Örök vita tárgya, hogy pontosan hol van helye a blokkláncnak, és hol nincs, a jelen cikk témája kapcsán mindenki ítélje meg maga, hogy mennyire indokolt a használata. Toronto új elektromos autó töltőket telepít, ez önmagában még nem lenne különösebben figyelemre méltó hír, az azonban érdekessé teszi, hogy blokkláncon követett eszközökről van szó.
A kormányzat egymillió dollárt szánt a projektre, melynek célja, hogy jelentősen csökkentsék a töltésekhez kapcsolódó tranzakciók költségét, és általában növeljék az állomások hatékonyságát. Egy Swith Energy néven ismert cég az egyik kivitelező, a kanadai város üzleti negyedében, a PwC (PricewaterhouseCoopers) irodaépülete mellett kapnak helyet az első eszközök.
A projekt különlegessége nem csak a blokklánc használatában rejlik, hanem abban is, hogy úgynevezett kétirányú töltést tesz lehetővé, hiszen a “guruló elemek”, vagyis az elektromos autók le is adhatnak elektromos áramot, méghozzá a töltőállomás közelében lévő épületek számára.
Az autókat az éjszakai, lényegesen olcsóbb árammal érdemes tölteni, amikor a gazdáik amúgy is alszanak, a nappali csúcs során, amikor a tulajdonosok dolgoznak, pedig eladhatják a felesleget. Itt jön képbe a blokklánc, a szoftveres hátteret fejlesztő Opus One célja, hogy az elektromos áram vásárlásokat és eladásokat kövessék nyomon az elosztott adatbázis segítségével.
A végcél egyfajta piactér kialakítása, ahol folyamatosan nyomon követheti minden érintett fél a felvett és a leadott elektromos energia mennyiségét, árát, a fel- és leadás időpontjait, a járművek részletes adatait, egyebeket. Hogy mi lesz a projekt pontos sorsa, kaphat-e nagyobb teret akár országszerte, az egyelőre nagy kérdés, az mindenesetre biztos, hogy kapunk friss információkat, mi biztosan beszámolunk.
