A Reuters értesülései szerint a Bank of Japan a június 15-16-i kamatdöntő ülésén 0,75 százalékról 1 százalékra emelheti az irányadó kamatot, aminek a nemzetközi pénzpiacokon is érezhető következményei lehetnek.
A japán jen évtizedekig a világ egyik legolcsóbb finanszírozási forrása volt. A befektetők alacsony kamaton vettek fel jenhitelt, majd ebből magasabb hozamú, kockázatosabb eszközöket vásároltak, például amerikai technológiai részvényeket vagy kriptovalutákat. Ha a jen finanszírozási költsége emelkedik, ez a stratégia sokkal kevésbé lesz vonzó.
Miért emelhet kamatot Japán?
Japán sokáig a rendkívül laza monetáris politikájáról volt ismert. A Bank of Japan 17 éven át gyakorlatilag nulla közeli vagy negatív kamatkörnyezetet tartott fenn, és csak 2024-ben kezdett felhagyni ezzel. A kamatemelési nyomás mögött elsősorban az infláció áll. Japán erősen függ az importált energiától, így az olajárak emelkedése és a közel-keleti feszültségek elkezdtek megjelenni a mindennapos költségekben.
A másik fontos tényező a gyenge jen. A dollár-japán jen árfolyam a 160-as szint közelében mozog, ami történelmi szempontból is gyenge japán devizát jelent. A gyenge jen drágítja az importot, az importált infláció pedig további nyomást helyez a jegybankra.
A Bank of Japan ezért olyan helyzetbe került, ahol már nemcsak a gazdasági növekedést kell védenie, hanem az inflációt is kordában kell tartania.
A jen carry trade lehet a gyenge pont
A piaci félelmek középpontjában a jen carry trade áll. Ennek lényege, hogy a befektetők olcsón vesznek fel jenhitelt, majd a pénzt magasabb hozamú, általában külföldi eszközökbe fektetik. Ez a stratégia addig működik jól, amíg a jen gyenge, a japán kamatok pedig alacsonyak maradnak.
A kamatemelés ezt a modellt több ponton is megtöri. Egyrészt drágábbá teszi a jenben történő finanszírozást, másrészt erősítheti a jent, ami árfolyamveszteséget okozhat azoknak, akik jenben adósodtak el.
Ha a carry trade várható hozama csökken, az egy pozíciózárási hullámot is elindíthat.
A folyamat könnyen önmagát erősítő spirállá válhat: a jen erősödik, a befektetők zárják a pozícióikat, kockázatos eszközöket adnak el, hogy visszafizessék a jenben felvett hiteleiket, a részvényárfolyamok esnek, az esés pedig újabb kényszerlikvidálásokat vált ki.
Becslések szerint nagyjából 500 milliárd dollárnyi nyitott jenalapú finanszírozási pozíció lehet a piacon. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan pánik következik egy esetleges kamatemelés hatására, de adott esetben érezhető piaci hullámzás kiváltója lehet.
Eddig három emelésre került sor
A Bank of Japan 17 év után, 2024-ben kezdett kamatemelési ciklusba:
- 2024. március 19-én véget vetett a negatív kamatoknak és -0,1 százalékról a 0 – 0,1 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot.
- 2024. július 31-én a 0 – 0,1 százalékos sávból 0,25 százalékra emelte az irányadó kamatot.
- 2025. január 24-én 0,25 százalékról 0,50 százalékra emelte az irányadó kamatot.
Amint az alábbi grafikonon látható, a három emelés közül az utóbbi kettő komolyabb piaci stresszt váltott ki. A bitcoin mind a két esetben 30 százalék körüli visszaesést szenvedett el, így a mostani félelem lényege, hogy egy ismét egy hasonló mechanizmus léphet működésbe.
Az AI-rali is sérülékeny lehet
A japán kamatemelés nemcsak a kriptovalutákra, hanem az amerikai technológiai részvényekre is hatással lehet. Az elmúlt időszakban az AI köré épülő befektetői lelkesedés új csúcsokra emelte a legnagyobb indexeket, valamint a chipgyártók és a nagy felhőszolgáltatók részvényeit.
Ezek a vállalatok szintén érzékenyek lehetnek a globális likviditás változásaira, miközben az AI-szektor hatalmas beruházási igénnyel működik. Az adatközpontok, a chipek, az energiafelhasználás és a hűtési költségek mind jelentős tőkét igényelnek. Ha eközben az energiaárak is emelkednek, a befektetési környezet pedig szigorodik, az a korábbi optimista várakozásokat is újraárazhatja.
Miért különösen érzékeny erre a kriptopiac?
A kriptovaluták úgynevezett magas bétájú eszközök, vagyis általában erősebben reagálnak a globális kockázatvállalási kedv változásaira. Ha a befektetők óvatosabbá válnak, a bitcoin, az ether és a kisebb kriptoeszközök is nagyobb kilengéseket mutathatnak, mint a hagyományos piacok.
A japán kamatemelés több csatornán keresztül is nyomást gyakorolhat a kriptopiacra. Megdrágíthatja a tőkeáttételes kereskedést, kényszerlikvidálásokat indíthat el, és csökkentheti azt a globális likviditást, amelyből a kockázatos eszközök, köztük a kriptovaluták is profitáltak.
Emellett a kripto jelenleg más szektorokkal is versenyez a befektetői pénzért. Az AI-részvények az elmúlt időszakban rengeteg figyelmet és tőkét vontak el, miközben a kriptopiac alulteljesített. Egy újabb likviditási szűkülés egy ilyen piaci környezetben további fájdalmat okozhat az ágazatnak.