Az amerikai Szenátus banki bizottsága 15-9 arányban továbbengedte, és végső szenátusi vitára javasolta a Digital Asset Market Clarity Act-et, az Egyesült Államok eddigi egyik legfontosabb kriptós piacszabályozási törvényjavaslatát. A szavazáson két demokrata szenátor is a republikánus többség mellé állt.
A CLARITY Act olyan világos jogi keretet teremthet, amely megmondja, melyik amerikai hatóság felügyeli az ágazatot, milyen szabályok vonatkoznak a centralizált és a decentralizált tőzsdékre, hol húzódik a határ az értékpapír és a digitális árucikk között, és milyen kötelezettségei lesznek azoknak a cégeknek, amelyek ma még a szürkezónában mozognak.
A kriptoipar végre szabályokat kapna, nem csak pereket
Az ágazatot az elmúlt évtizedben nem törvények, hanem hatósági akciók formálták. A Coinbase, a Binance, a Kraken és más ismert szereplők is megtapasztalták, milyen az, amikor valaki csak utólag tudja meg, hogy mit nem lett volna szabad csinálni.
A törvényjavaslat támogatói szerint a kriptós szereplők a CLARITY elfogadása után bekerülnek a szabályozott pénzügyi rendszerbe, és véget érhet az a jogi bizonytalanság, ami eddig visszafogta a tisztességes működésre törekvő szereplőket.
A kritikusok viszont úgy látják, hogy a törvény továbbra is túl sok engedményt adna az iparágnak, és ezzel mozgásteret biztosíthat azoknak, akik a szankciók megkerülésére, illegális finanszírozásra vagy vagyonelrejtésre használják a kriptót.
A stabilcoinokkal robbant ki a bankok és a kriptós cégek csatája
A törvénytervezet egyik legtöbbet emlegetett pontja a stabilcoinok körüli vita volt. A bankok szerint a stabilcoinok túl közel kerültek ahhoz, hogy a hagyományos banki betéti termékeket helyettesítő eszközökké váljanak, miközben nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokra.
Ezzel kapcsolatban egy kompromisszumos megállapodás került a CLARITY tervezetébe, amely szerint a kriptós szolgáltatók, például a tőzsdék ugyan adhatnak aktivitáshoz kötött jutalmakat a stabilcoin-használat után, de passzív hozamot, kamatokat nem fizethetnek a náluk tartott egyenlegekre.
Ez elsőre apró különbségnek tűnik, de valójában komoly üzleti tétje van. A legnagyobb amerikai kriptotőzsdének számító Coinbase például az egyik legfontosabb ügyfélszerzési eszközét veszítheti el. A platform által támogatott USDC-re kínált 3,5 százalékos kamat sok felhasználónak jelentett vonzó alternatívát az amerikai banki betétek nulla közeli hozamai mellett.
Nem véletlen, hogy az amerikai bankok szövetsége élesen tiltakozott, és 8000 levelet küldött szét a szenátoroknak ezen lehetőség lezárását kérve. Ez a vita mutatta meg leginkább, hogy a CLARITY Act már nem csak kriptós ügy, és hogy a stabilcoinok a bankok és az amerikai pénzügyi hatalom jövőjét befolyásoló eszközökké váltak.
Trump miatt az etikai szabályok is központi kérdéssé váltak
A törvény körüli politikai feszültséget Donald Trump és családja kriptós érdekeltségei is növelték. Beszámolók szerint a hozzájuk köthető üzletek jelentős, akár százmillió dolláros nagyságrendű hasznot hozhattak számukra, ezért a demokraták szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat követeltek.
A demokraták több módosítót is benyújtottak ezzel kapcsolatban, amelyek szigorú szabályokat írnának elő a közszereplőknek, hogy pozíciójukat kihasználva ne profitálhassanak kriptós érdekeltségekből. A bizottsági vitában a legtöbb ezt szorgalmazó módosító javaslat elbukott, ami később még kulcskérdéssé válhat.
A Szenátusban tartandó végső voksoláson, ahol a CLARITY-ből valódi törvény válhat, 60 támogató szavazatra lesz szükség. A republikánusoknak 53 helyük van a testületben, vagyis legalább hét demokrata támogatása kellene a végső elfogadáshoz.
A tegnapi szavazáson a republikánusok mellé álló demokraták már jelezték, hogy a bizottsági igenjük csak a jóhiszeműség jele, és nem jelent automatikus igen szavazatot a teljes szenátusi voksoláson, ha az etikai aggályokat nem rendezik.
A Fehér Ház július 4-ig szeretné az elnök asztalán látni a törvény végleges szövegét, de addig még több akadályt kell leküzdeni. A banki bizottság által tegnap elfogadott verziót először össze kell hangolni egy másik szenátusi bizottságban már elfogadott változattal, majd jöhet a teljes szenátusi vita és a végső szavazás. Mivel az év második felében már a 2026-os félidős választási kampány uralhatja Washingtont, ha a menetrend csúszik, az jelentősen csökkentheti a CLARITY idei elfogadásának esélyét, a piac számára pedig egy újabb évvel hosszabbíthatja meg a szabályozási bizonytalanságot.