A Fehér Ház pénteken kezdi el a régóta várt UFO-akták kiadását, alig másfél hónappal azután, hogy regisztrálták az ezzel összefüggésbe hozott internetes címet.
Nem egyszerre jönnek az UFO-akták
Korábban Trump elnök utasította kormányának vezető tisztviselőit, hogy indítsák el a folyamatot az „e világin túli” információk nyilvánosságra hozására.
A program mai kezdetére egy csütörtöki megbeszélésen derült fény, amelyen részt vett Tim Burchett republikánus képviselő is. Ő a képviselőház felügyeleti bizottságának azon munkacsoportjában dolgozik, ami a titkosított iratok feloldásával foglalkozik.
“Holnap kezdődik. Lesznek benne pilótáktól származó anyagok, és talán egy videó is” – mondta Burchett egy újságírónak.
A pilótáktól származó anyagok olyan esetekre utalhatnak, amikor amerikai katonai pilóták aktív szolgálat közben találkoztak UFO-kkal.
A képviselő szavai alapján a ma bemutatásra kerülő anyagok még nem fogják tartalmazni azt a 46 UFO-videót, amelynek nyilvánosságra hozatalát a Kongresszus kérte a Védelmi Minisztériumtól. Ez viszont nem jelenti azt, hogy soha ne ismerhetnénk meg ezeket, az aktákat ugyanis nem egyben, hanem heti részletekben tervezik közzétenni.
Burchett megjegyezte, hogy a Kongresszusban még mindig vannak, akik ellenállnak a kiadásnak, de bízik abban, hogy Trump betartja az ígéretét, és nem állítja le a nyilvánosságra hozatali folyamatot.
A Carter-sztori
Burchett a minap a Joe Rogan podcast vendége is volt, ahol szintén szóba kerültek az UFO-akták és a titkosítás feloldása. A beszélgetés során említésre került Jimmy Carter volt amerikai elnök régi, UFO-körökben gyakran idézett története is.
A történet szerint Carter, aki mélyen vallásos ember volt, és saját állítása szerint maga is tanúja volt egy UFO-észlelésnek, elnökként szerette volna nyilvánosságra hozni az addig titkosított információkat. A legenda szerint a hírszerzés sokáig csak korlátozott betekintést adott neki az ügyekbe, de végül kapott egy bizalmas tájékoztatást, ami annyira megrázta, hogy a környezetében élők visszaemlékezései szerint még hetekig láthatóan zaklatott maradt.
Az UFO-közösségben terjedő verzió szerint azt mondták az elnöknek, hogy a nagy világvallások, köztük a kereszténység is, földönkívüli eredetű programok voltak, amelyek célja az emberiség kontrollálása volt, ez pedig mélyen felzaklatta a vallásos Cartert.
Mások szerint még ha igaz is, hogy Carter kapott valamilyen különleges eligazítást, a történet éppen úgy hangzik, mint amivel a hírszerzés könnyen kordában tarthat valakit.
Egy kellően megrázó, vallási és társadalmi következményekkel fenyegető narratíva alkalmas lehet arra, hogy elvegye az elnök kedvét a további kutakodástól és a nyilvánosságra hozataltól. Szerintük naivitás lenne azt feltételezni, hogy miközben a hírszerzés politikusokat, tisztviselőket és külföldi szereplőket is igyekszik befolyásolni, éppen az Egyesült Államok elnökét ne próbálná meg irányítani vagy legalább bizonyos keretek között tartani.
Természetesen minderről nincs nyilvánosan ellenőrizhető bizonyíték, ezért a Carter-sztorit sem tényként, hanem az UFO-téma körüli mitológia részeként érdemes kezelni. Arra azonban jól rávilágít, hogy az UFO-akták nyilvánosságra hozatala nemcsak katonai és nemzetbiztonsági kérdésekről szól, hanem arról is, hogy milyen vallási, társadalmi és filozófiai sokkot okozhat egy ezzel kapcsolatos hivatalos bejelentés.