A kriptoipar évek óta arra vár, hogy az ágazat legfontosabb piacának számító Egyesült Államokban világos szabályok szülessenek a digitális eszközök kibocsátásának és működésének részleteiről. Az ezt célzó CLARITY Act nevű törvényjavaslat közelebb áll az elfogadáshoz, mint bármely korábbi próbálkozás, de a folyamat továbbra sem zárult le.
A törvényjavaslatot a képviselőház 2025-ben fogadta el, a Szenátus Banki Bizottsága pedig 2026. május 14-én, 15-9 arányban engedte tovább, hogy a felsőház is szavazhasson róla. Június 1-jén a törvényjavaslat hivatalosan is bekerült a szenátusi törvényhozási naptár “szavazásra alkalmas” pontjai közé. Ez eljárási szempontból azt jelenti, hogy készen áll a teljes szenátusi vitára és szavazásra, de a konkrét szavazás napját egyelőre még nem tűzték ki.
Mit rendezne a CLARITY Act?
A Digital Asset Market Clarity Act célja, hogy átfogóbb szövetségi keretet adjon az amerikai digitális eszközpiacoknak. A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy tisztázná a hatáskörmegosztást a Securities and Exchange Commission (SEC – az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet) és a Commodity Futures Trading Commission (CFTC – a határidős és árupiaci felügyelet) között.
A kriptoipar számára ez azért kulcskérdés, mert az elmúlt években az Egyesült Államokban számos kriptotőzsde és kriptovaluta kibocsátója ellen indult hatósági eljárás. A piaci szereplőknek nem előre meghatározott szabályok, hanem ezen utólagos vizsgálatok alapján kellett értelmezniük, mi tekinthető jogszerű működésnek. A CLARITY Act ennek vethetne véget, és tehetné kiszámíthatóbbá az iparág működését.
A törvény még nem ment át a Szenátuson
A CLARITY elfogadásához a teljes Szenátusnak szavaznia kell róla. A pozitív elbíráláshoz 60 szavazatra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a 100 fős testület 53 fős republikánus többsége önmagában nem lesz elég a győzelemhez, legalább 7 demokrata szenátor támogatását is meg kell szerezniük.
A szenátusi szavazás kitűzése tehát fontos eljárási lépés, de egyelőre nem garancia a sikerre. Ha a Szenátus nem tud időben megállapodni, a törvényjavaslat részleteiről, a vita és és a szavazás könnyen átcsúszhat a nyári szünet utáni bizonytalanabb politikai időszakba, amikor a félidős amerikai választások miatt háttérbe szorulhat, és akár a 2027-es évre is tovább csúszhat.
A szenátusi nyári szünet 2026. augusztus 10-én kezdődik, és szeptember 11-ig tart. Az utolsó ülésnap augusztus 7-én, pénteken lesz, így a feleknek eddig az időpontig kellene megállapodniuk.
Bár az addig hátralévő hat hét első ránézésre elégségesnek tűnhet, a CLARITY Act az év elején is hónapokra megrekedt a politikai és szakmai viták miatt, ezért továbbra is kérdéses, hogy az augusztusi szenátusi szünet előtt sikerül-e érdemi előrelépést elérni.
Két vita tartja fogva a javaslatot
A törvény körüli vita nem kizárólag arról szól, hogyan kellene szabályozni a kriptotőzsdéket, a tokeneket vagy a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokat. Két politikailag érzékeny kérdés vált kulcsfontosságúvá.
Az egyik az etikai szabályozás.
Több demokrata törvényhozó jelezte, hogy csak akkor fogják támogatni a CLARITY-t, ha a jogszabály szigorúbb korlátokat állít a magas rangú kormányzati tisztviselők és családtagjaik kriptós üzleti érdekeltségei elé. Ehhez elsősorban Donald Trump és családjának kriptós érdekeltségei miatt ragaszkodnak, akik száz millió dolláros nagyságrendű nyereségre tehettek szert az elnök újraválasztása óta.
A másik vitapont a fejlesztői védelem. A javaslat egyik része azt mondaná ki, hogy azok a szoftverfejlesztők, akik nem rendelkeznek felhasználói pénzeszközök felett (például a tárcák vagy az Uniswaphoz hasonló automatizált market makerek fejlesztői) önmagában a programozás vagy infrastruktúra-fejlesztés miatt ne minősüljenek pénzátutalási szolgáltatónak.
A kriptoipar ezt alapvető védelemnek tartja a nyílt forráskódú fejlesztők számára, egyes bűnüldözői és ügyészi szervezetek viszont attól tartanak, hogy a túl széles mentesség megnehezítheti a kriptós bűncselekmények felderítését és üldözését.
Bár a CLARITY Act 2026-os elfogadáse továbbra sem kizárt, de már nem pusztán szakpolitikai kérdés. A törvény sorsa azon múlik, hogy a republikánusok és a demokraták találnak-e olyan kompromisszumot, ami egyszerre elfogadható a politikusoknak, az iparágnak, a bűnüldöző szerveknek és az erősebb etikai biztosítékokat követelőknek.