Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) terrorista tevékenység elősegítésével vádolta meg és nemzetközi körözést adott ki Pavel Durov, a Telegram alapítója ellen. A hatóság szerint a platform nem távolított el több olyan csatornát, csoportot és botot, amelyeket oroszországi támadások és szabotázsakciók megszervezésére használtak.
Oroszország korábban már többször korlátozta és megbírságolta a több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező üzenetküldő alkalmazást, de a platform ennek ellenére is az ország egyik legnépszerűbb kommunikációs felülete maradt.
A Telegramon tervezett támadásokra hivatkoznak
Az FSB szerint a kifogásolt Telegram-csatornákat az ukrán titkosszolgálatok, valamint Oroszországban terroristának vagy szélsőségesnek minősített szervezetek használták.
Durov ellen terrorista tevékenység elősegítése miatt adtak ki körözést, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a Telegram alapítóját ezután egy másik országban automatikusan őrizetbe is veszik. Az esetleges elfogásról és kiadatásról minden állam a saját jogszabályai alapján dönthet.
A Telegram hivatalos közösségi fiókja egy Pavel Durovról készített fotóval kommentálta a körözés kiadásával kapcsolatos híreket.
— Telegram Messenger (@telegram) July 29, 2026
Moszkva korlátozza a Telegramot, de továbbra is használja
A 2013-ban alapított Telegram különleges helyet foglal el az orosz információs térben. A platformot ellenzéki csoportok, független újságírók, kormánypárti katonai bloggerek, állami szervek és maga a Kreml is rendszeresen használja, az orosz-ukrán háború óta pedig még tovább nőtt a jelentősége.
Mindkét oldal a Telegramon közöl katonai beszámolókat, videókat és hivatalos bejelentéseket, miközben a dezinformációk, csalások és szélsőséges tartalmak terjedése is egyre nagyobb méreteket ölt a platformon.
Mivel a Telegram teljes lekapcsolása az orosz állami kommunikáció elérését is csökkentené, ezért a kormány eddig elsősorban lassítással, részleges korlátozásokkal és pénzbírságokkal próbált nyomást gyakorolni a vállalatra. Ezzel párhuzamosan a MAX nevű, állami hátterű üzenetküldőt népszerűsíti: 2025 óta az alkalmazást minden Oroszországban értékesített okostelefonra kötelező gyárilag telepíteni.
Franciaországban is eljárás folyik Durov ellen
Durov jogi helyzetét tovább bonyolítja, hogy Franciaországban is büntetőeljárás folyik ellene.
A Telegram alapítóját 2024 augusztusában vették őrizetbe egy Párizs melletti repülőtéren. A francia nyomozók azt vizsgálják, hogy a platform megfelelően lépett-e fel illegális tevékenységekkel (pl.: csalásokkal, kábítószer-kereskedelemmel és gyermekek szexuális kizsákmányolásához kapcsolódó tartalmakkal) szemben, illetve teljesítette-e a bűnüldöző szervek adatkéréseit.
Durovot akkor ötmillió eurós óvadék mellett bírói felügyelet alá helyezték, később viszont feloldották az utazási tilalmát, így már szabadon utazhat.
A Telegram kriptós tervei
Az orosz fejlemény a kriptopiac számára is érdekes, mivel a Telegram néhány héttel ezelőtt szorosabbra fűzte kapcsolatát az üzenetküldő alkalmazásra épülő The Open Network blokkláncos ökoszisztémával.
GRAM / Toncoin
A hálózat Toncoin néven ismert tokenjét 2026 júniusában GRAM-ra nevezték át, Durov pedig közölte, hogy a jövőben ez lesz a platform hivatalos kriptopénze. A Telegram alapítója a napokban egy kriptotárca bevezetését is bejelentette, amit közvetlenül a Telegram alkalmazásban tesznek elérhetővé.
A tárca úgynevezett nem letétkezelő kialakítású lesz, ami azt jelenti, hogy a tárcához tartozó titkos kulcsokat a felhasználók maguk kezelnék, nem pedig a Telegram vagy egy másik központi szolgáltató. A vállalat hatalmas, milliárdos nagyságrendű felhasználói bázisa miatt a Telegram a világ legnagyobb kriptotárcájává is válhat.
Az orosz büntetőeljárás közvetlenül nem kapcsolódik a GRAM-hoz vagy a tárcafejlesztéshez, de Durov mozgásterének szűkülése és a Telegramra nehezedő politikai nyomás bizonytalanságot teremthet a hozzá kötődő projektek körül.