Pánik Londonban, hisztéria és krízis Ázsiában: az ezüst elfogyott. India egyetlen ünnep alatt vásárolta ki a világ ezüstkészletét? Mutatjuk a részleteket!
Az ezüst piacán a napokban valóban pánikhangulat uralkodott el. Ami Indiában egy kulturális hagyományból indult – a Dívali körüli megnövekedett kereslet –, az pillanatok alatt globális válsággá eszkalálódott.
A hírek szerint a krízis folyamán, az országban valós fizikai ezüsthiány alakult ki, ami nemcsak az ázsiai piacot, de Londont, a világ egyik legfontosabb kereskedési központját is megbénította.
India, a fény ünnepe és az ezüst krízis
India hagyományosan a világ legnagyobb ezüstfogyasztója. Az ezüst a vallási ünnepek, esküvők és a gazdagság szimbóluma, különösen a Dívali (fény ünnepe) idején, amikor a bőség istennőjének, Laksminek tiszteletére vásárolnak nemesfémet.
A probléma mérete idén azonban példátlan volt. A hirtelen vásárlási láz mögött egyrészt a szezonális kereslet állt, másrészt a közösségi média gerjesztette, szinte megállíthatatlan spekulációs roham. Mivel az arany ára történelmi magasságokba emelkedett, a befektetők és a vásárlók tömegei fordultak az “olcsóbb” nemesfém, az ezüst felé.
Ez a mértéktelen kereslet órák alatt szívta fel a rendelkezésre álló készleteket. Ennek eredményeként India legnagyobb finomítói is arról számoltak be, hogy történetük során először teljesen kifogytak a készletekből. A helyi prémiumok (azaz a nemzetközi ár és a helyi eladási ár közötti különbség) extrém módon megnőttek, jelezve a fizikai készletek teljes kimerülését.
Pánik Londonban: összeomló globális piac
Az indiai keresleti robbanás gyorsan átterjedt a globális piacra. A nagy nemzetközi bankok és finomítók, amelyek az indiai piacot látják el, gyorsan kimerítették a fizikai készleteiket. Az egyik kulcsszállító, a JPMorgan Chase is figyelmeztette ügyfeleit, hogy októberben nem tud ezüstöt szállítani, és a következő elérhetőség is csak novemberben várható.
Londonban, a globális ezüstkereskedelem központjában, a kereskedők “majdnem összeomlott” piacról beszéltek, mivel a bankok küszködtek az árak jegyzésével a csekély likviditás közepette. 
A fizikai ezüst kölcsönzésének ára, az úgynevezett lízingdíj (lease rate) 30% fölé emelkedett, ami extrém stresszt jelez a fizikai piacon. Az ezüst árfolyama a 54 USD/uncia feletti rekordot is megjárta, mielőtt jelentősen visszaesett volna, ami rávilágított a piac extrém érzékenységére és a spekulációs hullámok erejére.
Az 1980-as Hunt-sokk visszhangja
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a piaci szereplők a mostani krízist az 1979-1980-as Hunt-fivérek által okozott sokkhoz hasonlítják. A Hunt testvérek, Nelson Bunker Hunt és William Herbert Hunt, spekulációs célból felvásárolták a fizikai ezüstöt és a határidős szerződéseket. Azzal, hogy a szerződések lejáratakor ragaszkodtak a fizikai leszállításhoz, valós likviditási krízist okoztak.
Az ezüst ára az unciánkénti 7 dollárról egészen a rekordközeli 50 dollárig emelkedett, mielőtt a szabályozó hatóságok beavatkoztak, és megváltoztatták a kereskedési szabályokat, ami végül az ár összeomlásához vezetett. A jelenlegi krízis, bár egy népi vásárlási roham indította, ismét azt mutatja, hogy a fizikai kereslet meg tudja roppantani a papírra épülő piacot. Jelenleg is egy hasonlóan extrém piaci feszültség bontakozott ki.
Papír ezüst esete a valósággal szemben
A jelenlegi krízis rávilágított a modern ezüstpiac legnagyobb paradoxonára: a papír ezüst és a fizikai ezüst közötti hatalmas aránytalanságra. A “papír ezüst” olyan pénzügyi eszközöket jelöl, mint a határidős szerződések, opciók és tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), amelyek nem igényelnek azonnali fizikai leszállítást. Az elemzések szerint a fizikai piacon lévő minden egyes uncia ezüstre több száz uncia papír-követelés juthat.
Ez a rendszer addig működik, amíg mindenki megbízik abban, hogy a fizikai leszállításra nem lesz szükség. Amikor azonban egy olyan nagy szereplő, mint India, valós fizikai ezüstöt követel, az egész rendszer egy pillanat alatt megroppan. Ezt tükrözte a londoni lízingdíj (lease rate) 30% fölé emelkedése is, mivel a bankok kétségbeesetten próbáltak fizikai fémhez jutni a leszállítási kötelezettségeik fedezésére. (Halkan jegyeznénk meg, hogy az arany esetében is hasonló lehet a helyzet.)
Beszéljenek a számok
Az elmúlt napok eseményeire és az ezüst árfolyamának a száguldozásának kapcsán elmondhatjuk, hogy Londonban elfogyott jelenleg az ezüst. Az LBMA-nak legalább 150 millió uncia ezüstre van szüksége a helyzet stabilizálásához, hogy a valós keresletet le tudja szálíltani. Ha ezt a mennyiséget nem teremtik elő, az lerombolhatja a szabad és tisztességes, keresleten és kínálaton alapuló piacok illúzióját.
Összeomlás szélén a Bitcoin, zuhannak a bányászrészvények is – Kripto Akadémia
A nem saját nemesfémek eladása nemcsak a nemesfémekre korlátozódik, hanem rendszerszintű kockázatot jelent az egész pénzügyi rendszerben. Milliárdszámra adnak el olyan értékpapírokat, amelyek nem is léteznek fedezet nélkül. Ha az ezüst szállítása elmarad az konkrétan leleplezi a Ponzi-rendszerként működő jelenlegi pénzügyi rendszer egy darabját.
Az LBMA a London Bullion Market Association rövidítése, egy nemzetközi kereskedelmi szövetség, amely a nemesfémek globális hatóságaként működik. A globális tőzsdén kívüli (OTC) nemesfémpiacot képviseli, és meghatározza az arany és ezüst finomításának, kereskedelmének és felelős beszerzésének szabványait. Az LBMA tagjai között számos cég megtalálható, például finomítók, termelők, kereskedők és központi bankok.
A digitális menedék: kriptovaluták és a válság
A hagyományos, fizikai piacok instabilitása szinte törvényszerűen hat ki a decentralizált, digitális eszközökre. A fizikai eszközök sebezhetősége – a készletezési problémák, logisztikai szűk keresztmetszetek – a kriptovaluták előnyeit hangsúlyozza. A Bitcoin, mint a “digitális arany“, ilyen válságos időszakokban gyakran a befektetők célpontja.
Mi az a papír-Bitcoin? – Kripto Akadémia
Litecoin: A digitális ezüst felértékelődése és az ETF-esély
A Litecoint régóta a Bitcoin ezüstjeként tartják számon. Ahogy a fizikai ezüst elfogyott, és az extrém prémiumok elriasztják a vásárlókat, a “digitális ezüst” szerepe felértékelődhet a jövőben. Emellett a piac fokozottan figyeli a Litecoin sorsát a közelgő spot Litecoin ETF jóváhagyások miatt is. Egy ilyen tőzsdei termék bevezetése hatalmas intézményi tőkét vonzana be, ami jelentős árfolyam-emelkedési potenciált jelenthet az LTC számára.
Összefoglalás
Az indiai ezüstpiaci krízis egy ékes példája annak, hogy a hagyományos piacok mennyire sebezhetőek a logisztikai és készletezési zavarokkal szemben. A pénz világa megint csak bebizonyította: a válság lehetőséget teremt, és gyorsan eltolja a befektetői fókuszt a megbízhatóbbnak vélt menedékeszközök felé.
A fizikai piacok zűrzavara is megerősítheti a Bitcoin értékőrző szerepét, és új lökést adhat a “digitális ezüstnek”, a Litecoinnak, amely nemcsak a hiányból profitálhat, de egy várható ETF-jóváhagyás révén is új, izgalmas korszak előtt állhat. Érdemes figyelemmel kísérni a további piaci mozgásokat, mert a jelek szerint a kriptovilág hosszú távon profitálhat a globális ezüst válság és krízis okozta sokkból.
Kövess minket a legfrissebb kriptopénzügyi hírekért és elemzésekért! Legyél Te is VIP tag a Discord csatornánkon, ahol naprakész hírfolyamunkban és VIP chat szobánkban követheted a kriptovalutákkal kapcsolatos eseményeket! Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
A likviditási sokk: ezért omlott össze a bitcoin és a tőzsde
/bloomberg, ndtvprofit, metalsdaily, guardian, economic times/