“Nem a bitcoin megy fel, a dollár veszít az értékéből.”

Megosztom

Miként tekint egy vállalatértékelésből diplomázott közgazdász a kriptopénzekre? Vajon a véges pénzkészlet, vagy a dinamikus szolgálja jobban a gazdaság ciklikus igényeit? Miért volt nehéz 2013 körül bitcoinhoz jutni? Hogyan lesz egy zenészből kripto konferencia szervező? Szilágyi Imrével, a Blockchain Budapest alapítójával beszélgettünk.

Hol születtél?

Az ország szélén, Kőszegen, ahonnan Budapest már csak a harmadik legközelebbi főváros. Mivel az osztrák határ akkor még hermetikusan le volt zárva, gyerekkoromban meghatározó élmény volt, ahogy a szögesdróttal védett határnál rohangáltunk, mindig láttuk a gépfegyveres katonákat, akkoriban nem vicceltek, más világ volt. De jó volt, boldog gyerekkorom volt.

Hol lettél közgazdász?

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, ami akkor már nem Marx Károly volt, de még nem is Corvinus. Vállalatértékelésből diplomáztam, ami arról szól, hogy miként, milyen módszerekkel határozhatjuk meg egy cég értékét. Később ennek nagy hasznát láttam a kriptopénzek kapcsán is.

Mi volt az első munkád?

Egyetem után egy multinál voltam kontrolling területen, de ez annyira nem ragadott meg. Aztán egy tőkealapnál dolgoztam elemzőként, később pedig a PSZÁF-nál (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – szerk.) kezdtem el dolgozni, befektetésekkel foglalkoztam, elsősorban a magánnyugdíjpénztárak befektetéseit vizsgáltam, de emellett biztosítók befektetési portfólióit, illetve banki letét- és vagyonkezelőket is rendszeresen kellett ellenőriznem.

2004-ben egy teljes évet töltöttem Párizsban, az OECD-nél voltam befektetési elemző, illetve itt már nemzetközi konferenciák szervezésébe is belefolytam. Egy évvel később hazaköltöztem, és a Gazdasági Minisztérium Vagyonkezelési Főosztályára kerültem.

Befektetési döntéseket hoztunk, tulajdonosi szemlélettel igyekeztünk irányítani olyan cégeket, mint a MÁV, a Volánbusz, illetve a pályázati rendszert akkor felügyelő MAG Zrt. De ami igazán izgalmas volt például, hogy a ferihegyi repülőtér privatizációs folyamatában is részt vettem, ami egy majdnem ötszáz milliárd forintos tranzakció volt.

Az állami szférában eltöltött éveid során találkoztál korrupcióval?

Mivel elég sok időt töltöttem el és láttam belülről a rendszert, igen, nyilván érzékeltem. De fontos hozzátennem, hogy ez nem magyar sajátosság, sokkal inkább magának a rendszernek a hibája. Sajnos én is sokszor szembesültem azzal, hogy nem tudom az állam érdekeit megfelelően képviselni, akkor még naiv voltam, hittem abban hogy egy rossz rendszerben is lehet jól működni.

Persze voltak sikerek is, hiszen sokan voltak akkor is, és most is, akik hisznek abban, hogy az állam is működhet hatékonyan, de ezeket aztán mindig elnyomja a rendszer felépítéséből fakadó tehetetlenség.

Látni kell azt is, hogy az állam alapvetően nem létezik, így nincs valódi számonkérés, hiszen nincs valódi tulajdonos, helyette sokféle egyéni és csoportérdek küzd egymással és egy ilyen rendszerben ahol nincs igazi felelősség, mindig túlerőben lesz a rossz döntés a jó döntésekkel szemben.

Ez nem túl bíztató, mi változtathatna ezen?

A probléma az, hogy nincs személyes felelősség. A felelősséget “szétkenik” bizottságokkal, és egyéb nagy létszámú döntéshozó csoportok által hozott, egyénileg nem számonkérhető döntésekkel. Ezeken keresztül nem csak a felelősség szűnik meg, hanem nagyon jól lehet érdeket is érvényesíteni.

Utólag már mindegy, ki adta be a beadványt, a lényeg, hogy egy nagy csoport megszavazta – lehet ez egy bizottság, vagy lehet akár a parlament – így nincs személyes felelőssége senkinek, mert csoportdöntés történt. Így a döntésekért valójában sosem vállal senki felelősséget, és szinte bármilyen érdek átnyomható a rendszeren, ha van rá elég erős egyéni akarat.

Ezzel szemben, ha egyszemélyes döntés van, akkor legalább megpróbálsz jó döntést hozni. Kénytelen vagy megpróbálni, hiszen vállalnod kell érte a felelősséget.

Na jó, de azért az erős, hogy nincs állam, miért mondod ezt?

Ki az állam? Egy fiktív szereplő. Nem létezik. De sok mindent rá lehet húzni. Az államon belül sok-sok szereplő van, és mindenki a maga kis érdekeiért harcol. De ami nem oké, hogy ez nem transzparens és nem átlátható.

Nem úgy működik, ahogy működnie kéne. És ez az amiben a kripto világ egészen más. A kriptovaluták átláthatóak, transzparensek – persze nem mindegyik! – de az egyik lényegük épp az, hogy bizalomra nincs szükség, mert maga a rendszer automatikus, minden a szabályok szerint megy.

Pont úgy működik a Bitcoin, ahogy egy államnak működnie kéne: transzparensen, kiszámíthatóan, megbízhatóan. Persze ehhez jól felépített szabályok kellenek, ami a Bitcoin esetében úgy tűnik, hogy tizenkét év működés alapján – annak ellenére hogy nagyon sokszor “temették” már – elég stabilan megvan. Már csak az a kérdés, hogy mire lesz ez jó? (nevet)

Menjünk tovább a pályafutásodban, mi volt a következő állomás?

Egy év multi, négy év szabályozói munkák, egy év Párizs, négy év minisztérium után 2009-ben vállalkozó lettem, azóta is saját cégeket viszek. Néha befektetőként jelenek meg cégekben, néha a vezetésben is részt veszek.

A jó befektetés szerintem az, ami kockázatos, de olyan kockázatot hordoz, ami jól kezelhető.

Ha tudod kezelni a kockázatot, akkor lehet igazán nagy megtérülésed. Fontos, hogy mindig olyan kockázatot vállalj, amit kezelni is tudsz, például egy ingatlan esetén, ha értesz hozzá, ha te veszed meg, minden egyes döntést te hozol meg, te irányítasz mindent.

Vállalsz kockázatot de, a megtérülés rajtad múlik. Ez persze egy sokkal aktívabb befektetési tevékenység, mint venni egy tőzsdei cég részvényeiből, és remélni, hogy a menedzsment jól csinál mindent.

A kockázat mindig az információ hiányából származik. Szóval ha van információd, vagy mégjobb ha van ráhatásod is a folyamatokra, akkor előnyben vagy a többi befektetőhöz képest, és ha ezt ki is használod, akkor jóval magasabb lesz a hozamod is.

De a jövőt senki sem ismeri, nem?

Igen, utána kell járni mindennek, do your own research, tudj meg minél többet! Egy cégbe soha nem fektetek be anélkül, hogy megnézném az alapító okiratot, társasági szerződést, az éves beszámolókat és minden elérhető üzleti információt. Mindig a fundamentumokat nézem, sosem a múltbeli árfolyam trendeket. A jó befektető nem a múltbéli adatokból dolgozik, hanem a jövőt próbálja meg kitalálni. A jövőre vonatkozó információ hiányt kell megpróbálnod leküzdeni.

Mielőtt rátérnénk a kriptora, milyen területeken építész cégeket, mibe fektetsz be?

Személyes hitvallásom, stratégiám, hogy olyan területeken fektetek be, amiket jól ismerek, vagy szeretek, olyasmit csinálok, ami közel áll hozzám. Például régóta zenélek, gyerekkoromban kórusban énekeltem, szólista voltam, még a tévében is szerepeltünk, a magyar egyesen, mert akkor még csak két TV csatorna volt.

Az első saját vállalkozásom, a mymusic.hu volt, ahol zenekarok regisztrálhattak, közzétehették a koncert időpontjaikat, letölthető zenéiket és a friss híreiket. Ezt még 2001-ben találtam ki, 2004-ben sikerült megvalósítani és 2006-ra már országosan is ismert volt, olyan világcégekkel tudtam partnerkedni mint a Sony vagy a nagy lemezkiadók. 2010-re pedig már az ország három leglátogatottabb honlapja közé kerültünk.

Később webshopokat építettem, például a borkereskedelem területén. Már a betárcsázós net idejében beleszerettem az internetbe, egyértelmű volt, hogy webes dolgokkal fogok foglalkozni. Ezek is elég sikeresek lettek a maguk területén.

Mikor és hogyan találkoztál először a bitcoinnal?

Nem könnyű felidézni, mert elég régen volt. Valahol 5-10 dollár körül járt az árfolyam akkor, ez alapján 2011-12 körül lehetett. Amikor először olvastam róla, akkor még nem volt semmilyen altcoin és csak annak volt bitcoinja, aki bányászott.

Vásárolni nem lehetett, nem voltak tárcák, tőzsdék sem, és csak angol nyelven lehetett olvasni róla, magyarul még semmi. Emlékszem mennyire izgalomba jöttem attól, hogy itt van ez az újfajta pénz, aminek az a célja, hogy a korrupt pénzrendszert leváltsa. Akkor már évek óta vártuk ennek összeomlását, ami végül 2009-ben sem következett be, mert elképesztő mértékű pénznyomtatásba kezdtek a bankok, hogy a gazdaság ne dőljön be. Erre jött válaszként a Bitcoin.

Mi számodra a bitcoin?

A bitcoin szerintem egy pénzügyi vallás. Nem ez a szent grál, de kétségtelenül ad egy választ, egy újszerű technológiai megoldást a pénzrendszer évezredek óta fennálló problémájára. Satoshi sem véletlenül utalt arra a genezis blokkban, hogy a 2009-es válságkezelés elhibázott volt.

Közgazdászként én is azt gondolom, hogy nem a quantitative easing a jó megoldás. Az csak a probléma elfedése, elodázása, a piaci tisztulás útja helyett túltermeléshez, és ezzel környezeti és pénzügyi katasztrófához vezet. Sajnos még mindig, 2021-ben is ezen az úton haladunk, hiába telt el 12 év azóta. De legalább itt van velünk egy élő megoldás, ami ha elég sokan megértik, akár még működhet is.

A jelenlegi pénzrendszer hosszú távon matematikailag nem fenntartható, a végtelenségig való eladósodás a bizalom teljes megszűnéséhez, és ezzel a pénz összeomlásához vezet. Pont ahogy a pengővel is történt 1946-ban, amivel egyébként világrekorderek vagyunk, azóta sem volt olyan hiperinfláció sehol a világon, mint nálunk. Napi (!) 200%-nál is magasabb értékromlással kellett számolni 1946 augusztusában.

De ahhoz az inflációhoz kellett egy világháborús környezet is, nem?

A háború csupán felgyorsította a folyamatot, ami amúgy is bekövetkezett volna. A probléma az, hogy a fiat pénzek, amik mögött nincs fedezet, korlátlanul előállíthatóak, a mennyiségük tetszőlegesen növelhető, ez az értéküket csökkenti.

Az elmúlt száz évben több mint ötven nemzeti valuta ment tönkre emiatt, vagyis nagyjából kétévente történt ilyen, nem mondhatjuk, hogy ritka, vagy hogy csak a háborúkban történik, hiszen ma is van ilyen, most épp Venezuela küzd ezzel. A pénzek azért inflálódnak el, mert nincs mögötte semmilyen fedezet és vég nélkül, korlátlanul nyomtatják.

Bár ez ma már nem fizikai pénznyomtatást jelent, hanem az állam hitelekkel, vagy értékpapírokkal történő eladósodását, ami ugyanazt eredményezi, a kínálati oldal vagyis a pénzkínálat megnövekedését.

A probléma mindig akkor indul, ha deficit, azaz mínusz van – valaki túlságosan eladósodik, nem teremtődik új érték – ennek a hiánynak a megoldásaként “nyomtatunk” pénzt. De ez nem jó megoldás és ez az, ami óriási hiba volt 2009-ben, és azt követően is (QE1, QE2, stb).

Máig nem oldottuk meg a problémát – a megoldás majd az lesz, amikor a piac megkezdi a tisztulást, és minden pénz lenullázódik (ami egyre közelebb van) és akkor mindenki elveszti minden pénzügyi vagyonát, nem csak a készpénzt, hanem minden fiat pénzben denominált befektetését is. Ezért kell befektetni olyan eszközökbe, aminek az értéke nem a fiat pénzekhez kötődik, és túlél egy válságot.

Az infláció az államnak tulajdonképpen egy adó.

Ha nincs elég adóbevétel, akkor törvényszerű, hogy a pénzt kezdik el inflálni, ez a megoldás ugyanúgy bevétel az államnak. A lakosság kárára természetesen. Az állam így mindig érdekelt az inflációban, és a saját eladósodásában. A kripto ez elől lehet egy menekülési opció.

De mégis miért, hogyan jelent az infláció bevételt az államnak?

Egyrészt az állam eleve az eladósodással generálja az inflációt. Az állam eladósodása tulajdonképpen fedezet nélküli pénznyomtatás. Amiből több van, az kevesebbet ér. Márpedig egy új állami hitel (állampapír vagy kincstárjegy kibocsátás, stb.) felhigítja a pénzt.

Az állam adóssága is nő, de a pénz kevesebbet ér, és így maga a tartozás értéke is csökken, főleg ha már eleve van egy nagy mennyiségű adósság. Azok veszítenek ezen, akiknél a pénz van. És az nyer, aki el van adósodva.

Nem véletlen, hogy a gazdagok nem pénzben, hanem értékekben tartják a vagyonukat. A cégek pedig még akkor is eladósodnak, ha amúgy van készpénzük, mert azt inkább befektetik.

Az Apple a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb cége, de hiába van sok százmillió dollár profitja, mégsem abból terjeszkedik, hanem óriási mennyiségű hiteleket vesz fel, hiszen azon is nyerni tudnak. De ez nem új dolog, erről már Széchenyi István is írt könyvet.

Mi lesz a bitcoin sorsa?

Nagyon fontos, hogy amikről beszélek, az nem befektetési tanács, nem javaslom senkinek sem azt, hogy fektessen kriptoeszközökbe. Számomra, ahogy mondtam már, ez inkább pénzügyi vallás, és nem befektetésként tekintek rá. Aki ebben hisz, az nem véletlenül tart kriptopénzeket. És nem véletlenül volt az első rendezvényünkön a nyakbaakasztón sormintaként az nyomva, hogy “HODL!”, azaz tartsd (ne add el).

Aki csak kiugrik-beugrik, és nem hisz igazán benne, az egy befektető, vagy inkább spekuláns. Én máshogy nézek a Bitcoinra és a kripto eszközökre. Szeretnék belőlük minél többet tartani, mert ez egy olyan vagyonelem, amivel egy teljesen új, most épülő virtuális világban lehet pozíciókat foglalni.

Ebből a szempontból se nem pénz, se nem befektetés, hanem a bitcoin egy biztosítás. Egy kiváló biztosítás arra, hogy ha ez lesz az új világ pénze, akkor nem maradsz ki belőle.

Szerinted milyen eszköz a bitcoin? Pénz vagy sem?

Magára a bitcoinra lehet tekinteni pénzként is, de sokak szerint nem pénz, hanem befektetés. Aki pénzként tekint rá, azokkal én is vitatkoznék. Persze kérdés, mit tekintünk pénznek, mert az arany mibenléte is lehet vita tárgya. Valaha volt pénz, de ma már inkább árunak tekinthető.

A bitcoin egyelőre nem tud forgalmi funkciót betölteni a korlátozott és rugalmatlan kínálata, és az árfolyam nagymértékű volatilitása miatt. Ezért inkább digitális aranynak tekinthető, ami korlátos mennyiségű, emiatt kiváló fedezete lehet egy jól működő, rugalmas kínálatú digitális pénznek.

Nézzük meg a többi kripto eszközt is, fontos látni, hogy milyen kategóriák vannak. A klasszikus világban is vannak pénzek, vannak részvények, amik a vállalatok részesedései, vannak az árutőzsdék, ott van az arany is, meg az olaj, egyebek.

A kriptovilágban is megvan ugyanez a három. Pénzügyi jellegű kriptopénz például a litecoin, az XRP, vagy a BCH, a bitcoin SV, maga a bitcoin is, no meg pl. a monero. A stabilcoinok szintén pénz típusúak, ilyen a tether, a circle (USDC), a Maker által kibocsátott DAI, csak a top százban van 8-9 stabilcoin. A maker maga pedig egy részvény típusú, szavazásra és osztalékra jogosító coin.

Visszatérve a pénzekre, a bitcoin típusú kriptóknak fix a darabszáma, és ezért erősen változó az árfolyama, a stabilcoinoknál fordítva, ott az árfolyam stabil, és a darabszám változik a piac igényei szerint.

Forgalmi funkcióra az utóbbi a jó, érték tárolására az előbbi. Éppen ezért szükség van mindkettőre. A gazdaság ugyanis ciklikusan mozog, néha bővül, néha “visszahúzódik”, bővülés esetén több pénzre van szükség a rendszerben, visszahúzódás, stagnálás esetén kevesebbre.

Érdekes most például az ukránok kísérlete a digitális hrivnya létrehozására, ugye a Stellart választották, mint blokklánc. Ebben amúgy mi is elsők lehetnénk, hiszen van egy magyar fejlesztésű projekt, ami CBCD-re is alkalmas lenne, az Augmint, egy tök jó projekt.

Ha már elsők voltunk inflációban, ebben is lehetnénk világelsők, ha lenne rá kormányzati akarat. Ugyanis az Augmint valószínűleg már előbbre tart, mint az ukrán fejlesztés, ami csak most indult el. Csak nálunk az állam egyelőre nem érdeklődik eléggé ez iránt az innováció iránt.

Térjünk vissza a különböző kategóriákra, milyen kriptopénz típusokat látsz még?

A pénz típusú coinok után a legfontosabbak azok, amire alkalmazásokat lehet fejleszteni. Ilyen a második legnagyobb projekt, az Ethereum, de sok új is van, pl. a Cardano, EOS vagy a Polkadot.

Vannak még a utility coinok, amik valamilyen meghatározott célra használhatóak, tulajdonképpen digitális kuponokról van szó, ilyen például a IOTA, vagy a szintén magyar fejlesztésű TE-FOOD tokenje. De nincs még kiforrott tipológia ezekre, ezek csak az én meglátásaim, összevetve a klasszikus tőzsdék világával a kriptopénzeket.

De vajon miben hitt Satoshi a gazdaság igényei kapcsán?

Van egy közgazdasági irányzat, vagyis iskola, ez az “Austrian school of economics”, a neoliberális közgazdaságtan alapjain nyugszik, Satoshi is tuti, hogy ebben hitt. Szerintük a központi bankrendszer az oka minden gazdasági rossznak, buboréknak, ciklusnak, ami a kamatok és a tartalékráta, a fedezetlen pénzkibocsátás, hitelezés káros hatása. Ezzel a Bitcoin véges pénzkészlete épp egybecseng. Az iskola tanításait a mai fővonalas közgazdaságtan elutasítja, vitatja.

Ha azt fogadjuk el, hogy a gazdaság aktuális alakulásához kell igazodni, akkor a bitcoin nem bizonyul kellően rugalmasnak, hiszen stabil készlettel rendelkezik. Ha hiszünk az osztrák iskolának, akkor viszont a bitcoin a tökéletes pénz lehet.

De van itt még egy másik probléma is a bitcoin pénz szerepe kapcsán. Ahhoz, hogy valami pénzként tudjon funkcionálni, tudni kell vele adót is fizetni, és a bitcoin jelenleg ennek sem felel meg. Az állam nem fogadja el, többek között azért sem, mivel a korábban említett infláció, mint adószedési lehetőség az állam számára a bitcoinnál eltűnne.

Eltekintve attól, hogy mit szeretne az állam, mi lenne az ideális megoldás a gazdaságnak?

Ahogy említettem, szerintem egy bitcoin fedezetű stabilcoin lenne a legjobb megoldás, ami dinamikus készlettel rendelkezik, de értékálló – nem teremthető szabadon, csak bizonyos algoritmusok szerint – így mindkét rendszerből megkapnánk a lehető legjobbat. A klasszikus jól működő pénzrendszerekben is megvolt a fix pont, az aranyfedezet, most pedig ennek megfelelően ott lenne a digitális arany, a Bitcoin, mint fedezet.

A Bitcoinnak vannak azért komoly technikai problémái, amik gátolják abban, hogy világpénzzé változzon, nem?

Igen, a skálázhatóság valóban nagy probléma, illetve az ezzel összefüggő energia igény is, de erre azért már vannak megoldások, ilyen például a Lightning Network.

De ha már itt tartunk, nem beszéltünk még a Proof-of-Work illetve a Proof-of-Stake konszenzus mechanizmusokról, mert ezeknek is nagy jelentősége van. Az Ethereum 2.0-nek a jelentősége épp abban van, hogy a skálázhatóságot jelentősen javítja a PoS mechanizmusra való átállás, de ez még pár évig eltart majd.

A világnak sokak szerint kell legalább egy POW alapú coin, mit gondolsz erről?

Éppen ezért mondtam, hogy a bitcoin a digitális arany. Az Ethereumnak teljesen más a célja.

Megmaradhat hosszútávon is a bitcoin, nem vetik le a trónjáról?

Bármennyire vannak is ma már modernebb, jobb coinok, a piaci kapitalizációban toronymagasan vezet a bitcoin, sokszor gondolták már hogy akad kihívója, de egyelőre kiszoríthatatlannak tűnik a piacról. Hasonló a pozíciója mint a Facebooknak, ami olyan amilyen, de mivel a legtöbben azt használják, nehéz bármilyen versenytársnak megelőznie.

Hiába jobb a kihívó, ha a tömeg a nagy szereplőt használja, nem tud elterjedni, mert az igazi értéket itt az adja – ugyanúgy, ahogy a Facebook esetében is – hogy hányan használják. Ha A-B pont között már van egy kiépített infrastruktúra, azzal nem igazán tudsz versenyezni.

Ez nem olyan piac, mint például a cipő, ahol lehet egyszerre 26 különböző szereplő, és azt választom ami tetszik. Ebben az a lényeg, hogy mindenki egy rendszert használjon. Épp ezért nehéz a Bitcoin letaszítani a trónról. Neki van a legnagyobb elfogadottsága, ismertsége, szerintem csak úgy lehet csak megelőzni, vagy kiütni, ha egy teljesen más technológia jön be, ha valaki ugyanezt csinálja, csak jobban, az már kevés.

De biztosan újít mindig a bitcoin, kellően gyorsan is?

A Bitcoin is tud változni, fejlődni. Ha lesz olyan kihívója aki rákényszeríti, akkor fog is. De persze bárkit meg lehet előzni, csak ahhoz az kell, amit mondtam, hogy az elterjedtsége nagyobb legyen. Azt meg azért látni fogjuk, ha valaki közeledik és előzni készül. Egyelőre sehol nincs kihívó még.

Térjünk rá az értékelésre, hogy méred fel az értékét egy kriptopénznek?

Mivel egy gyerekcipőben járó iparágról beszélünk, önmagában nincs még semmilyen értékelési módszer rá. De aminek van értelme és érdekes lehet, az az összehasonlítás. Először is a fundamentális szempontok közül ezeket érdemes figyelni: hány tárca van, ebből hány aktív, milyen az elterjedtség, használati gyakoriság.

De az is nagyon fontos hogy milyen típusú kriptopénzről van szó, amiről már beszéltünk, lehet részvény típusú, pénz típusú, utility coin, áru típusú, stb. Fontos szempont az is, hogy mekkora a tranzakciók költsége, milyen gyorsak a tranzakciók, és mennyire skálázható a hálózat. Ha olyan projektről van szó, ami applikációk fejlesztését célozza, akkor fontos, hogy hányan használják, pontosan mire, mekkora projektek futnak rajta, és így tovább.

A Stellar például mostanában azért ugrott nagyot, mert az ukránok bejelentették, hogy ezt fogják használni a digitális hrivnya fejlesztéséhez, ami egy elég nagy projekt és várhatóan jelentősen élénkíteni fogja a keresletét a Stellar coinoknak. Fundamentumnak tekinthető minden olyan, ami a működéshez kapcsolódik, de a felhasználók száma azaz a coin körüli közösség nagysága az egyik legfontosabb.

Említetted nemrég, hogy ez a terület nagyban más, mint a klasszikus tőzsde, pontosan miben?

Abból a szempontból más, mint a tőzsde, hogy az egy nagyon szabályozott, régen működő piac, vannak hosszú távú, fundamentális befektetők, akik az árak hosszú távú alakítását adják, minden más technikai “hullámzás” egy ilyen nagy trendre ül fel.

Ezek persze itt is megvannak, de messze nincs még olyan szabályozottság, mint a klasszikus tőzsdén, ezért kissé vadnyugatiak a körülmények. Sok minden, ami a kriptopénzek területén zajlik, a klasszikus tőzsdén börtönnel lenne büntethető.

Itt senki sem von kérdőre, ha például befektetőként, bennfenntesként kiteszel egy árfolyammal kapcsolatos posztot a Twitterre, vagy közösségi oldalra, esetleg befektetési tanácsokat adsz a YouTube-on, miközben pozíciókat veszel fel az adott coinban, ezekkel sokan vissza is élnek.

Influencerek, akiket emberek százezrei követnek, jól tudnak keresni ezzel, főleg ha nem a TOP10 coinról van szó hanem egy-egy kisebb, akár TOP100-on kívüli szereplőről.

Mit javasolnál azoknak, akiknek a hagyományos tőzsdén van rutinja?

Először is, csak olyan pénzt fektessenek be a kripto világban, amit nem probléma ha akár teljesen elbuknak. De rutinos tőzsdések azért ezzel nyilván tisztában vannak. A kis coinok esetében kevésbé érvényesül a fundamentum, hiszen itt az előbb említett influenceres vagy akár fake news-os rángatásoknak is jóval nagyobb tere van, éppen ezért néhány kivételtől eltekintve többnyire csak a top 100 coinnal érdemes foglalkozni.

A napi forgalom fontos, ezt például a coinmarketcap.com oldalon lehet megnézni. Aminek kevesebb a forgalma, mint a Bitcoin 0,1%-a, azaz egy ezreléke, azt már elég könnyű manipulálni, azokkal nem igazán érdemes foglalkozni. A nagyobb projektek közül érdemes megnézni melyik mivel foglalkozik, mit fejleszt, vagy működik-e már – jellemzően a legtöbb projekt még csak road map-pel, azaz tervekkel rendelkedik és nem kiforrott, piacon lévő termékkel.

Érdekesség hogy nem a bitcoinnak van amúgy a legnagyobb forgalma, hanem az első stabilcoinnak a Tether-nek, ami egy “bejárat” a kripto világba, a fiat és a kripto közötti híd. Ez is azt támasztja alá, amiről korábban beszéltünk, hogy a fizetési funkciót nem a bitcoin fogja ellátni, a kripto világban sem véletlenül van szükség a stabilcoinokra.

A Bitcoin forgalmának az 1%-át pedig csak 14 coin tudja “produkálni”, a több mint 8000 coin közül a többi tehát legalább két nagy több nagyságrenddel alatta marad a nagy “öregnek”. Vagyis befektetési szempontból továbbra sincs olyan igazán nagy választék, mint első ránézésre, amikor azt látjuk hogy jesszus, már több mint 8000 szereplője van a kripto világnak.

Ezek közül komolyan vehető kb. egy tucat, de még azok közt is van – a top3-ban is – olyan kétes hírű eszköz, ami elég sok kérdőjelet vet fel ha valaki érték tárolására szeretné használni. A tőzsdén ugyanígy vannak blue chipek és olyan részvények is, amiknél napokig nincs semmilyen forgalom.

És mi alapján választod ki, hogy mibe fektetsz?

Tudnod kell, hogy az adott eszköz melyik kategóriába esik, azok közül, amikről beszéltünk korábban és annak megfelelően kell értelmezni a fundamentumait. Ha például BNB-t veszel, akkor tulajdonképp abba fektetsz, hogy a Binance jól fog menni, sokan fognak rajta kereskedni. Hiszen az a coin elsősorban arra jó hogy a Binance-on kereskedők kedvezményes díjakon adhatnak megbízást a segítségével. Vagyis minél többen tőzsdéznek a Binance-on és minél nagyobb intenzitással (forgalom) annál jobb lesz az árfolyama.

Meg kell tehát nézni az adott coin attribútumait, ahhoz, hogy valaki jó befektető legyen, bele kell ásnia magát, sok minden kell megértenie, sok mindennek kell utána néznie. Persze van egy másik, sokkal egyszerűbb út is, nézni kell a népszerű influencereket, és azt venni amit ők mondanak. Az persze lutri, de legalább nem sok erőfeszítést igényel (nevet).

Komolyra fordítva, a tőzsdéhez képest itt jóval nagyobbak a kilengések, ezért többet lehet keresni, de bukni is, és itt a fundamentumoktól jelentősen eltérhetnek az árak, akár sokáig is, mivel nincs még igazán sem elemzői sem értékelői módszertan, így az önjelölt próféták (influencerek) mozgatják sokszor a piacot. Pontosabban az általuk generált kereslet és kínálat.

Mit vársz 2021-től?

Hát, nézzük reálisan. A bitcoin piaci dominanciája 70% körüli. Az összes többi coin csak kb. 30%-ot képvisel. A hagyományos piacokon (tőzsdén) ilyen felállás sehol sincs. A Facebook vagy Google bármennyire is monopolhelyzetben van a saját piacán, a tőzsdén a kapitalizációja kevesebb, mint egy százalék. Ha egy piacon van egy ekkora óriási szereplő, mint a bitcoin a kripto világban, akkor az mindent meghatároz.

Ha a bitcoin emelkedik, akkor minden emelkedik, és ez fordítva is igaz. Kicsit olyan, mint a nap a naprendszerben. Bármibe fektetsz be, a bitcoin-t is figyelned kell, mert amerre a bitcoin megy, arra megy a többi is – persze kivétel, ami erősíti a szabályt, itt is mindig van.

Az úgynevezett “alt season” is pont azért van, mert a bitcoin megy mindig elől, majd amikor elég sokat emelkedett, akkor követi a többi is.

Mivel a bitcoin ciklusa határozza meg a teljes piacot, és a BTC esetében van egy fontos tulajdonság ami az értékét befolyásolja, a felezés, ami egy négyéves ciklus, ez nagyon fontos lett a teljes kripto világban, mert amikor a blokkjutalom feleződik, négy évente, nagy hatással van az árfolyamra is. Ez elég abszurd, ha azt nézem hogy minden más coin árára is hatással van, mert azok lehet, hogy teljesen más elven működnek. Talán ezt kinövi majd a piac, de egyelőre vicces, de így van. Ezért van a piacnak négyévente egy nagy felfutása.

Meddig emelkedhet még a bitcoin ára?

Nem akarok árfolyam jóslatba bocsátkozni, erre azt lehet csak mondani, hogy nem tudom. De minden esély megvan rá hogy a bitcoin 100 000 dollár fölé emelkedjen, mivel korlátos a kínálata és kiváló menekülő eszköz, így csak idő kérdése, hogy mikor lesz 100 ezer feletti az ára.

De fontos azt is látni hogy nem a bitcoin ára nő, hanem a dollár értéke csökken!

Persze egy dolog van, ami ezt keresztbe húzhatja, az pedig az, ha elkezdik tiltani a használatát. Teljesen betiltani nem lehet, hiszen az államoktól független. A szellem tehát már kiszabadult a palackból, nem lehet megállítani. Mondhatnánk, hogy betilthatatlan. Mert az. De mégis betiltható.

Hogy ezt megértsük, elég ha körbenézünk magunk körül, láthatjuk hogy a vírus miatt azt is meg lehetett tiltani az embereknek, hogy 8 után kimenjenek az utcára. Ha pár éve valaki azt mondja hogy betiltják, hogy kimenj az utcára, az is hihetetlennek tűnt volna.

Ma meg valóság. És ennyi erővel betiltható a Bitcoin is, mert ha erősen korlátozzák (például tilos cégeknek elfogadni) és a befektetők ezt úgy reagálják le, hogy az árfolyam összeomlik, akkor visszatér oda ahonnan indult, pár száz, vagy ezer lelkes informatikus fogja újra pizzarendelésre használni.

De nyilván akkor is megmarad, mert mindig lesznek fanatikusok, akik használni fogják. De ha az emberek megértik a jelentőségét, és az erejét a technológiának, akkor nem kell félni, soha nem fog eltűnni. A bitcoin ugyanis az emberek pénze, kormányoktól független, mindentől független. Ha a bitcoin győz, akkor a jó győz, mert ez egy nem korrumpálható, decentralizált, vagyis egészséges és igazságos pénz, és ez mindennél fontosabb.

Mikor látod a medvetrend indulását?

Ahogy mondtam, nem vagyok spekuláns, hosszú távra tervezek, nem nagyon érdekel, ha esik az árfolyam, megtette már sokszor és mindig eggyel többször fordult vissza.
De egy kicsit még visszatérve az előző témára, a bitcoin mellett a többi altcoin között vannak azért bőven olyanok is, amire nem igaz az, amit mondtam, nem független, nem tiszta.

A centralizált kripto eszközök semmivel sem jobbak, mint a mai fiat pénzek, mert nem rendelkeznek azzal a megbízhatósággal, mint a Bitcoin. Ilyen például a nagyok közül a Ripple, vagy a Tether is. Ezért nagyon nem mindegy, hogy melyik kripto eszközről beszélünk, amikor jól működő, megbízható “pénzt” akarunk találni.

Az intézményi befektetők megfoghatják a korrekciót, lehet kisebb, mint korábbi bull runok során?

Igen, elég valószínű hogy a volatilitás egyre kisebb lesz ahogy a felhasználói kör bővül, ez eddig is látszott, a trend értelemszerűen folytatódni fog, ahogy egyre több a befektető, várhatóan kisebbek lesznek a kilengések is.

Záró kérdés a bitcoin kapcsán: a 100 k-ban hiszel, de vajon az egymillióban is?

Nézd, azzal a feltétellel, amit korábban mondtam. Ha nem tiltják be és tovább növekszik a piaci elfogadottsága, a használók száma, akkor továbbra is emelkednie kell az árnak és előbb-utóbb eléri azt is. Persze ha időközben elveszti a vezető piaci szerepét, beelőzi más eszköz, akkor nem.

Amit mondok, az a mostani körülmények között érvényes. De a pénzügyi piacok mérete alapján egyáltalán nem elrugaszkodott szám, főleg ha dollárban beszélünk róla.

De még mielőtt felteszel egy még nagyobb számot kérdésként, nézzük picit máshonnan. Mindegy milyen árról beszélünk, nem a bitcoin értéke nő meg ennyire, hanem a dollár értéke csökken, és fog előbb-utóbb teljesen összeomlani, nem csak a bitcoin, de minden más eszköz árának eszeveszett emelkedését hozz majd el.

A kérdés inkább az, hogy előbb lesz-e egymillió dollár a BTC ára, vagy előbb számolunk-e már eleve minden mást is bitcoinban és felejtjük el a dollárt?

Milyennek látod a hazai kriptopénz közösséget?

Nálunk nagyon gyerekcipőben jár még a blockchain alkalmazása. Vannak jó projektek, mint például az Inlock vagy az Augmint, de e TE-FOOD is egy magyar fejlesztésű, Ázsiában elég sikeres projekt. Sok jó programozónk van, ami dühítő, hogy nincs megfelelő üzleti és marketing tudás, hogy ezeket igazán felfuttassuk. Hiába van sok jó programozó ha többségük külföldi projekteken dolgozik, akkor a profit nem itthon marad. A magyar ember mindig nagyon okos, kreatív, de nem igazán tudja a piacra vinni az ötleteit, a business vonalon gyengék vagyunk. Bár hozzá kell azért tenni, hogy az utóbbi pár évben ez még így is elég sokat javult.

Idén is megrendezitek a B-DAY konferenciát?

Igen, lesz idén is, immár negyedszer, májusban. A részleteket is hamarosan közzétesszük a honlapon.

Megosztom

Vásárolj a nagyobb kriptopénzekből a CoinMixed.eu-n, ha

  • - forintod vagy euród van
  • - banki átutalással szeretnél fizetni
  • - szükséged van magyar kezelőfelületre vagy ügyfélszolgálatra
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez
Powered by Coinmixed logo

Vásárolj a legtöbb kriptopénzből a Binance-en, ha

  • - bankkártyával szeretnél fizetni
  • - nem probléma az angol nyelvtudás
  • - kereskedni akarsz a coinokkal
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel