A piaci kapitalizáció alapján valaha a száz legnagyobb kriptoeszköz közé került tokenek 71,9 százaléka mára piacilag inaktívnak számít. Az adatok azt mutatják, hogy az élmezőnybe jutás önmagában nem garantál tartós használatot, likviditást vagy fejlesztői aktivitást.
A CryptoRank összesítése 1539 olyan tokent vizsgált, ami a története során legalább egyszer bekerült a piaci kapitalizáció alapján számított top 100-ba. Közülük 1107-et, vagyis 71,9 százalékot sorolt az “operatívan halott” kategóriába.
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
Az ide való besorolás nem feltétlenül jelenti az adott blokklánc teljes technikai megszűnését, vagy a hozzá tartozó token eltűnését. A meghatározás a piaci működés végét írja le, vagyis hogy az eszközt a nagyobb tőzsdék már kivezették, kereskedési forgalma pedig legalább 90 napon keresztül napi 10 000 dollár alatt maradt.
A top 100-as helyezés sem jelent hosszú életet
A CryptoRank becslése szerint a top 100-ba jutó tokenek 29,2 százaléka egy éven belül működésképtelenné válik. Három év alatt ez az arány 43,4, öt év alatt pedig 61,7 százalékra emelkedik. Tízéves időtávon a becsült halálozási arány már 84,7 százalék, tizenkét év után pedig 91,5 százalék.
A számok arra utalnak, hogy a top 100 sok projekt életében inkább átmeneti állomás, mint tartós státusz. A piaci kapitalizáció rangsora csak a forgalomban lévő tokenmennyiség és az aktuális ár szorzatát mutatja, ezért nem méri közvetlenül a hálózat használatát, a protokoll bevételeit, a fejlesztői aktivitást vagy a tokenek iránti valós keresletet.
Alacsony forgalomban lévő mennyiség mellett ráadásul viszonylag kevés tokennel is magas értékeltséget érhető el. Egy projekt ezért úgy is bekerülhet az élmezőnybe, hogy tokenjeinek jelentős része még zárolva van, miközben a kereskedési piaca nem elég mély ahhoz, hogy a későbbi nagyobb eladásokat komoly árfolyamesés nélkül elbírja.
Öt év alatt a 2021-es élmezőny több mint fele kicserélődött
A CryptoRank egy külön elemzésben azt is megvizsgálta, mi történt a 2021-es bikapiac top 100-ban szereplő projektjeivel. Az akkori mezőnyből öt évvel később mindössze 41 maradt a száz legnagyobb kriptoeszköz között.
További 46 token kiesett ugyan az élmezőnyből, de továbbra is kereskednek vele, 13 projekt pedig teljesen megszűnt vagy inaktívvá vált. A rangsorból kieső tokenek piaci kapitalizációja mediánértéken 93 százalékkal csökkent.
Ez a visszaesés a 2021-es bikapiac sajátosságait is tükrözi. Abban az időszakban számos új blokklánc, decentralizált pénzügyi protokoll, metaverzum, NFT és blokkláncos játék került rövid idő alatt az élmezőnybe. Sok esetében már a várható jövőbeli használatot árazták, miközben a tényleges felhasználói bázis, bevétel vagy technológiai előny azóta sem bizonyított
A következő évek gyengébb piaci időszaka lenyomta az árakat, és megmutatta, mely projektek tudtak valódi felhasználókat, fejlesztőket és kereskedési forgalmat megtartani. Bár a top 100-ból való kiesés önmagában nem jelent megszűnést, a 93 százalékos medián értékvesztés jól jelzi, milyen messzire kerülhet egy token a korábbi piaci súlyától.
Visszaszorultak az Ethereum kihívói
A 2021-es top 100-ból kieső projektek közel 65 százaléka Layer-1 vagy Layer-2 hálózat volt.
A Layer-1 megnevezés az önálló blokkláncokat jelöli, míg a Layer-2 hálózatok egy meglévő alaprétegre épülve próbálják gyorsabbá vagy olcsóbbá tenni a tranzakciókat. A 2021 körüli piacon számos új láncot “Ethereum-gyilkosként” mutattak be, arra építve, hogy alacsonyabb díjakkal és nagyobb kapacitással szerezhetik meg az Ethereum felhasználóit.
A technikai teljesítmény azonban kevésnek bizonyult. Egy blokklánc tartósságához alkalmazásokra, fejlesztőkre, tőkére, felhasználókra és olyan likviditásra is szükség van, amely a piaci visszaesések idején sem tűnik el. A hasonló célú hálózatok tehát egyre nagyobb számban versenyeztek ugyanazokért a felhasználókért, fejlesztőkért és tőkéért, így csak a legerősebbek tudtak életben maradni..
Érdekesség, hogy a stabilcoinok, mint kategória viszont jelentősen megerősödtek: számuk a 2021-es nyolcról tizenhatra nőtt a top 100-ban.
A szélesebb kriptopiacon még nagyobbak a veszteségi számok. A CoinGecko kutatása szerint a 2021 júliusa és 2025 vége között nyomon követett kriptoeszközök 53,2 százalékával már nem kereskednek. Csak 2025-ben közel 11,6 millió token vált inaktívvá.
Ezeket az adatokat persze nem lehet közvetlenül összevetni az egykori top 100-as eszközök eredményeivel, mert ma már rengeteg néhány kattintással létrehozott memecoin és más rövid életű token is hígitja a piacot, melyek mögött eleve nem áll egy top 100-as projekthez mérhető fejlesztés, finanszírozás vagy szervezet.
A kriptopiac élmezőnye folyamatosan selejtez: a felkapott narratívák idővel háttérbe szorulnak, és csak azok az eszközök maradnak láthatók, amelyeknek a spekuláción túl is sikerül tartós keresletet kialakítaniuk.