Amint arról tegnap is beszámoltunk, jövőre 30.5%-ról 15%-ra csökkenhet Magyarországon a kriptovalutákat terhelő adó mértéke. A bejelentést követően a parlament oldalán elérhetővé vált a tervezet pontos szövege is, amit ide kattintva érhettek el. (A linkért köszönet wacha nevű Discord tagunknak.)
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A javaslat szövege a dokumentum 4. oldalán, az 5. paragrafustól kezdve olvasható. A következőkben a jogi szöveg hétköznapi nyelven íródott hivatalos indoklását emeljük ki.
“A kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerüljön a személyi jövedelemadó rendszerébe.
A jelenlegi szabályok alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a kriptovaluta átruházásakor keletkező jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, így az után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.
Amennyiben a jövedelmet amagánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi (ami a kriptovalutával való kereskedés esetében elég gyakori), a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek
kell megfizetnie, emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka.
Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
Az Szja törvény alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek pedig azt az ügyletet kell minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül.
Jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is.
Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).
Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.
Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.”
Akit ennél is jobban érdekel a téma, az mindenképpen látogasson el Discord csatornánk kriptoadózás szobájába, ahol tegnap délután (május 11.) 15:00 óráig kell visszapörgetni az ezzel kapcsolatos beszélgetés kezdetéhez. Az ötletelés során több érdekes téma is szóba került, például a staking katás adózása, vagy hogy az új szabályozás elfogadásával akár 5 évre visszamenőleges adóamnesztáit is kaphatnak, vagyis bűntetlenül bevalhatják a kriptopénzekből származó bevételeiket azok, akik ezt korábban elfelejtették megtenni.