A Whale Alert egy nagy összegű kriptopénz mozgásokról hírt adó elemző rendszer. Mivel a bálnák által végrehajtott tranzakciók sokszor egy-egy nagyobb árfolyammozgás indikátorai is lehetnek, az ezekről folyamatosan beszámoló Twitter oldal rendkívül népszerűnek számít a kereskedők körében és közel negyedmillió feliratkozóval rendelkezik.
[banner id=”82524″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A rendszert fejlesztő csapat hétfőn egy hosszabb bejegyzést tett közzé, ami a korai bitcoin tranzakciók elemzéséről szólt. A Whale Alert annak próbált meg utána járni, hogy pontosan hány bitcoint is bányászhatott ki a jó öreg Satoshi. Ezzel kapcsolatban korábban már több elmélet is napvilágot látott, és most ezek eredményeit felhasználva igyekeztek a korábbiaknál is alaposabban utánajárni a témának.
A kutatás kiindulási alapját az angol ‘Satoshi Pattern’ szavakból összerakott Patoshi mintázat adta.
A fenti vonalak a kezdeti bitcoin bányászok által hagyott nyomokat jelölik. Ezeken jól kivehető egy szabályosan ismétlődő sorozat, ami a feltételezések szerint Satoshi tevékenységére utalhat. A minták megrajzolását az úgynevezett extranonce értékek vizsgálata tette lehetővé.
[banner id=”74689″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A nonce egy olyan változó, ami a bitcoin bányászok által használt algoritmus része és utólag is kiolvasható a kibányászott blokkokból. A nonce értéke véletlenszerűen, 0 és 255 között váltakozik minden egyes alkalommal, amikor egy bányász újraindítja a bányagépét. A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy egy korai aktív bányász nonce értékei a 0-255 tartománynál csak egy sokkal szűkebb sávban, 0-9 valamint 19-58 között mozogtak.
A feltételezések szerint ennek az lehetett az oka, hogy a bányász tudatosan igyekezett úgy beállítani ezeket az értékeket, hogy a saját bányász munkáját rendszerezett módon végezhesse és erőforrásait megoszhassa több processzor, illetve azok magjai között. Azt is megfigyelték, hogy egyes nonce értékek időnként eltüntek, majd visszatértek a vizsgált blokkokban, vagyis valószínűleg tényleg egy-egy adott számítógép ki-be kapcsolása állhat a “számmisztika” hátterében. Ennek az információnak a meglétében, már egy sokkal szűkebb tartományban, konkrétan ennek a bányásznak a munkájára szűrve lehetett vizsgálni a kezdeti időszakban feljegyzett tevékenységeket.
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Bár sokan azt hihetnék, hogy Satoshi azért bányászott magának a kezdeti időkben, hogy ha egyszer majd sokat érnek a coinjai, akkor jó drágán eladhassa őket, de ennek a mostani kutatást végzők szerint egészen más oka lehetett. Az elemzés alapján, a megfigyelt korai bányász nagyon ügyelt arra, hogy a saját bányászati kapacitását állandóan a teljes hash ráta 60%-a körül tartsa. Ez azt jelentheti, hogy Satoshi nem tett mást, mint védte a Bitcoin hálózatot a kezdeti 51%-os támadásoktól, miközben azért próbált teret adni másoknak is, hogy megszerezhessék a bányászatért járó blokkjutalmakat.
Az elmélet szerint Satoshi csak azután hagyta abba a bányászatot, amikor már úgy ítélte meg, hogy megfelelő számú és kellő erőforrással rendelkező tisztességes miner csatlakozott a Bitcoin hálózathoz. Miután megbizonyosodott arról, hogy senki sem fogja már a kezdetek kezdetén tönkretenni a találmányát, lekapcsolta a gépeit.
A vizsgált adatok összesítése alapján Satoshi gépparkja 48 számítógépből állhatott, a kibányászott blokkok nonce értékein végzett szűrés szerint pedig összesen 1 125 150 BTC előállítását írhatjuk az alapító számlájára, ami mai árfolyamon értékesítve már több, mint 10 milliárd dollárt érne.
[banner id=”38123″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]