Látványos Bitcoin fordulat tanúi lehetünk. A Bitcoin-hálózat áramfogyasztása 38%-kal nőtt, ám a megújuló energiaforrások aránya már megközelíti a 60 százalékot. A Cambridge-i Egyetem a napokban hozta nyilvánosságra legfrissebb kutatását a zöldülő bitcoinbányászatról.
Egyértelmű és látványos Bitcoin fordulat tanúi vagyunk a globális technológiai és pénzügyi szektorban. Miközben a Bitcoin-hálózatának áramfogyasztása alig másfél év alatt nagy mértékben megugrott, a bányászat környezeti lábnyoma messze nem nőtt ezzel arányosan. Vajon hogyan lehetséges, hogy a világ legnépszerűbb kriptovalutája egyszerre fogyaszt rekordmennyiségű energiát és válik mindezt meghazudtoló módon zöldebbé? A Cambridge-i Egyetem legfrissebb elemzése világít rá a háttérben zajló mély átalakulásra.
Drasztikus áraméhség: kilőtt a hálózat energiaigénye
A Cambridge Centre for Alternative Finance (CCAF) legújabb, átfogó elemzése alapján a Bitcoin-hálózat évesítettt villamosenergia-fogyasztása 138 terawattóráról (TWh) egészen 190 terawattórára (TWh) ugrott meg mindössze 18 hónap alatt (a 2024 júniusa és 2025 decembere közötti időszakban). Ez a hatalmas, 38 százalékos ugrás tisztán mutatja, hogy a blokklánc biztosításáért folyó globális verseny minden korábbinál intenzívebbé vált.
Alexander Neumueller, a Cambridge Digital Assets Programme vezető kutatója a dallas-i Energy Investors Forum rendezvényen mutatta be a Cambridge Digital Mining Industry Report második kiadásának előzetes adatait (a végleges publikáció 2026 folyamán várható). (Az előző riportot innen éred el.)
Kiemelte, hogy a drasztikus növekedés hátterében a hálózat folyamatos bővülése áll. Az új generációs bányászgépek üzembe helyezése ellenére a hálózati számítási kapacitás (hashráta) olyan mértékben növekedett, hogy az felülmúlta a hardverek hatékonysága terén elért jelentős fejlődést.
A zöld fordulat: miért nem nőtt drámaian a károsanyag-kibocsátás?
Bár a villamosenergia-fogyasztás meglódult, a kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátása jóval mérsékeltebb módon, mindössze 20 százalékkal nőtt (kb. 39,8 millió tonnáról 48 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre). A két mutató közötti látványos eltérés az energiamix tiszta források felé történő eltolódásában keresendő.
A felmérésben részt vevő bányászvállalatok adatai szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fenntartható energiaforrások (megújulók és atomenergia) aránya 52,4%-ról 59,4 százalékra emelkedett. Különösen szembetűnő, hogy a vízi energia átvette a vezetést a földgáztól, így jelenleg a vízenergia jelenti a bitcoinbányászat legfőbb egyedi energiaforrását a világon.
Bitcoinbányászat Afrikában: kulcsfontosságú szereplő lett Etiópia – Kripto Akadémia
A Cambridge-i elemzés rámutat arra is, hogy a tiszta energiára való áttérés részben földrajzi eltolódás eredménye. Például Etiópia és a Renaissance-gát kiépülése révén az afrikai ország a bányászok kiemelkedő célpontjává vált, bőséges és olcsó vízenergiát kínálva a hálózat számára. Az adatokat ugyanakkor előzetes becslésként kell kezelni, mivel azok a globális számítási kapacitás több mint felét lefedő felmérésen alapulnak. A kutatók megjegyzik, hogy az átláthatóságra hajlandóbb amerikai bányászvállalatok felülreprezentáltsága némileg torzíthatja a globális összképet.
A nagy dilemma: átnyergelnek-e a bányászok a mesterséges intelligenciára?
A kutatás második fele egy égető iparági kérdést vizsgált. Vajon a bitcoinbányászok tömegesen alakítják-e át adatközpontjaikat a robbanásszerűen növekedő mesterséges intelligencia (AI) és a nagyteljesítményű számítástechnika (HPC) kiszolgálására?
Az eredmények árnyalt képet mutatnak. Jelenleg a megkérdezett bányászok mindössze 10 százaléka különített el ténylegesen kapacitást az AI és a felhőszolgáltatások számára. Ugyanakkor a fennmaradó szereplők több mint 40 százaléka határozottan vizsgálja a diverzifikáció lehetőségét, míg mindössze 10% zárta ki ezt teljesen.
Ahogy Alexander Neumueller megjegyezte: „A nyitottság a lehetőségre még nem jelenti a tényleges átállás iránti kötelezettségvállalást.”
A befektetők értékelésében is stratégiai szemléletváltás látható. A bányászcégeket egyre inkább a földterülethez és a villamosenergia-hálózathoz való hozzáférés alapján árazzák, nem pedig kizárólag a kitermelt bitcoin mennyisége szerint. A legnagyobb akadályt a hatalmas tőkeigény (CapEx) és a bányászati fókusz megőrzésének vágya jelenti.
Egy bányász telephely nem alakítható át egycsapásra AI-adatközponttá. Amíg a bányászgépek elviselik a megszakításokat és leállíthatóak a csúcsidőszakban, addig az AI-szerverek állandó hűtést, ultragyors optikai hálózatot, vízellátást és komoly mérnöki tervezést igényelnek.
Összegzés és jövőkép
A nehézségek ellenére a megkérdezett iparági szereplők csaknem 90 százaléka számít arra, hogy az AI és HPC irányába történő nyitás domináns trenddé válik a következő években. Ezzel párhuzamosan a saját energiatermelésbe való vertikális integráció és a hálózati rendszerszolgáltatások nyújtása jelentheti a szektor jövőjét. A most kirajzolódó Bitcoin fordulat így nemcsak az energiafogyasztást, hanem a teljes adatközpont-infrastruktúrát átformálja.
Kövesd híreinket, hogy elsőként értesülj a legfrissebb AI és bányászati hírekről! Legyél Te is tag a Discord csatornánkon, ahol naprakész hírfolyamunkban és jelentések szobánkban követheted a kriptovalutákkal kapcsolatos eseményeket!
Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
/theenergymag, forklog, daniel batten, cambridge egyetem/