Mi, magyarok szeretjük úgy látni a világot, hogy van a nyugat, Amerika és társai, illetve a kelet, Kína és egyebek. De elárulunk egy titkot, a világon minden egyes ország ugyanígy tekint a világra, van a kelet, vagyis mindenki, aki tőlük keletre helyezkedik el, és van a nyugat, vagyis mindenki, aki tőlük nyugatra van. Ez olyannyira igaz, hogy Kínában úgy hivatkoznak a saját országukra, hogy “dzsong guo”, vagyis a középső ország.
Egy szó, mint száz: a nárcisztikus énközpontúságért senkinek sem kell a szomszédba menni, sem nekünk, sem senki másnak. A mai anyagunkban megnézzük, hogy melyik ország hogyan is áll a bitcoin használattal, bemutatjuk az országok rangsorát is.
Egyből felmerül a kérdés, hogy pontosan mi alapján készülhet el egy ilyen lista, szerencsére, óriási segítségünkre volt a ChainaAlysis összefoglalója a kutatás során. Ahogy ők is kiemelik, pusztán a befektetések mértéke alapján elkészíteni ezt a listát kissé túl egyszerű lenne, hiszen ha csak azt vizsgálnánk meg, hogy egy adott országban mennyi a totál kripto-befektetések összege, akkor egy kissé primitív, ráadásul torz listát állítanánk fel.
Hiszen -ahogy más, az egyes országokat rangsoroló gazdasági listák esetében is- a gazdag országok erősen elviszik az összevetés, a nyers tőketömeg és főleg a lakosságszám önmagában még nem elég izgalmas, ennél egy sokkal szofisztikáltabb összevetésre van szükség, olyanra, amiben nem az USA, és a többi nagy és gazdag ország kerül automatikusan az élre.
Úgyhogy az első, és legfontosabb tennivaló, hogy figyelembe vegyük mind a lakosságszámot, mind a “tőke erőt”, ezekkel korrigálni kell minden vizsgált ország esetében ahhoz, hogy egy korrekt, áttekinthető listát kapjunk.
De ez, önmagában még nem elegendő, hiszen ha például csak azt vizsgálnánk meg, hogy melyik országban nagy, nagyobb legnagyobb a bitcoin vásárlási hajlandóság, azzal megintcsak egy “suta” listát készítenénk. Ennél ez a piac már sokkal diverzifikáltabb, ezért érdemes egyéb szempontokat is figyelembe vennünk, úgymint:
-a CEX-eken, vagyis a centralizált tőzsdéken látható tranzakciós volumen, korrigálva a az egy főre vetített vásárolóerővel országonként
-a P2P, vagyis a Peer-to-Peer kripto-tranzakciók volumene, korrigálva, pontosabban figyelembe véve nem csak az egy főre vetített vásárolóerőt, de országonként az internethasználat elterjedtségét is
-a különböző DeFi platformokról a felhasználók felé áramlő tőke, vagyis ezek elterjedtsége és használata, figyelembe véve az egy főre vetített vásárlóerőt
Mind a CEX-ek, mind a DeFi platformok esetében volumen szerint kettéválasztották a kutatást, a kereskedelmi, vagyis feltehetőleg valamilyen üzleti tevékenységhez kapcsolódó, illetve a kisebb összegű, tehát feltehetőleg magáncélú tranzakciókra. Persze ahogy egyetlen kutatás sem, úgy ez sem tökéletes, de hellyel-közzel azért megbízhatónak tűnik ez a felmérés.
Végezetül az összes mutatóból készült egy summa érték, nulla és egy között, ahol minél közelebb áll egy ország az 1-hez, annál magasabb a “kripto-kultúra”, vagyis a kriptopénz-elterjedtség. Természetesen térképes nézet is készült, ezek alapján szépen kirajzolódik, hogyan is fest 2023 vége felé a világ, ami a kriptopénzek általános népszerűségét illeti.
Na és akkor most nézzük a rangsort!
A világot – ezen kripto-metrikák alapján – most India vezeti, náluk kiemelkedő a Peer-to-Peer kripto-tranzakciót, ebben kapták a legmagasabb értéket. Indiát követi Nigéria, itt a DeFi használata erős, de jelentős a centralizált tőzsdék kripto-forgalma is.
A harmadik helyen Vietnám áll, náluk viszonylag kiegyenlített a “mezőny”, vagyis a különböző kripto-műfajok használata. A negyedik helyezett az USA, ebből is látszik, hogy a korrekciós metodikák működnek, hiszen a világ vezető gazdasága “csak” ezt a helyezést tudta elhozni, ezek nélkül nyilván minden téren az első helyre került volna. Amerikában mind a Peer-to-Peer, mind a feltehetőleg kereskedelmi célú, centralizált tőzsdéken zajló kripto tranzakciók.
Következik az ötödik helyezett, a szomszédos Ukrajna. Esetükben a lassan két éve pusztító háborúnak is egészen biztosan szerepe van, hiszen Ukrajna bár óriási ország, de gyéren lakott, ráadásul kifejezetten szegény, így ha nincs ez a konfliktus, akkor a kripto-használat sem ugrik akkorát, amekkorát az elmúlt két év során.
Az ukrajnai kripto használat a vagyonmentésről és kimentésről szól, illetve persze nagy szerepe van az infrastruktúra sérülései miatt az alternatív pénzeszköz szükségességének. Nem is csoda, hog Ukrajna minden egyes mutatóban jól teljesített, pörög a Peer-to-Peer, a CEX-eken, DeFi-platformokon történő kripto utalás egyaránt. Főleg a DeFi hasít, érdekes, hogy a kereskedelmi célú -vagy annak gondolt- utalások egy kicsit kevésbé hangsúlyosak Ukrajnán belül, mint a magánszemélyek közötti utalások. A lényeg azonban az, hogy a háború sújtotta Ukrajnában ezerre megy a kripto, egy újabb szép példa arra, hogy a bitcoin és társai egyfajta alternatívaként képesek szolgálni, ha bármilyen okból megreccsen a mainstream infrastruktúra.
A legmagasabb értéket Ukrajnában a Peer-to-Peer tranzakciók kapták, úgy tűnik az emberek egymás közötti utalgatása dominál, valószínűleg ez sem véletlen.
De a következő helyezett, a laza 114 millió lakosú Fülöp-szigetek még Ukrajnánál is magasabb értéket ér el a Peer-to-Peer tranzakciók terén, úgy tűnik a hagyományos infrastruktúra iránti bizalom itt is alacsony, vagy nem feltétlenül alacsony, de nincs eléggé kiépülve ahhoz, hogy ekkora embertömeget zavartalanul el tudjon látni.
A lista csak egyre meglepőbb, ahogy tovább haladunk rajta, főleg annak fényében, hogy még az első 21 helyezettet sem tekintettük át, úgyhogy robogjunk is tovább!
Ne feledjük, hogy komplex értékelésről van szó, szerepel a DeFi, a CEX-ek, és a Peer-to-Peer utalások egyaránt, ráadásul súlyozva a népességgel és a gazdasági fejlettséggel.
Jön Indonézia, majd Pakisztán, a következő Brazília, Thaiföld, az őt követő helyezett pedig ismét meglepő.
Ez ugyanis nem más, mint a kripto-val az elmúlt két év során kifejezetten ellenséges Kína, úgy tűnik, hogy a bányászat, és gyakorlatilag a kripto-kereskedelem teljes tiltása nem tudta elejét venni annak, hogy a lakosság mégis intenzíven használja az új eszközöket.
Ezen a ponton fontos hozzátennünk, hogy a VPN használatnak köszönhetően ez a lista távolról sem precíz vagy pontos, sok hibája van, de nem könnyű ennél precízebb listát összerakni egy ennyire szerteágazó témában.
Kína után jön Törökország majd Oroszország, utóbbi esetében is szerepe lehet talán a háborúnak, hiszen az embereknek a szankciók megkerülésére alternatívákra lehet szüksége. Külön érdekesség Oroszország kapcsán, hogy a háború megindítása előtt nem sokkal Putin elnök különféle lazításokat jelentett be a kripto használat terén, akkor még nem is érthettük, hogy miért. Úgy tűnt, Putin kripto-barát, legalábbis a kriptokkal szemben megengedőbb Oroszországot akar, aztán persze hamar rájöttünk, hogy erről szó sincs, valójában csak előkészítette a szankciók által sújtott környezetet, pontosabban felkészült arra.
Oroszországot pedig egy nyugati ország követi, ami mind gazdasági fejlettségében, mind lélekszámában “odateszi magát”, az Egyesült Királyság. Argentína, Mexikó, Banglades, Japán, Kanada, Marokkó, ezzel zárul is a lista, eddig mentek el a készítői.
Ez egy remek összefoglaló, hiszen jól látszik, hogy valóban súlyozott, ezáltal szofisztikált, hiszen a tényleges használatra, és nem a volumenre fókuszál.
Külön érdekesség ebben a kutatásban, hogy az elmúlt évek medvepiaca, és az FTX összeomlása utáni helyreállásban, vagyis a kripto-adopció növekedésének folytatásában elsősorban az úgynevezett Lower-Middle Income országok jeleskednek, náluk folytatódik a “leállás” után a legintenzívebben a terjedés ismét. Ezek India, Nigéria és Ukrajna, bár utóbbi esetében ismét ki kell emelnünk a háború hatásait.
Egy szó, mint száz, a medvepiac nem tett jót a krpto elterjedésének, most viszont már mintha látszana a fény az alagút végén, újra megindult a terjedés, elsősorban az említett kereseti kategóriába tartozó országokban.
De nézzünk meg egy másik összefoglalót is, a Statista is foglalkozik a témával, ők viszont egy jóval kevésbé szofisztikált, ám számunkra mégis érdekes témával foglalkoznak, ez egyszerűen a kripto-birtoklás a teljes népesség körében, ez a lista mutat átfedéseket az előzővel.
A pontos kérdés amúgy úgy szólt, hogy “birtokol?” illetve “használ?” kriptopézeket, tehát egy picit azért túlmutat az egyszerű vásárláson és hodlerelgetésen.
Vezet Nigéria, utána jön Törökország, majd az előző listán nem is szereplő Egyesült Arab Emirátusok, utána Indonézia, Brazília, India, Argentína, Malajzia, Szaud-Arábia, Dél-Afrika, Svájd, Dél-Korea és Egyiptom.
Ez így önmagában sem érdektelen, hiszen egyrészt nagy az átfedés az előző listával, másrészt Dél-Korea és a már említett Egyesült Arab-Emirátsuok, de Malajzia sem szerepelt az előző összeállításban. Viszont ami ennél sokkal izgalmasabb az a birtoklás aránya, mértéke a teljes népességen belül, méghozzá annak növekedése 2019 és 2023 között.
Nézzünk meg egy-egy konkrét példát!
Törökországban 2019-ben még “csak” 20% volt a kriptopénz birtoklás aránya, mostanra, vagyis 2023-ra ez felment 47%-ra mentünk fel! De érdemes megnézni az éves növekményt is!
- 2019: 20%
- 2020: 16%
- 2021: 25%
- 2022: 40%
- 2023: 47%
Jól látszik, hogy bár 2020-ban volt pár százalék visszaesés, de a növekedés töretlen, alig négy év alatt hatalmas előrelépésről van szó. Mostanra pedig már a lakosság közel fele rendelkezik kriptopénzekkel, legalábbis már használt bitcoint, vagy mást.
Hasonló a helyzet a lista többi szereplőjénél is, sok országban eléri a lakosság felét, legrosszabb esetben is az egy ötödét a kripto-adopció.
Persze ahány kutatás, annyi eredmény egy ennyire nehezen mérhető, ráadásul bizonytalan területen, de a nagyságrendek, és a vezető országok azért össze-összecsengenek. A következő, amit megvizsgáltunk a Buy Bitcoin Worldwide összefoglalója.
Ők arra jutottak, hogy a globális átlagérték 15%, ezen az értéken érdemes elgondolkodni, hiszen ha ez hiteles, akkor már 1,2 milliárd embernek vannak kriptopénzei, ami jó hatszoros az eddigi kétszáz milliónak, amit évekig emlegettünk.
Az USA értékét 13%-ra teszik, vagyis 33,7 millió amerikai vett már kriptopénzeket.
Arra is kitérnek, hogy a kripto-tulajdonosok 36%-a bitcoint birtokol, ezzel -kevésbé meglepő módon- ez a legnépszerűbb kriptopénz.
Az éter kapcsán a globális arány 23%, ezzel szemben az amerikai kripto-tulajok 25%-a birtokolja ezt a kriptopénzt, így ez ott némiképp felülreprezentált.
A férfiak pedig 2,8-as szorzóval esélyesebbek arra, hogy kriptopénz vásároljanak, mint a hölgyek.
Az USA kripto-birtokosainak 74%-a férfi, 26%-a nő.
Az ő összesített listájukat is India vezeti, méghozzá 29%-al, jön a más összeállításokban szntén már többször előkerült Nigéria 27%-al, mad Vietnam 25%-al.
Összefoglaló
Úgy tűnik, a harmadik világ béli, -innen nézve- elmaradottabb, a low-income, vagy a mid-low income kategóriába tartozó országok körében különösen népszerűek a kriptopénzek, ennek okai a következők lehetnek:
-a helyi banki infrastruktúra fejletlensége
-a magas infláció
-az általános gazdasági bizonytalanság
-az államba vetett bizalom alacsony mértéke
-a feketegazdaság magas arány
És a leapfrogging, egy izgalmas jelenség a technológia elterjedésben, melynek lényege, hogy amikor egy nehezebb helyzetű térségbe eljut egy új technológia, akkor automatikas adoptálják az emberek, ez önmagában még nem lenne meglepő, az viszont kifejezetten érdekes, hogy ez sokszor úgy történik, hogy az adott technológia fejlődésében egyszerűen átugrottak egy fejezetet, hiszen az nem jutott el hozzájuk. Például sok Afrikai országban sosem voltak “butatelefonok”, ők egyből az okostelefonokkal kezdték.
A kripto esetében nem tudunk “előző fejezetről” beszámolni, az viszont biztos, hogy sok harmadik világ-béli országban természetesnek veszik a kriptopénzeket, csak elkezdik használni, nem próbálják meg elhelyezni a pénz evolúciójában, és nem is ragaszkodnak görcsösen a fiat pénzek rendeszeréhez.
Összességében a kripto-elterjedtség szépen növekszik, hol erősebben, hol gyengébben, az viszont biztos, hogy a folyamat erőteljesen halad. Azt is érdemes kiemelni, hogy ahogy a Finder.com összefoglalója is kiemeli, a kripto a fiatalok játékszere, az X, Y, Z generáció adja a piac törzsét, a boomerek alig-alig vannak jelen.
De! Természetesen nem zárhatjuk le ezt az anyagot anélkül, hogy beszélnénk a hazai helyzetről. Említettük a kétszáz milliós számot, amit a globális kripto-elterjedtség kapcsán sokáig használtunk, mondván, ennyi embernek van kriptopénze. Ezt az értéket arányosítva, Magyarország esetében azt mondtuk, hogy ennek megfelelően, nagyságrendileg 150-200 000 magyar vehetett már kriptopénzt, de láttuk, hogy a kiindulási szám, vagyis a globális kétszáz millió már nem áll meg, sokkal inkább 1,2 milliárdról van szó, ha ennek hihetünk, akkor a hazai érték inkább 1-1,2 millió lehet. De ismerve a hazai viszonyokat erre a számra mégis ösztönösen azt kell mondanunk, hogy erősen el van túlozva.
Ezt az 1,2 milliárd fős értéket eleve fenntartásokkal kell kezelnünk, ennél hitelesebbnek tűnik a Henley and Partners friss kutatása, ebben 210 millióra teszik globálisan a kriptopénz-tulajdonosok számát, vagyis hazánkra “extrapolálva” durván 200 000-hez jutunk, vagyis masszív növekedés legalábbis talán mégsincs itthon.
Viszont bármely számnak hiszünk is, van egy más, megkerülhetetlen szempont is, ez pedig az, hogy szép és jó a bitcoin-címek száma, de felmerül a kérdés, hogy pontosan mire hasznáják azokat. Hiszen bár van némi információ-értéke önmagában annak is, hogy hány BTC címet hoztak eddig létre, de mégiscsak izgalmasabb, hogy azokon pontosan mi történik.
A Techopedia elemzése arról tanúskodik, hogy ugyan hiteles a sok helyen előkerülő közel félmilliárdos, pontosabban 460 milliós bitcoin tárca cím, legalábbis 2018 decemberében még az volt, viszont ebből 288 milliónak tulajdonképpen nincs semmiféle gazdasági értéke, hiszen 93%-ukat csak egyszer használták, illetve a legtöbben nincs egyenleg.
Tehát “csak” 172 millió olyan tárca van, ami “gazdaságilag értelmezhető”. De itt még nincs vége a “korrekcióknak”, azt is tudnunk kell, hogy ebből a 172 millió címből 147 millió tőzsdékhez, különböző kereskedőkhöz, szerencsejáték- és dark-web piacterekhez tartozik. Tehát tök jól hangzik, hogy már közel félmilliárd tárcát hívtak életre, viszont ezt megintcsak erős fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a számok mögé nézve más képet kapunk.
Úgy tűnik, hogy “csak” 25 millió olyan tárca van, ami magánemberekhez tartozhat, és van is rajta bitcoin.
Nem egyértelmű tehát, hogy hány embernek van bitcoinja, rengeteg az egymásnak ellentmondó érték. Egy újabb, megint másik szám a BuyBitcoinWorldwide-tól a 106 millió, szerintük 2023-ban ennyi embernek van bitcoinja. Egy ember több tárcát is létrehozhat, a tárcák “hovatartozása” mindig erősen kérdőjeles, hiszen ahogy láttuk tartozhatnak tőzsdéhez, szerencsejáték oldalakhoz és sok egyébhez egyaránt. Ráadásul például egy tőzsde egyszerre akár több tízezer ember bitcoinjait is tárolhatja egyetlen tárcában, ez csak tovább bonyolítja a képletet.
Ha elfogadjuk a 106 millió számot, amit a BuyBitcoinWorldWide mond, mint a bitcoin-tulajdonsok globális száma, akkor ebből érdemes újra kiszámolnunk a magyar értéket.
De előtt egy másik, beszédes szám. A globális népesség videónk születésekor 8,1 milliárd, tehát most -ha hiteles a 106 millió bitcoin-birtoklás szám- az emberiség 1,3%-ának van bitcoinja, bőven van még hova nőni.
Na és akkor most lássuk Magyarországot, 9,71 millió ember él most itthon, vagyis -ismét feltételezve, hogy hitelt adhatunk a 106 milliós, globális értéknek, 126 100 honfitársunk van, aki már rendelkezik bitcoinnal.
Fontos hozzátennünk, hogy itt és most “csak” a bitcoin birtoklásról van szó, az egyéb kriptopénzeket nem vettük figyelembe.
Az biztos, hogy borzasztó nehéz tisztán látni ebben a kérdésben, de fogadjuk el, hogy nagyságrendileg 100-150 millió ember rendelkezik bitcoinnal világszerte, ez ahogy láttuk alig több, mint az emberiség 1-1,5%-a, vagyis óriási növekedés áll még előttünk. A száz százalékos penetrációt természetesen sohasem fogjuk elérni, de hogy innen még nőhetünk, az szinte biztos.
Jól látszik, hogy bár 2020-ban volt pár százalék visszaesés, de a növekedés töretlen, alig négy év alatt hatalmas előrelépésről van szó. Mostanra pedig már a lakosság közel fele rendelkezik kriptopénzekkel, legalábbis már használt bitcoint, vagy mást.
Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy sok éve a török líra a leginkább inflálódó valuta a világon és az emberek nem szívesen tartják benne a megtakarításaikat.
