A Bitcoin és az Ethereum is coinok kibocsátásával jutalmazza a tranzakciókat hitelesítő bányászok munkáját. Habár hasonlónak tűnhet, a két rendszer működése merőben eltér egymástól.
[banner id=”74689″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Az Ethereum a ‘minimálisan szükséges kibocsátás’ elvét követi. Ez azt jelenti, hogy a közösség aktív tagjai (pl.: fejlesztôk, bányászok, nagyobb projektek képviselôi) közösen határozzák meg a blokk jutalom mértékét, amit megpróbálnak egy olyan szinten tartani, ami még éppen elegendő ösztönző erőt jelent a bányászat további folytatásához és ezáltal a blokklánc biztonságos működésének biztosításához, de már nem növeli a kellőnél nagyobb mértékben a teljes rendelkezésre álló ether mennyiséget.
Az Ethereum bányászok blokk jutalma eleinte 5 ETH volt, amit később 3, majd 2 ETH-re csökkentettek. Ez éves szinten jelenleg 4.5%-os inflációt jelent, ami az ETH 2.0 indulásával és a PoS-re való áttéréssel várhatóan még tovább fog csökkenni. (Kivéve abban az átmeneti időszakban, amikor a PoW és a PoS egyszerre fog létezni. A két párhuzamosan mûködô bányászati mód miatt ideiglenesen növekedhet majd az ether kibocsátás mértéke, de egyes fejlesztési javaslatok ezt a hatást semmissé is tehetik. Erről egy későbbi cikkünkben lesz szó.)
Ethereum PoS várható megtérülése és kibocsátása (1. oszlop: összesen stake-elt ETH mennyiség; 2. oszlop: az erre eső éves kibocsátás (darab ETH); 3. oszlop az éves ETH kibocsátás mértéke; 4. oszlop: a stake-elésért szerezhető visszatérítés)
Kritikusai szerint az Ethereum rendszerének a gyenge pontja, hogy emberek határozhatják meg a hálózat monetáris politikáját. Noha erre korábban még nem volt példa, elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben valakik olyan változtatásokat léptessenek életbe, amelyek az ökoszisztéma károsodásához, vagy széteséséhez vezethetnek.
[banner id=”38123″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A Bitcoin az Ethereummal szemben egy másik iskolát képvisel. Itt a kibocsátás üteme a forráskódban lett rögzítve. Nincsenek gyűlések és közös tervezgetés. A négy évente bekövetkező felezési esemény minden külsô tényezô figyelembe vétele nélkül visz be egy gyomrost a blokklánc működését biztosító bányászoknak.
Bár az eddigi felezéseket követő piaci ciklusok emelkedései mindig kárpótolták a bányászok időszakos veszteségeit, a fixen csökkenő blokk jutalmak miatt elképzelhető, hogy a bányászoknak a működési költségeiket idôvel egyre inkább a BTC utalások során beszedett jutalékokból kell majd kigazdálkodniuk. Ha így lesz, a nagy kérdés az lesz, hogy vajon mennyit érhet majd meg az embereknek egy cenzúramentes tranzakció? 5 dollárt, 50-et, 100-at?
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A fenti szempontok alapján hosszú távon az Ethereum rendszere gazdaságilag racionálisabb mûködést tehet majd lehetôvé, amit a körülményeknek megfelelô módon finomhangolhatnak a gazdaság szereplôi, ugyanez azonban az emberi tényezô bevonása miatt veszélyeket is rejthet magában. A Bitcoin ebből a szempontból független mûködése és fix kibocsátási rátája idővel komolyabb terhet is róhat a felhasználókra, ám ahogy ma is, a jövőben is biztosan lesznek majd olyanok, akik örömmel kifizetik az ezzel járó költségeket azért, hogy a jogosan (vagy éppen jogtalanul) szerzett vagyonuk felett szabadon rendelkezhessenek.