A SpaceX július 7-én bekerül a Nasdaq-100 indexbe. A hír első ránézésre egyszerű: az indexet követő ETF-eknek és alapoknak SpaceX-részvényeket kell venniük, ami az árfolyam emelkedéséhez vezethet. A valóság azonban ennél összetettebb.
A SpaceX becslések szerint 4,3 milliárd dollárnyi passzív beáramlással számolhat a Nasdaq-100-ba kerülés miatt. Ez jelentős összeg, de nem jelenti azt, hogy a teljes összeg egyetlen piaci roham formájában jelenik majd meg a grafikonon.
Miért nem ugyanaz az indexbe kerülés, mint egy sima vételi hullám?
A Nasdaq-100-at követő alapoknak azért kell SpaceX-részvényt vásárolniuk, mert a portfóliójuknak tükröznie kell az index összetételét. Ilyen alap például az Invesco QQQ is, amely a világ egyik legismertebb technológiai kitettséget adó ETF-je.
A passzív alapoknál a legfontosabb szempont a követési hiba csökkentése. Ez azt mutatja meg, mennyire tér el az alap teljesítménye attól az indextől, amelyet le kell követnie. Ha egy alap túl korán, túl drágán vagy túl olcsón vásárol, a teljesítménye eltérhet az indextől, ami szakmai szempontból hiba.
A nagy indexkövető szereplők ezért gyakran a záróárhoz igazítják a vásárlásaikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül napközben veszik meg a szükséges részvényeket, hanem a záróaukcióban, vagy azon kívüli, intézményi csatornákon keresztül rendezik a pozíciókat.
A záróaukcióban dőlhet el a látványos rész
A kisbefektetők gyakran rosszul képzelik el az indexbe kerülés mechanikáját. Nem arról van szó, hogy a részvény megjelenik az indexben, az indexkövető alapoknál valaki pedig azonnal rányom a vásárlás gombra, majd az árfolyam automatikusan kilő. Sok száz alap, ETF és intézményi szereplő dolgozik egyszerre, de mindegyik ugyanazt próbálja elérni, a lehető legkisebb eltérést az indexhez képest.
Ebben van nagy szerepe a Market-on-Close, MOC típusú megbízásoknak. Ezek lényege, hogy a vétel vagy eladás a záróaukcióban teljesüljön, lehetőleg a hivatalos záróár környékén.
A Russell-indexek június végi átsúlyozásánál már látszott, mennyire fontos lehet ez a mechanizmus. A SpaceX-részvények mintegy 19 milliárd dollárnyi forgalmának közel fele a kereskedés utolsó perceiben zajlott. Ez jól mutatja, hogy a nagy indexmozgások nem feltétlen egyenletesen oszlanak el a nap során.
A nagy alapok emellett használhatnak tőzsdén kívüli blokkügyleteket, intézményi egyeztetéseket vagy egyéb konstrukciókat is.
A SpaceX egy kivételes eset
A SpaceX helyzete azért is különleges, mert a vállalat csak június 12-én debütált a Nasdaqon, mégis már július elején bekerül a Nasdaq-100-ba. Ezt a gyors utat az tette lehetővé, hogy a Nasdaq és más indexszolgáltatók lazítottak bizonyos bekerülési szabályokon, például azon, mennyi időnek kell eltelnie a tőzsdei bevezetés után.
A Nasdaq szerint a nagy, frissen tőzsdére lépő technológiai vállalatok ma már olyan méretűek lehetnek, hogy a hagyományos bekerüléshez szükséges várakozási idők mellett az indexek sokáig nem tükröznék a piac tényleges szerkezetét.
A kritikusok szerint viszont ez növelheti a friss IPO-k körüli torzulásokat, és előnyt adhat azoknak a profi kereskedőknek, eseményvezérelt alapoknak és hedge fundoknak, amelyek még az indexkövető alapok kényszerű vásárlása előtt bevásárolnak.
A SpaceX a tőzsdei bevezetése után a világ legnagyobb cégei közé került és piaci értéke átlépte a 2 billió dollárt, ám eközben az árfolyama is jelentősen ingadozott. A részvény a 135 dolláros IPO-árhoz képest először 225 dollár fölé is emelkedett, majd 143 dollárig esett, jelenleg 162 dolláron áll.
Az árfolyam ingadozás szempontjából fontos kérdés a közkézhányad. A körülbelül 2000 milliárd dolláros piaci érték mellett jelenleg csak nagyjából 100 milliárd dollárnyi részvény forog szabadon a piacon, a többi Elon Musknál, más bennfenteseknél és alkalmazottaknál van. Ez azt jelenti, hogy az indexkövető alapok viszonylag szűk kínálattal találkozhatnak.
Ilyen helyzetben már néhány milliárd dollárnyi kényszerű vétel is kihathat az árfolyamra, főleg akkor, ha több szereplő próbál ugyanabban az időablakban pozíciót építeni. Ez azonban szintén nem egyenlő azzal, hogy az árfolyamnak automatikusan emelkednie kell.
Miért érdekes ez a befektetőknek?
A SpaceX-el kapcsolatos események jól mutatják, hogyan változik a modern részvénypiac. Az új technológiai nagyvállalatok a korábban megszokottnál sokkal hamarabb kerülhetnek be a nagy idexekbe, ez pedig a magyar befektetőknek is releváns lehet, még akkor is, ha közvetlenül nem vásárolnak SpaceX-részvényt.
Sok nemzetközi ETF, nyugdíjmegtakarítási termék vagy alap lehet érintett a Nasdaq-100 változásain keresztül, így a nagy amerikai indexek összetétele a globális portfóliókban is megjelenik.
A történet másik tanulsága lehet, hogy egyes piaci események, például egy esetleges emelkedés mögött piaci technikai folyamatok is állhatnak. Egy indexbe kerülés okozhat ideiglenes vásárlási nyomást, de a vásárlások időzítése, módja és piaci hatása nem mindig olyan, amit a fórumokon vagy rövid távú kereskedői kommentárokban látni.
A Nasdaq-100-ba kerülés újabb lökést adhat a SpaceX körüli érdeklődésnek, de a nagy alapok célja nem az, hogy egy újabb rallyt indítsanak, hanem éppen az, hogy minél kisebb piaci zavarral kövessék le az indexet. Mindettől függetlenül érdekes lesz megfigyelni, hogyan kezeli a modern tőzsdei világ egy rekordméretű IPO gyors indexbe kerülését és a passzív alapok kényszerű alkalmazkodását.