladja a kétszáz milliárd fontot.
A jogsétéseken túl Maduro gazdasági teljesítménye is magyarázhatja a finoman szólva is hűvös nemzetközi légkört, hét év ezelőtti, első hatalomrakerülése óta mintegy 60%-al csökkent az ország GDP-je, az olajtermelés pedig az 1940-es évek óta nem látott mélységekbe zuhant.
Maduro azt az angol ügyvédi irodát bízta meg, akik nemrég Iránnak is segítettek egy hasonló, végül a perzsa ország számára sikerrel végződő per során.
Azért is érdekes a mostani eset, mert rávilágít arra, hogy az arany -sem- feltétlenül biztos megoldás egy ország számára, bár legyünk őszinték: extrém esetről van szó. Venezuela diktatúra, jó oka van annak, hogy a nemzetközi közösség ilyen drasztikus lépéseket eszközöl a Maduro rezsimmel szemben.
Ennek ellenére mégis érdekes kérdés, hogy az arany mennyire idejétmúlt megoldás ha tartalékképzésről van szó, az biztos, hogy az USA dollár mellett a világ szinte minden országa előszeretettel használja a nemesfémet erre a célra. Nemrég Magyarország is úgy döntött, hogy hazahozza, sőt, növeli is aranytartalékait, akkor az elemzők üdvözölték a döntést.
Persze egy kriptopénz tematikájú portál könnyen mondja, hogy “bezzeg ha”, de tény és való, hogy ha kriptopénzekhez fordul egy ország, akkor ez nem történhetne meg, mármint az, hogy nem fér hozzá vagyonához. A kriptopénzek iránt érdeklődőknek még belegondolni is kedves, hogy micsoda árfolyam emelkedéseket hozhatna, ha a különböző nemzetek úgy döntenének, hogy bitcoinba, litecoinba, és egyebekbe helyezik át tartalékaikat.
Venezuela példája erősen sántít, hiszen az országot romlásba döntő, és fogságban tartó diktátor vezeti, ennek ellenére érdekes kérdés, hogy meddig használnak még aranyat a kormányok. Mondd el a véleményed egy komment formájában, ha pedig kereskedési tippeket szeretnél kapni, csatlakozz Discord csatornánkhoz!
