A Glassnode friss elemzése arra világít rá, hogy a piacon lévő bitcoinok több mint 30 százalékát közvetlenül érinthti a kvantumveszély. Ha nem változtatunk a tárcahasználati szokásainkon, a jövő szuperszámítógépei könnyedén kifoszthatják a kriptopiacot.
Miközben a közbeszédet és a szalagcímeket jelenleg a mindent átható mesterséges intelligencia uralja, a háttérben egy másik óriás is ébredezik. Ez a bizonyos kvantumveszély idővel a Bitcoin hálózatot is elérheti, és bár a technológia jelenlegi állása még nem jelent közvetlen fenyegetést a Bitcoin biztonságára, a kockázat valós. A technológia fejlettsége ma még messze elmarad attól a szinttől, ami a Bitcoin kriptográfiai védelmének feltöréséhez szükséges lenne.
A neves elemzőcég, a Glassnode nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy tűpontosan felmérje a Bitcoin kvantumveszélynek kitett készletét. Legfrissebb jelentésében térképezte fel a hálózat sebezhető pontjait, és az eredmények sokkoló képet mutatnak. A forgalomban lévő bitcoinok jelentős része már most védtelen lenne egy jövőbeli kvantumtámadással szemben.
Mi az a kvantumveszély, és miért kell aggódnunk?
A probléma megértéséhez le kell bontanunk a Bitcoin működésének alapjait. A kriptovalutákat privát kulcsok vezérlik, míg a hozzájuk tartozó nyilvános kulcsok teszik lehetővé a hálózat számára annak ellenőrzését, hogy a tranzakciót valóban a jogos tulajdonos írta-e alá. A jelenlegi matematikai és kriptográfiai szabályok szerint a nyilvános kulcs ismerete teljesen biztonságos, mivel abból a privát kulcsot visszafejteni emberi időléptékkel mérve lehetetlen.
A kvantumveszély lényege viszont éppen az, hogy egy kellően fejlett, úgynevezett kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép (CRQC) a Shor-algoritmus segítségével képes lenne visszafejteni a privát kulcsot a nyilvános kulcsból. Ha a nyilvános kulcs már látható a blokkláncon, az érme sebezhetővé válik. Az elemzés fontos különbséget tesz a „nyugalmi” (at-rest) és a „költési” (on-spend) kitettség között. Ez a kutatás a nyugalmi állapotra fókuszál. Azokra a bitcoinokra, amelyek olyan helyen csücsülnek, ahol a nyilvános kulcsuk már most is látható, így a támadónak meg sem kellene várnia, amíg a tulajdonos megmozdítja a pénzét.
Egy friss elemzés szerint a kvantumszámítógépek még évtizedekre vannak attól, hogy feltörjék a Bitcoint – Kripto Akadémia
A számok nem hazudnak: ennyi bitcoin van veszélyben
A Glassnode adatai szerint a jelenleg kibocsátott Bitcoin-készlet 30,2%-a, azaz mintegy 6,04 millió BTC van kitéve a kvantumkockázatnak. Ezzel szemben a fennmaradó 69,8%, vagyis nagyjából 13,99 millió BTC jelenleg biztonságban van a nyugalmi kitettség szempontjából, mivel a nyilvános kulcsaik rejtve maradtak.
A szakértők ezt a hatalmas, veszélyeztetett tömeget két fő kategóriára osztották: strukturális és működési kitettségre.
Strukturális kitettség, avagy a tervezési hiba ára
A hálózat szintjén a strukturális kitettség azokat az érméket foglalja magában, amelyeknél a tárca típusa (script típus) már eleve, dizájn szintjén felfedi a nyilvános kulcsot, függetlenül attól, hogy a felhasználó mennyire óvatos. Ez a kategória 1,92 millió BTC-t tesz ki, ami a teljes készlet 9,6%-a.
Ide tartoznak az úgynevezett korai P2PK címek, vagyis a Satoshi-korszakból származó érmék, a régi multisig (P2MS) struktúrák, valamint meglepő módon a modern Taproot (P2TR) címek is. Bár a Taproot egy kiváló fejlesztés, amely javítja a magánélet védelmét és a hálózat hatékonyságát, ebben a specifikus kvantum-keretrendszerben strukturálisan kitettnek minősül. Az ilyen típusú címek nyilvános kulcsa alapértelmezetten látható a láncon. A fejlesztők már dolgoznak a megoldáson. A BIP-360 által javasolt Pay-to-Merkle-Root (P2MR) célja éppen ennek a kiküszöbölése, de ez sem jelent azonnali és automatikus megoldást a már létező Taproot tárcákra.
A mesterséges intelligencia nagyobb veszélyt jelenthet a kriptovalutákra, mint a kvantumszámítógép – Kripto Akadémia
A legnagyobb baj a Satoshi-korszak érméivel van. Ha ezek a bitcoinok elvesztek vagy gazdátlanok, soha nem fognak önkéntesen biztonságosabb címekre vándorolni. Örökre a kvantumveszély hálójában ragadhatnak, hacsak a közösség nem dönt egy radikális protokollszintű beavatkozás mellett.
Működési kitettség, avagy a hanyag felhasználói szokások
A veszélyesebb és jóval nagyobb halmazt a működési kitettség jelenti, ami nem a Bitcoin dizájnjából, hanem az emberi viselkedésből fakad. Ez nem kevesebb, mint 4,12 millió BTC-ét jelent (a teljes készlet 20,6%-a), ami több mint a duplája a strukturális problémának.
A fő bűnös itt a címújrafelhasználás és a részleges költés. Bizonyos tárcatípusok (mint a P2PKH, P2SH, P2WPKH) tökéletesen elrejtik a nyilvános kulcsot egy hash mögé, amíg az érmék pihennek. Azonban amint a felhasználó elkölt egy összeget a címről, a nyilvános kulcs felfedődik. Ha ezután a maradék bitcoint ugyanazon a címen hagyja, vagy a jövőben újabb utalást fogad oda, a védelem megszűnik, és az érme azonnal belép a kvantumveszély zónájába.
Hogyan teljesítenek a tőzsdék és az államok?
A működési szempontból sebezhető bitcoinok hatalmas része, mintegy 1,66 millió BTC (a teljes készlet 8,3%-a) a különböző kriptotőzsdék számláin található. Ez azt jelenti, hogy a tőzsdék által őrzött bitcoinok nagyjából fele kitett a veszélynek, míg a tőzsdén kívüli érméknél ez az arány 30% alatt van.
Az intézményi szereplők között elképesztő különbségek mutatkoznak:
- A Coinbase mindössze 5%-os kitettséget mutat, ami kiváló biztonsági gyakorlatról tanúskodik.
- A Binance (85%) és a Bitfinex (100%) ezzel szemben szinte teljesen sebezhető struktúrákban tárolja az ügyfelek vagyonát.
- A Robinhood és a WisdomTree szintén 100%-os kitettséggel működik, miközben a Grayscale nagyjából 50%-on áll, a Fidelity és a CashApp pedig példás, 2% körüli értéket produkál.
Érdekesség, hogy az állami kincstárak (például az USA, az Egyesült Királyság vagy éppen El Salvador kormánya által lefoglalt vagy vásárolt bitcoinok) gyakorlatilag 0%-os kvantumkitettséggel bírnak, mivel szigorúan kerülik a címek újrahasználását.
A jövő felkészültsége tehát nem csupán egy távoli, protokollszintű frissítéstől függ. A kvantumveszély minimalizálása a jelenben dől el. A megfelelő tárcahigiénia, a címek rotálása és a tőzsdék felelős letétkezelési gyakorlata azok a gyakorlati eszközök, amelyekkel a látható kockázat már ma is drasztikusan csökkenthető lenne. Bár a kvantumszámítógépek kora még nem jött el, a védekezést most kell elkezdeni, hogy a Bitcoin a jövőben is megkérdőjelezhetetlen értékmérő maradhasson.
Kövesd híreinket, hogy elsőként értesülj a legfrissebb AI és bányászati hírekről! Legyél Te is tag a Discord csatornánkon, ahol naprakész hírfolyamunkban és jelentések szobánkban követheted a kriptovalutákkal kapcsolatos eseményeket!
Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
/glassnode, quantumai google/