Donald Trump amerikai elnök két új végrehajtási rendelettel gyorsítaná fel az Egyesült Államok kvantumtechnológiai fejlesztéseit és a kormányzati rendszerek kvantumbiztos titkosításra való átállását. A döntés nem közvetlenül a Bitcoinról szól, mégis érzékeny ponton érinti a kriptopiacot, mert innentől már nem tekinthető elméleti kérdésnek a kvantumszámítógépek jelentette jövőbeli kockázat.
A tegnap aláírt rendeletek célja, hogy az Egyesült Államok 2028-ra olyan kvantumszámítógép fejlesztését indítsa el, amely már tudományos célokra is használható. Ezzel összhangban egy másik rendelet az informatikai rendszerek átállását gyorsítja fel a kvantumszámítógépeknek ellenálló kriptográfiára. A kormányzati rendszerek legérzékenyebb részeinél 2030 vége, a digitális aláírásoknál 2031 vége lett a célhatáridő.
Ez azért fontos, mert a kvantumszámítógépek hosszabb távon képesek lehetnek feltörni több ma használt kriptográfiai eljárást. A veszélyt konkrétan nem az jelenti, hogy ez be fog következni, hanem hogy az ezeket használó kormányok, vállalatok vagy a blokklánchálózatok teljes átállása évekig is eltarthat.
A kriptográfiában ezt gyakran “gyűjtsd most, fejtsd vissza később” problémaként is emlegetik: a rossz szándékú szereplők már ma is gyűjthetnek olyan titkosított adatokat, amiket most ugyan még nem tudnak feltörni, de arra számítva, hogy pár év múlva fejlettebb technológia áll majd a rendelkezésükre, vissza tudják majd fejteni őket.
A Bitcoin esetében sem a titkosítás módosítása, hanem a koordináció lehet a fő gond
A Bitcoin nem úgy működik, mint egy állami informatikai rendszer. Az amerikai kormány kijelölhet egy határidőt a saját intézményeinek, a Bitcoin esetében viszont nincs központi hatóság, amely elrendelhetné az átállást. Egy kvantumbiztos frissítéshez fejlesztői, bányászati, tőzsdei, tárcaszolgáltatói és felhasználói konszenzusra lesz szükség.
A tét nem kicsi. A Coinbase elemzése szerint nagyjából 1,7 millió bitcoin lehet közvetlenül kitéve egy ilyen támadásnak, az olyan régi típusú címek miatt, amelyekből bizonyos kriptográfiai adatok könnyen kinyerhetők. Más kitettségekkel együtt azonban a potenciálisan sebezhető bitcoinok száma megközelítheti a 7 milliót.
Satoshi bitcoinjai körül komoly viták alakulhanak ki
A legvitatottabb kérdés az lehet, hogy mi történjen azokkal a régi, mozdulatlan bitcoinokkal, amelyeket valószínűleg már soha és senki sem fog átmozgatni egy kvantumbiztos címre, beleértve Satoshi Nakamoto bitcoinjait.
A Bitcoin létrehozójához kapcsolt tárcákban több mint egymillió BTC található, a készlet azonban 2009 óta lényegében mozdulatlan.
Ha a hálózat egyszer kvantumbiztos címekre állna át, felmerülhetne a kérdés: szabad-e ezeket a régi címeket egy határidő után befagyasztani, hogy ne kerülhessenek egy jövőbeli kvantumtámadó kezébe?
Changpeng Zhao, a Binance alapítója a napokban ezt a lehetőséget is felvetette. Az elképzelés szerint a hálózat egy jövőbeli kvantumbiztos frissítés után türelmi időt, hónapokat, vagy akár éveket is adhatna a régi címek tulajdonosainak. Aki ezalatt nem mozgatja át a bitcoinjait egy biztonságosabb címre, annak az eszközei később elérhetetlenné válhatnának.
A Bitcoin egyik alapígérete ugyanakkor éppen az, hogy senki nem veheti el más coinjait, és a hálózat szabályai nem változnak meg sem politikai vagy piaci nyomásra.
A befagyasztás támogatói ezzel szemben úgy vélik, hogy egy kvantumtámadás esetén már nem az eredeti tulajdonos rendelkezne a coinok felett, ezért ebben az értelmezésben nem elkobozzák másoktól a bitcoinokat, hanem a teljes hálózat védelme érdekében zárnák ki őket a rendszerből.
A piac most kevésbé tolerálja a lassú kockázatokat
A kvantumkockázat nem új téma, de a piaci környezet miatt most nagyobb figyelmet kaphat. A Bitcoin árfolyama az elmúlt hónapokban nyomás alá került, a befektetői hangulat romlott, és a piac kevésbé elnéző az olyan eshetőségekkel szemben, amelyek további és hosszabb távú bizonytalanságot vetnek fel.
Egy erős bikapiacon a kvantumkockázat könnyen háttérzajjá válhat, de egy gyengébb piacon viszont ugyanez a téma nagyobb félelemet kiváltó narratívává is nőhet.
A Trump-féle rendeletek azért fontosak a Bitcoin számára, mert az amerikai kormány hivatalos határidőket kezdett rendelni a kvantumkockázathoz. A Bitcoinnak iparági konszenzusra lenne szüksége az átálláshoz, ami a következő évek egyik legnehezebb próbatételévé válhat: vajon képes-e egy vezető nélküli pénzügyi hálózat időben alkalmazkodni egy olyan technológiai határidőhöz, amelyet nem ő szabott meg.
Akár néhány centből megoldható az Ethereum-tárcák kvantumvédelme