Ezen a héten váratlanul Prágába kellett utaznom, ugyanis egy itt élő kedves barátom eltörte a lábát, segítségre volt szüksége a hazajutáshoz. A MÁV-tól, majd mint kiderült valójában egy Szlovák vasúttársaságtól vettem jegyet, mivel szükségem volt WiFi-re, illetve hat órán keresztül nem bírok egy zsúfolt kocsiban ülni, ezért az első osztályra. Megérte, így utazva kifejezetten elviselhető az országokon átívelő, több ezer kilométeres táv.
Megérkezvén a Cseh fővárosba, és tudván, hogy kriptopénzekkel foglalkozom, a barátom jelezte, hogy a belváros közelében van egy kebabos, vagy pizzás hely, aminek az ajtaján látott egy Bitcoin logót, egyből lecsaptam a lehetőségre, mondtam, hogy muszáj meglátogatnunk.
A második nap, munka után hívtunk egy Ubert, nagy nehezen, mankókkal, egyebekkel beszálltunk, mindkettőnknek nagyon kellett már a kimozdulás. Egyből meg is találtuk a helyet, valóban ott díszeleg a bejáratán egy szép nagy “bitcoin accepted here” matrica, be is mentünk.
A pult mögött minket fogadó úr ránézésre valamelyik, a Közel-Keleten található kultúrából származhatott, hatvan körüli, mosolygós bácsi, aki valószínűleg az egész életét különböző ételek készítésével töltötte, mint nem sokkal később kiderült: remek eredménnyel.
Az első kérdésem az volt, hogy az ajtón lévő matricának megfelelően tudok-e bitcoinnal fizetni, elsőre kicsit meghökkent, majd hamar kapcsolt, rávágta, hogy igen, de meg kell várni a munkatársát, aki tíz perc múlva jön, ő tudja, hogy miként működik ez a fizetési forma.
Ettünk két pizzaszeletet, illetve ittunk három üdítőt, majd megkezdődött a várakozás, hiszen a munkatárs még nem érkezett vissza, amikor mi már végeztünk. Negyed óránál járhattunk, amikor kértem egy sört, hátha az elviselhetőbbé teszi a késlekedést. Majd nagyjából húsz perc után betoppant egy fiatal, cseh fiú, kezében pizzaszállító táskával.
Az idősebb úr közölte vele, hogy bizony van egy bitcoinnal fizetni óhajtó vendég, mire rutinszerűen elővett egy tablatet, elkérte a fogyasztásunk listáját, kicsit számolt, majd átnyújtotta az eszközt, amin akkorra megjelent a QR kód, a tárcámmal kiolvastam, elküldtem és kész.
A fizetés teljesen zavartalan, és kifejezetten gyors volt.
Arra a kérdésemre, hogy milyen gyakran fizetnek a vendégek a kriptopénzzel, az a válasz érkezett, hogy nagyjából heti egy, de inkább talán havi három. Jól látszik, hogy létező, rutinszerű dolog a bitcoinnal történő fizetés, de még mindig ritka. Azt is megtudtam, hogy nagyjából négy éve, tehát durván 2016 óta fogadnak el bitcoint.
Nekem ez élmény volt, még akkor is, ha jól tudom, hogy az az összeg, ami a minap két szelet pizzát, három üdítőt, és egy üveg sört ért, pár év múlva ha nem is egy autó, de legalábbis egy bicikli ára lesz.
A prágai MNAM pizzázót pedig érdemes meglátogatni, a kaja tényleg nagyon jó! Ha vettél már ételt valahol a világban bitcoin ellenében, meséld el egy komment formájában!
