A legtöbb piaci szereplő úgy gondolja, a Bitcoin mostani árfolyamesése egyszerűen a szokásos ciklikus korrekció része. Mark Moss azonban egészen másról beszél legújabb elemzésében: szerinte egy rejtett, rendszerszintű konfliktus bontakozik ki a régi pénzügyi architektúra és a BTC által megtestesített új monetáris rendszer között.

És ez a háború most lépett az igazán éles szakaszba.

Moss narratívája radikális, ugyanakkor mélyen logikus: úgy véli, a Bitcoin árfolyama nem azért mozdult el drasztikusan, mert valaki “eladta”. Hanem mert két pénzügyi világ ütközött: a követelés-alapú, szintetikus eszközökkel operáló, és árfolyamokat végletesen manipuláló Wall Street és a valódi, száz százalékban leellenőrizhető, inflálhatatlan BTC-fedezet ökoszisztémája.

Ez a cikk ennek a konfliktusnak a mechanikáját tárja fel.

A konfliktus gyökere: két monetáris rendszer áll szemben egymással

Moss a világ mai pénzügyi architektúráját két szereplőre bontja:

1. A “financialisták” – a régi rendszer urai

Ide tartozik a Federal Reserve, a JPMorgan, az európai bankdinasztiák és a derivatívapiac teljes infrastruktúrája.
Ezek az intézmények nem ténylegesen birtokolják az eszközöket: ők a papír-igények (claims) rendszerét uralják.

A modern pénzügyi világ:

• eurodollár-rendszerre,
• derivatívákra,
• swapokra,
• repo-mechanizmusokra,
• és újra-hipotetizált (többszörösen elzálogosított) eszközökre épül.

Vagyis a hatalmuk abból ered, hogy “szintetikus eszközökkel” helyettesítik a valódit, amihez a piacok hozzáférnek, ezek árfolyamát ráadásul szinte tetszőlegesen tudják manipulálni különböző eszközökkel.

2. A “szuverenisták” – akik ki akarnak lépni a rendszerből

Ide sorolja Moss:

• a dollárfüggőséget csökkenteni akaró államokat,
• az intézményi és vállalati szektort,
• az egyéneket, akik a saját pénzük felett akarnak teljes ellenőrzést.

A közös nevező: vissza akarnak térni a valós, kontrollálhatatlan pénzhez – amilyen például a Bitcoin is.

Nem a Bitcoin indította el a háborút – hanem a Strategy

A Bitcoin puszta létezése megingatta a narratívát.
De Mark Moss szerint a Strategy volt az, amely megingatta a hatalmat.

A cég ugyanis bebizonyította, hogy a BTC használható vállalati szintű, tőkepiaci fedezetként.

Ez egészen más kategóriát jelent:

• nem egy spekulatív eszköz,
• nem egy ETF mögötti távoli instrumentum,
• hanem alapvető, új típusú fedezet, amely kikerül a bankrendszer kontrollja alól.

Ez a mozzanat volt Moss szerint a “casus belli” a Strategy ellen.

A döntő fordulat: a Stretch (STRC) – a világ első, szabályozott Bitcoin-kollaterál motorja

A MicroStrategy bevezette a Stretch (STRC) nevű instrumentumot, amely Moss szerint nem egyszerű kötvény, hanem:

az első, szabályozott, Bitcoin-fedezetű hozamtermelő pénzügyi motor.

Mit tud a Stretch?

• Bárki hozzáférhet hagyományos brókerszámlán keresztül.
• A hozamot valódi Bitcoin fedezi (jelenleg 10,75%).
• A bankrendszert teljesen megkerüli.
• Nincs repo, nincs derivatív lánc, nincs rehypothecation.
• Ha a befektető pénzt tesz be → a MicroStrategy valódi Bitcoin-t vásárol.

Ez egy önmagát erősítő visszacsatolási hurkot hoz létre:

1. Stretch-kereslet nő →
2. MicroStrategy Bitcoin-t vásárol →
3. csökken a piaci kínálat →
4. nő a Bitcoin ára →
5. nő az MSTR fedezeti értéke →
6. újabb Stretch-kibocsátás válik lehetővé.

Ez az, amit Moss úgy nevez: “scarcity engine” – valódi szűkösségi motor

És ez az a pont, ahol szerinte a Wall Street pánikba esett.

A megtorlás: koordinált támadás a Bitcoin, mint valós fedezet ellen

A Mark Moss által bemutatott eseménysor félelmetesen koherens. Úgy véli, hogy a Wall Street koordinált támadást indított a Bitcoin, mint valós fedezet, és ezáltal a Strategy modellje ellen. Ennek lépései úgy véli, az alábbiak:

1. JP Morgan margin-emelés: 50%-ról 95%-ra

2025 júliusában a JPMorgan prime brokerage egysége drasztikusan megemelte az MSTR margin-követelményét.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy:

• ha valaki 100 000 dollárnyi MSTR-t akart venni,
• akkor 95 000 dollár készpénzt kellett feltennie fedezetként.

A hatás:

• kiirtotta a tőkeáttételt,
• fedezeti alapok tömegesen kényszerültek pozíciót zárni,
• az MSTR árfolyama azonnal összeomlott.

Más magas volatilitású részvényeknél (Tesla, Nvidia, Coinbase) ez nem történt meg, csak a Strategy-t célozták.

2. A Wall Street elindította a szintetikus Bitcoin termékeket

JP Morgan beadott egy tőkeáttételes, Bitcoinhoz kötött struktúrált terméket (IBIT ETF-re hivatkozva),

amely úgy ad “Bitcoin kitettséget”, hogy közben a bank nem vesz valódi Bitcoin-t.

Ezzel nem csökken a piaci BTC-kínálat, tehát nem erősödik a Bitcoin fedezeti szerepe.

Ez a Bitcoin papír-arany verziója.

3. Beindult a shortolási offenzíva

2025 novemberére:

• 27,5 millió MSTR részvény volt shortolva,
• ez a teljes részvényállomány 10,5%-a.

Moss szerint ez egy ritka és extrém módon koordinált short-kampány.

4. MSCI index-exklúziós fenyegetés

Az MSCI bejelentette, hogy akár ki is veheti az MSTR-t az indexeiből. Ez passzív alapokon keresztül 8,8 milliárd dollárnyi kényszerértékesítést indukálhat.

A Strategy vérzik, ha Saylor elad, pokoljárás következik a Bitcoin számára

A Bitcoin elleni régi fegyver: a papír-arany rendszer újraéledése

A videó egyik legerősebb történelmi párhuzama a Comex és LBMA papír–arany modellje, amelyben

minden 1 uncia fizikai aranyra akár 100–120 uncia papír-arany igény jut.

A napi futures-volumen gyakran meghaladja a 20 millió unciát – miközben a szállítható arany a trezorokban mindössze 20–30 millió uncia.

A bankok pedig eközben:

• shortolnak,
• többszörösen újrahipotetizálnak,
• a papírpiac árával elnyomják a fizikai arany valódi értékét.

A céljuk az, hogy ne a fizikai eszköz szabja a szabályokat, hanem a papír-claim rendszer.

Ezért lehetett az arany és ezüst árfolyama évtizedeken keresztül mesterségesen alacsonyan tartva.

Most ugyanezt próbálják meg a Bitcoinnal – sikertelenül. De miért – merül fel a kérdés?

A Bitcoin más: átlátható, véges és nem újrahipotetizálható

A Bitcoin:

• teljesen transzparens,
• minden mozgás követhető,
• nem lehet belőle “papír-Bitcoin”-t nyomtatni,
• nem lehet 20-szor újra elzálogosítani,
• 24/7 globálisan kereskedhető,
• nem állítható le, nincs “circuit breaker”.

Ezért Moss szerint a Wall Street vereségre van ítélve, mivel szintetikus Bitcoin kitettség ugyan létrehozható – lásd ETF-ek – viszont szintetikus, többszörözött Bitcoin fedezet nem.

A fedezeti eszköz ugyanis csak a valós, saját kulcsú Bitcoin lehet.

A Stretch ezért veszélyes: valódi Bitcoin-t von ki a piacról

A MicroStrategy modellje röviden és egyszerűen így néz ki:

• Bitcoin-t vesz, nem papír-terméket,
• ezzel csökkenti a likvid kínálatot,
• növeli a fedezeti értéket,
• majd még több Bitcoin-t vesz.

Ebben a modellben Moss szerint egyfajta “monetáris fizika” törvényei érvényesülnek, ez ellen pedig úgy véli, nem lehet szabályozással küzdeni. 

Véleményünk szerint lehet – erre példa az MSCI-ből vasló kizárással fenyegetés is – de maximum késleltetni fogja mindez a Strategy és a Bitcoin sikerét.

A szintetikus papírok és az ETF-ek ugyanakkor úgy véli

• nem csökkentik a kínálatot,
• nem erősítik a monetáris bázist,
• nem képeznek fedezeti hurkot.

Ezért a Wall Street minden ereje ellenére a valós Bitcoin birtoklása mindig előnyt fog élvezni a szintetikus eszközökkel szemben. 

A történelem ismétli önmagát – centralizálás minden alkalommal, amikor a rendszer fenyegetve érzi magát

Moss hosszú történelmi párhuzamot von:

• a Flexner-jelentés (az orvoslás centralizálása),
• az oktatás szabványosítása,
• az ipari mezőgazdaság kialakulása,
• a Federal Reserve 1913-ban történt létrehozása.

A mintázat úgy véli, mindig ugyanaz:

1. megjelenik az alternatíva,
2. a hatalom centralizál,
3. elfojtja a riválist,
4. átkeretezi a narratívát.

Ma ugyanez történik – csak a rivális most a Bitcoin mint új fedezeti-réteg.

A valódi háború nem a Bitcoin ára körül zajlik – hanem a pénzügyi “rail-ekért”

A kulcsmondat Moss szerint ez: “Aki irányítja a pályát, az 

„Aki uralja a pénzügyi terepet (kifizetési csatornákat), az uralja a jövő monetáris rendszerét.”

A Wall Street célja:

• betokozni a Bitcoint a saját szintetikus rendszerébe,
• ETF-ekbe zárni,
• struktúrált termékekbe csomagolni,
• a likviditást és a hozamot visszaszívni.

A MicroStrategy célja:

• kivonni a BTC-t a piacról,
• saját “kifizetési csatornákat” építeni,
• valós fedezetet teremteni.

Úgy véli, ez a két világ összeütközése idézte elő a mostani árfolyamreakciókat. Véleménye szerint Bitcoin nem gyenge épp ellenkezőleg: a régi rendszer érzi fenyegetve magát – ezért támad.

Mi ennek a jelentősége egyéni befektetők számára?

Moss szerint azért fontos mindez, mert:

• a régi pénzügyi rendszer nem a megtakarítókért létezik,
• a bankbetétek reálhozama évek óta negatív,
• a pénzpiac és a kincstárak csak addig működnek, amíg az infláció kontroll alatt van,
• válságban mindig a kisbefektető szenvedi el a szabályváltozást.

A szintetikus BTC termékek úgy véli:

• elveszik a BTC hozamot,
• és nem biztosítanak valódi tulajdont.

Ezzel szemben úgy véli, valódi Bitcoin-t birtokolni = valódi fedezetet birtokolni.

A Wall Street elleni harc kulcsa a saját eszközök tartása (fizikai arany, ezüst,ingatlan ,BTC) nem pedig papír-Bitcoin.

A Bitcoin alapú pénzrendszer születése – egy 300 billió dolláros vagyonátrendeződés korszakát éljük